2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

A 2020-as hegyi-karabahi háború

Az alábbiakban Tölgyesi Beatrix elemzése olvasható, aki a NKE hadtudományi doktori hallgatója, a posztszovjet térség kutatója, műfordító.

[ ÚJ TESZT ]

1. Ki volt ott előbb?

A kaukázusi régióra évszázadok óta a bonyolult etnikai viszonyok és az ezzel összefüggő háborúskodások jellemzők. Hegyi-Karabah (örményül Arcah) területét a Szovjetunió létrejöttekor kb. 80%-ban örmények lakták, de az „oszd meg és uralkodj” elvére alapozó sztálini nemzetiségpolitika az 1920-as, a területért folyó azeri‒örmény harcok után úgy alakította a határokat, hogy garantáltak legyenek az etnikai ellentétek. Így Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területének része lett autonóm körzetként. Azonban az azeriek is ősi földjüknek tekintik Karabahot, ráadásul a terület második legnagyobb városa, Susa/Susi fontos kulturális központ volt, az azeri zene bölcsőjének tartják.


Susa örmény részének romjai 1920-ban
Forrás: Wikimedia

Ezenkívül az első, 1994-ben véget ért örmény-azeri háborúban az örmények az egykori Hegyi-Karabahi Autonóm Körzet területén kívül taktikai megfontolásból hét olyan megyét is elfoglaltak, amelyeknek lakossága túlnyomó többségében azeri volt. Ezeknek az ütközőzónáknak használt területeknek az azeri lakossága, nagyjából 600 ezer fő, mind kénytelen volt elmenekülni az örmény megszállás elől, miközben az örmények által létrehozott Hegyi-Karabah el nem ismert államalakulat kizárólagosan örmény lakossága még a 150 ezer főt sem érte el, még úgy sem, hogy azeri állítások szerint szervezetten telepítettek be Karabahba örményeket a világ más országaiban élő örmény diaszpórából is. A Karabahot körülvevő hét megye nagy területei a mostani háborúig lakatlanok voltak. Azt is hozzá kell tenni, hogy a nemzetközi jog alapján Hegyi-Karabah és az azt körülvevő hét azeri megye Azerbajdzsán területének számít, Hegyi-Karabahot csak a szintén szakadár államalakulat Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszter Menti Köztársaság és Ausztrália örmény vezetésű Új-Dél-Wales állama ismerik el, még Örményország sem, mivel el akarta kerülni az ezzel járó diplomáciai bonyodalmakat és azt a látszatot kelteni, mintha nem Örményország és Azerbajdzsán, hanem Karabah és Azerbajdzsán konfliktusáról lenne szó. Örményországot ENSZ-határozat kötelezi a megszállt területek visszaadására Azerbajdzsánnak. Szintén nem lehet említés nélkül hagyni, hogy a két nép közötti kapcsolat rendkívüli mértékben el van mérgesedve, talán még a kaukázusi térség többi nemzetiségi ellentétét is túlszárnyaló gyűlölködéssé fajult, melyet számos vérengzés szított (Susa 1920, Sumgait 1988, Khojaly 1992 stb.)


A 2020-as háború előtti állapotot ábrázoló térkép
Forrás: University of Kent

(https://blogs.kent.ac.uk/carc/2018/04/15/the-nagorno-karabakh-conflict/)

Tovább súlyosbítja a dolgot az örmény népirtás miatt rendkívül ellenséges örmény‒török viszony, ami az azeri‒török nyelvi és kulturális hasonlóságokon alapuló „két ország – egy nemzet” elv és a szoros török-azeri együttműködés miatt Azerbajdzsánra is kisugárzik. Ilyen légkörben a két nemzetiség békés egymás mellett élése teljesen utópisztikus. Bár sokszor vallási vagy civilizációs (keresztény‒muszlim) konfliktusként tekintenek az azeri‒örmény ellentétre, valójában a vallási motívum csak mellékes elemként van jelen, elsősorban hosszú múltra visszatekintő etnikai konfliktusról van szó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.