Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Hogyan (nem) dolgoztam egy szervizben

  Üdvözletem!

  A bejegyzést nem azért ezen a profilon írom, mert félek, Ti mit gondoltok. Nemes egyszerűséggel nem szeretnék balhét a volt munkáltatómmal, viszont érdekelne, hogy a történetben szerintetek ki volt hunyó. Néhány adatot megváltoztatok, zömmel olyanokat, amiből bárkinek még csak tippje is lehetne a hely hollétéről, a főnökségről, esetleg egyenesen rólam, illetve ahol nem kötelező, ezen okokból a konkrétumokat is mellőzöm.

  Fiatal, pályakezdő autób*ziként ajánlották nekem ezt a munkát, miután az előző munkahelyemen belekerültem a leépítési hullámba. A főnököm ismertem (a személye volt az egyik ok, amiért vállaltam), a pozició adminisztratív, a pénzem ugyanaz, mint volt, fix munkarend, fix fizetés.

  A megbeszélésen vele, és a másik főnökömmel megegyeztünk. Kérdezték, mit kérek, a válaszom annyi volt, emberszámba vételt, illetve kulturált megbeszélést, bármi gebasz lenne, ebbe ők bele is mentek.

  Eljött a munkába állásom napja, első feladatként el kellett menjek a saját bútoraimért. Ekkor baleset ért, nem nagy, de életem elsője. Oda meg vissza megjártam ettől függetlenül, de kértem, 1-2 napig hadd ne vezessek. Nem tetszett nekik. Konfliktusmentes napjaink száma 3 volt, mikor elkövettem azt a hibát, hogy kérdezni merészeltem. Ekkor lettem először leugatva, hogy mi az, hogy én ezt még nem tudom?

  Folytatás...

  Titokszoba 6 éve 30

• Coming out?

  (ez az első blogbejegyzésem ezen fiók alatt) Akinek problémát jelent a homoszexualitás témaköre, annak a lenti sorokat nem ajánlanám.

  Sziasztok!

  Hadd mutatkozzak be pár szóban: egy 18 éves srác vagyok, középiskolás, és most érettségizem. Ja, és meleg. A felismerés nagyjából 13 éves korom környékén tört rám, azóta tudom kifejezetten, hogy márpedig én így születtem.

  Nem fogtam ezt fel egyébként soha tragikusan, szinte természetesnek vettem, mint ahogy azt is, hogy kívülről a "hetero" arcomat kellett mutatnom. Nem volt nehéz: egy kicsit sportos, vékonyabb alkatú srác vagyok, ráadásul a külső jegyeimet tekintve is mindenképpen férfias és szerintem helyes is (nem felvágásból, ez a magamról alkotott képem).

  A dolog azonban egyre inkább kezd feszítővé válni. Az, hogy a családi vacsorák során a "Van már barátnőd?" kérdést rendszeresen egy poénnal kell elütnöm, egyre inkább kellemetlenebb. Lassan abba a korba érek, ahol már sok rokonom házasodott, szóval nálam is számítanak legalább arra, hogy egyszer egy gyönyörű leányzóval fogok beállítani. Én tudom, hogy ez nem fog megtörténni, ők még nem. Fogalmam sincs, hogy a konzervatív nagyszülők egy ilyen hírt hogy fogadnának, majd egyszer kiderül.

  Folytatás...

  Titokszoba 7 éve 263

• Őrület

  "A gyűlölet egy tartós vagy rövid idejű érzelmi állapot, amelynek tárgya lehet egy személy, emberek csoportja, állat, vagy tárgy, esetleg elvont fogalom. Lényege a gyűlölet tárgyának teljes elutasítása, utálat (...) A gyűlölet rendszerint nem éri be azzal, hogy a gyűlölet tárgyát elutasítja, hanem meg akarja rontani, semmisíteni, mindenképpen kárt tenni benne.."

  Alsó közép osztály, tartozás nem sok és számlák is fizetve vannak, de itt meg is áll az élet, hónap végére már öröm ha jut parizer meg leértékelt "napos" kenyér az asztalra.
  Antiszociális ex alkesz apuka + eléggé vallásos anyuka nevelt engem és a nővérem, úgyhogy nagyon felemás volt a nevelés. Ő lett a bulizós, züllöttebb életű gyerek, én meg az otthonülős antiszoc kocka.

  A nővérem a nagyinál lakott 16éves kora óta mivel itthon folyamatosan veszekedett apámmal a bulizósabb életvitele miatt. Érettségi után valamit próbált dolgozgatni, tovább tanulni, de évente új dologba kezdett, sose fejezett be semmit, így töltötte be a 23-at.

  Folytatás...

  Titokszoba 8 éve 15

• Együtt élni a bipoláris zavarral.

  Sziasztok!

  Szeretném megosztani veletek életem egy olyan részét, amire nem vagyok büszke, sőt kifejezetten szégyellem magam emiatt.

  32 éves férfi vagyok. Alkoholista családban nőttem fel egy vidéki városban, az érettségi megszerzése után azonnal leléptem otthonról, Budapestre költöztem. Már ebben az időben is depresszióval küzdöttem, melynek hatására belekezdtem az önpusztító életvitelbe.

  12 évig fogyasztottam különböző kábítószereket: marihuána, ecstasy, speed, LSD, kokain, ketamin, később különböző designer drogok. Eredmény: totális személyiség torzulás, barátoktól való elfordulás, pánikrohamok.

  Tavaly márciusban döntöttem úgy, hogy felhagyok ezzel az életvitellel. Pszichoterapeutához fordultam, aki bipoláris zavart diagnosztizált nálam. Azóta havonta egyszer találkozunk, emellett elkezdtem a gyógyszeres kezelést is. Teljesen felhagytam a szerekkel, 13 hónapja tiszta vagyok.

  Happy end, ugye? Korántsem. A drogfüggőséget gyógyszerfüggőség váltotta fel, és mivel az orvostudomány jelenlegi állása szerint a bipoláris zavar nem gyógyítható, nagy valószínűséggel ez életem végéig el fog kísérni.

  Jelenleg az alábbi gyógyszereket szedem:
  Rivotril - 6 mg (nyugtató)
  Tegretol - 200 mg (antiepileptikum)
  Cymbalta - 60 mg (antidepresszáns)
  Tiapridal - 100 mg (antipszichotikum)
  Zopigen - 7.5 mg (altató)

  Folytatás...

  Titokszoba 8 éve 75

• Titokszoba

  "Ha nem mondhatod el senkinek, mondd el mindenkinek" - feléled egy 10 éves hagyomány!

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Tudástár 8 éve 114

• Mintha semmi sem történt volna

  Ez egy történet egyik fele. A másik fele nálad van. Ez csak a bennem hagyott visszhang, lenyomat, az én érzéseimé.

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 15 éve 23

• Bolond Makacs Szívem

  Kitépném mellkasomból saját szívem, s pokol tűzébe dobnám, s mind addig nézném, míg vörös...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 16 éve 9

• A szemei!

  Részben sajnos, a titokszoba adta lehetőséget kell igénybe vennem, hogy ezt megoszthassam...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 16 éve 86

• Szeretem?

  Gyere, ülj le, mesélek neked valamit bizalmasan, százszemközt. Rólam lesz szó. Nem érdekel,...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 16 éve 15