Bevezető

Idén tavasszal debütált az Ati új középkategóriás videokártyája a 4770. Már az előzetes specifikációból lehetett sejteni, hogy egy igen kellemes képességű kártya van érkezőben. A termék ugyanakkor az Ati első 40nm-es gyártástechnológiával gyártott videó processzorát hordja magán amit (kategóriájában először), GDDR5 ramokkal párosítottak. Úgy alakult, hogy sikerült egy ilyen kártyát megszereznem, így gondoltam összevetem a 4850-nel, mivel mindenhol azt lehet olvasni róla, hogy alig marad el a nagytesótól. Csábító volt még a nagy tuning potenciál is, amit fórum szerte regélnek a boldog tulajok.
Az alábbi írás tartalmazza kártyával gyűjtött tapasztalataimat.

Csomagolás

A kártya egy tipikus Asus dobozban érkezett, amit egy fekete lovag díszít a szokásos lányka helyett, amolyan Black Knight széria beütéssel. A dobozt kibontva egy fehér kemény karton dobozra bukkanunk. A fehér kartont kinyitva szivacságyba bujtatva találjuk a kártyát magát, egy kis oldalsó tárolóban pedig a kiegészítőket. A kiegészítők listája a következő: DVI-HDMI átalakító, DVI-Dsub átalakító, S-video kábel, egy Y alakú tápelosztó, kézikönyv, valamint két lemez, egyik az elektronikus kézikönyv, a másik a szokásos drivereket és segédprogramokat tartalmazó lemez. A korábban nálam járt Asus videokártyákhoz viszonyítva viszont hiányzik a CrossFire hídnyák, valamint az Asusnal már tradíciónak számító műbőr CD tartó. A csomagolásról összességében elmondható, hogy a külcsín tipikus Asus, a tartalom pedig egy alsó-közép kategóriás kártyához illő. A kártyát kellő gondossággal próbálják a szállítási sérülésektől megóvni, ami mindenképpen dicséretes.

(A képek nagyíthatóak)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!