Bevezető
Idén tavasszal debütált az Ati új középkategóriás videokártyája a 4770. Már az előzetes specifikációból lehetett sejteni, hogy egy igen kellemes képességű kártya van érkezőben. A termék ugyanakkor az Ati első 40nm-es gyártástechnológiával gyártott videó processzorát hordja magán amit (kategóriájában először), GDDR5 ramokkal párosítottak. Úgy alakult, hogy sikerült egy ilyen kártyát megszereznem, így gondoltam összevetem a 4850-nel, mivel mindenhol azt lehet olvasni róla, hogy alig marad el a nagytesótól. Csábító volt még a nagy tuning potenciál is, amit fórum szerte regélnek a boldog tulajok.
Az alábbi írás tartalmazza kártyával gyűjtött tapasztalataimat.
Csomagolás
A kártya egy tipikus Asus dobozban érkezett, amit egy fekete lovag díszít a szokásos lányka helyett, amolyan Black Knight széria beütéssel. A dobozt kibontva egy fehér kemény karton dobozra bukkanunk. A fehér kartont kinyitva szivacságyba bujtatva találjuk a kártyát magát, egy kis oldalsó tárolóban pedig a kiegészítőket. A kiegészítők listája a következő: DVI-HDMI átalakító, DVI-Dsub átalakító, S-video kábel, egy Y alakú tápelosztó, kézikönyv, valamint két lemez, egyik az elektronikus kézikönyv, a másik a szokásos drivereket és segédprogramokat tartalmazó lemez. A korábban nálam járt Asus videokártyákhoz viszonyítva viszont hiányzik a CrossFire hídnyák, valamint az Asusnal már tradíciónak számító műbőr CD tartó. A csomagolásról összességében elmondható, hogy a külcsín tipikus Asus, a tartalom pedig egy alsó-közép kategóriás kártyához illő. A kártyát kellő gondossággal próbálják a szállítási sérülésektől megóvni, ami mindenképpen dicséretes.
(A képek nagyíthatóak)
Kártya
Kártya
A kártya -ahogy a többi jelenleg forgalomban lévő 4770 is- az Ati második szériás referencia kialakítását követi mindenben. A kártya nyomtatott áramköri lapja hosszabb, mint a 4670-é, de rövidebb, mint a referencia 4800-asoké. Felépítését tekintve egyszerűségben inkább a belépő szintet idézi, mint sem a 4800 szériát. Hagyományosan a kártya végébe helyezték a feszültség szabályozó traktust, mely összesen 4 fázissal rendelkezik és egy hat tűs konnektorból kapja az áramot. Három fázis a GPU, míg a maradék egy (fizikailag is jól elkülönítve) a memóriákat látja el delejjel. A 4770 fogyasztását az Ati 80W-ban határozta meg, ha egy kicsit még lentebb szorítják, akkor még az az egy konnektor is elhagyható lett volna. Emlékeztetőül a 4830/4850 páros hasonló értéke 110W.
A kártyára 512Mb kapacitású Qimonda gyártmányú 40x sebességű GDDR5 memóriák kerültek, amik a referencia 3200MHz en ketyegnek, a 40x sebesség elméleti 4000MHz-et sejtet, itt tehát van tartalék a kártyában.
A 4770 CrossFireX kompatibilis, így két CrossFire csatlakozó található a kártya tetején, közel a tévé kimenethez. Csatlakozókból két HDMI kompatibilis DVI (mellékelnek átalakítót is hozzá) és egy tévé kimenet várja a megjelenítőket.
Ejtsünk pár szót az RV740 GPU-ról is. Ez az ATI első 40nm-es technológiával készülő grafikus processzora, mely az RV770-ből eredeztethető, bár néhány változáson átesett. A gyártástechnológiai váltásnak hála, mag méret csökkent, a korábbi 250 mm2-ről 135 mm2-re, miközben a tranzisztorszám 956 millióról 826 millióra esett vissza, ami komoly teljesítmény. A legfontosabb, hogy az RV770 10db Shader tömbje helyett ezen a magon csak 8db van, ami 640 steam processzort eredményez natívan (tehát nem letiltással érték el, mint a 4830 esetében), ezzel együtt a textúrázok száma is csökkent, szám szerint 32-re (az RV770-ben 40 volt). A ROP blokkokat viszont változatlanul hagyták, ami 16 egységet jelent. A memóriavezérlő sávszélességét megfelezték, így itt már csak 128biten kommunikál, de továbbra is hub vezérelt és ellensúlyozás képen GDDR5 memóriákat ajánl hozzá az Ati. Az alábbi táblázat szemlélteti a 4850, 4830 és 4770 főbb paramétereit.
Az EAH4770/HTDI/512MD5 órajelei teljes egészében megegyeznek a referenciaajánlásban szereplő 750/3200MHz-el.
Hűtő
A terméken található hűtési megoldás, a referenciát követi. Egy nyitott rendszerű, feltehetően alumínium építésű szerkezet, mely a kártya nyákjára merőlegesen fújja a levegőt. Az energiát egy két eres kábelről kapja, így a közvetlen szabályozás nem lehetséges, csak a feszültségekkel lehet operálni. A díszítő keretet leszámítva nagyon emlékeztet az Asus más termékein már korábban látott megoldásra. A kártyán más egyéb hűtő alkalmatosság nem található, így sem a memóriáknak, sem a feszültség szabályozó elemeknek nincs saját hűtőbordájuk. A memóriák még kaphatnak valamennyit a ventilátor keltette fuvallatból, de azért egy ennél komolyabb megoldásnak jobban örültem volna. A hűtési rendszer nem egy minőségi megoldás, de a 40nm-es GPU hűvösen tartásához elegendő lehet, legalábbis tuning nélkül. A hűtéssel kapcsolatban azt fontosnak tartom még megemlíteni, hogy az Ati mérnökei minden korábbinál előrébb (közelebb a DVI csatlakozókhoz) helyezték a GPU-t, ennek köszönhetően nagyon sok hűtőt nem lehet majd a kártyára felszerelni. Jelen sorok írója is így járt, amikor egy AC TwinTurbo-t akart a kártyára aplikálni, de az kb egy cm-rel kilógott volna a házból, lehetetlenné téve a beszerelést. Ha valaki cserélni szeretné a gyári hűtést, ajánlott előtte alaposan körbe járni a témát, nehogy bele lovaljuk magunkat egy olyan hűtő vásárlásába, amivel aztán később nem tudunk majd mit kezdeni.
Lássuk akkor, hogyan szerepel a gyakorlatban:
Tesztek
Tesztek
A tesztkonfiguráció a következő:
Gigabyte EP35-DS3P
Intel C2D e5200@3500MHz (9,5x369, 1.18V)
4x1Gb Kingmax 1066@1107MHz
Samsung F1 1Tb HDD
Corsair VX450 táp
Samsung 961BW@1440x900
Microsoft Windows 7 RC
Ati
Asus EAH4770/HTDI/512MD5 512MB (gyári 750/3200MHz, tuning 900/4000MHz, max tuning 1,1V 930/4000MHz), driver Catalyst 9.6
Sapphire HD 4850 Toxic 512Mb (referencia 625/1993MHz, gyári 675/2200MHz, tuning 740/2400MHz), driver Catalyst 9.6
A 4770 ellenfeléül egy Sapphire 4850 Toxic kártyát választottam, mivel általánosan elfogadott tény, hogy nem sokkal lassabb a 4770, mint egy átlagos 4850 és mind a két kártyát kb 20% lehet túlhajtani, így a tuning hatását is nyomon követhetjük.
A tesztet 1440x900-as felbontáson futtattam, mivel ennyit tud a monitorom, ez nagyjából egyenértékű az 1280x1024-es 5:4-es felbontással. Minden játéknál külön kitérek az alkalmazott beállításokra is egy kép erejéig (a képek minden esetben nagyíthatóak).
A mérések a Catalyst 9.6-os verziójával készültek, Windows 7 RC (build 7100) operációs rendszer alatt.
Company Of Heroes: Opposing Fronts
DX9
DX10
A Company Of Heroes-ban limitált a max fps-ek száma, így inkább a minimum értékeket érdemes figyelni. A játékot DX9 és DX10 módban is futtattam. DX9 módban alap órajeleken a 4770 kicsit gyorsabb, mint a 4850, tuningolva ez az előny már csak hajszálnyi. DX10 módban sem változik a helyzet, bár a különbség nem eget rengető, de kétség kívűl ott van. Tesztünk első játékában meglepően jól szerepel a 4770.
Crysis Warhead
Ebben a játékban érezhetően lassabb a 4770, legalábbis a minimum FPS-eket illetően, tuningal elkezd felzárkózni, bár a 4850 még így is gyorsabb kicsivel.
Fallout 3
A Fallout harmadik részében alapórajelen a 4770 a nyerő, tuningolva már változik a helyzet, de a lemaradása csak 10%. Ebben a játékban kicsit furán viselkedik a 4770, bár a szintén 640 feldolgozót tartalmazó 4830-nál klasszisokkal gyorsabb.
FarCry 2
NoAA
4xAA
A dzsungelhentben DX9 és DX10 módban is megnéztem a kártyákat, ki- ill. bekapcsolt élsimítással. A diagramokon „Toxic” jelölésű eredmények 675/2200MHz-es órajelen készültek. Élsimítás nélkül a 4770 még a húzott 4850-et is elpáholja. Bekapcsolt 4x-es élsimítással már változik a helyzet, legalábbis a minimum FPS-eket illetően. Ide már kevésnek bizonyul a 128bit-es memóriavezérlő? Érdekes, hogy a DX9 és DX10 mód között milyen markáns különbség van..
Half Life 2 Orange Box: Episode Two
A jó öreg HL2 sem maradhatott ki a tesztből, jöhetne már az Episode Three, csak, hogy ne lássunk ilyen magas értékeket. :) Komolyra fordítva a szót, ez az első játék, ahol következetesen gyengébb a 4770, mint a nagytesó.
Tuning, végszó
Túlhajtás
A fórumok tele vannak hihetetlen 1000Mhz-en szaladgáló 4770-ekkel, így én is komoly izgalommal vágtam neki a tuningnak. A 40nm-es gyártás technológia és a finomított architektúra elvben jó alapot kínál a túlhajtásra. A gyári hűtő viszont nem tűnik valami masszív darabnak, de lehet, hogy ide még ez is elég lesz? A valóságban a gyári hűtő 900/4000MHZ órajelen 1.1V magfeszültséggel, 100% fordulaton sajnos 90fok fölé engedte a kártyát, így komoly tuningban nem partner. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a GPU helyét megváltoztatta az Ati, ennek köszönhetően sok szélesebb hűtő fel sem megy a kártyára. Egy VF900-at bevetve 70fokra csökkent a hőmérséklet, ami már megfelelő a napi használatra, így 930/4000MHz-en stabilnak tűnt a kártya.
A tuninghoz a következő programokat használtam: Catalyst 9.6, FurMark, AtiTool 0.27 beta 4.
Végszó
A fenti diagramok után mit mondhatnék még? A kártya teljesítménye mindenképp meggyőző, kár, hogy a jelenlegi helyzetben nem kerül elég a boltok polcaira, de így legalább az Ati ki tudja futtatni a 4850-et a piacról, helyet csinálva a 4770-nek. Megismétlődni látszik a 4670 esete, amikor is a korábbi közép kategóriát egy alsó-közép kategóriás jellemzőjű termékkel váltanak ki. A GPU elhelyezésének problémáját leszámítva elégedett voltam a kártya felépítésével, bár a feszültség szabályozó áramkörök itt is eléggé hajlamosak a melegedésre, nem ártott volna némi borda rájuk. Összességében elmondható, hogy az Ati megint egy remek kártyát tett le az asztalra, én mindenkinek csak ajánlani tudom.
