Az egyik legismertebb szöuli bevásárlóközpont, a világ hatodik legmagasabb épületének tövében fekvő Lotte World Mall az idei ünnepekre a Nintendo-val karöltve valódi Super Mario világgá változott. Az együttműködés keretében nem csak karácsonyi dekorációk kerültek kihelyezésre, hanem számos üzletben is különlegességekkel készültek, sőt, egy pop-up store is nyílt, így már csak ezért is megérte rászánnom egy napot, és bejárni a plázát. Ha pedig már ott voltam, készítettem pár képet is egy rövid élménybeszámolóhoz.

Koreában egyébként az egyik legnépszerűbb marketingfogás pop-up store-t nyitni, egyes városrészekben szinte minden sarkon van egy ideiglenesen kialakított üzlet. Csak hogy néhányat említsek: nemrég a Spotify bérelt ki egy egész több emeletes épületet, ahol élő koncerteket is tartottak, de pár hete szembe jött velem az Instagramon egy Teletabi pop-up is. Szóval esélytelen ezek elől elmenekülni, sokaknak ez a hétvégi program, külön profilokon lehet követni, épp hol bukkan elő a következő, igazi kapitalizmus-fíling.

Végeláthatatlan tengerpartok, gyönyörű sziklák, zöldellő hegyek és az őket átszelő kacskaringós utak, mindez egy olyan szigeten, ami pár ezer évvel ezelőtt még a Föld egyik legnagyobb aktív vulkánja volt. Ha be is ugrik sok minden Koreáról, a fentiekre meglehetősen ritkán gondol az ember, pedig ez is itt van, kicsit délre a Koreai-félsziget déli csücskétől Csedzsu-szigetén. A Szöulból repülővel egy óra alatt elérhető turistaparadicsom mostanában a kínai turisták egyik kedvenc nyaralóhelye, nekem viszont volt szerencsém a koronavírus évei alatt ellátogatnom, amikor a legnépszerűbb látnivalók környékén is csak egy-két helyi lakos kóborolt. Rövid beszámoló egy 2022-es hosszúhétvégéről.

Ha valaki szereti a koreai drámákat, vagy szívesen nyújtózik el a kanapén a Netflix kínálatát böngészve, talán már belefutott a Ha az élet mandarinnal kínál... (When Life Gives You Tangerines) című sorozatba. Amellett, hogy a történet rendkívül szívmelengető, már csak azért is érdemes belenézni legalább az első részekbe, mert nem csak a 60-as évek Koreájába enged betekintést, de mindezt egy azon belül is különlegesnek számító helyszínen, Csedzsun teszi. A több mint három budapestnyi területet felölelő sziget már csak földrajzi okokból kifolyólag is mind hangulatában, mind történelmében és kultúrájában eltér valamelyest a szárazföldi Koreától: a helyi tájszólás például olyannyira különbözik a standard koreaitól, hogy egyes nyelvészek külön nyelvként kezelik, ami mára már sajnos eltűnőfélben van. Ahogyan a régió béli népszokások és hagyományos életformák többsége is, mint például azok a búvárasszonyok, akik akár 20 percig is képesek a víz alatt maradni, hogy a sziklák és hínárok közt megbúvó kagylókat összegyűjtsék.

Egy hete érkezett meg hozzám a Nintendo legújabb vívmánya, ami nem összecsukható, hiányzik belőle a 3D támogatás, de a játékélmény legalább ugyanolyan jó mint amilyet drágább testvérei nyújtanak. A teszt előtt egy kicsomagolás következik.

Pár napja írtam arról, hogy hamarosan a tulajdonomba kerül egy Nintendo 2DS. Megoszlanak a vélemények a konzolról, sokak szerint hülyeség volt piacra dobni egy butított változatot, megvenni meg még inkább az, hiszen csak pár tízezret kell hozzárakni és... Na ezért jó választás ez a változat, mert játékélményben ugyanazt nyújtja mint a "testvérei", de az ára sokkal kedvezőbb. És nem mindenkinek van szüksége a térbeli megjelenítésre, sőt, van aki ezt egyáltalán nem látja, vagy nem ajánlott számára a használata.