A számítógép emberrel kapcsolatot teremtő részeit a legnehezebb tesztelni. Magam is több egeret vizsgáltam már, most éppen egy Razer Tarantulát püfölök, holnap Steelkeys G6 jön, pár napja meg két A4 Tech volt. Meglehetősen szubjektív a téma, nem igazán van mivel és mihez hasonlítani. Az egereknek alapvetően két – két és fél – fontos összetevője van. Az első az ergonómia, hogy mennyire esik kézre, a legszubjektívebb dolog, ami csak létezik. A másik a szenzor képessége, a két és feledik a siklás, ami nem csak az egértől, hanem az alátéttől is függ. Aki nem hiszi, próbáljon ki egy jobbfajtát, meg fog lepődni.
A minap kedves cimborám egy érdekes linket tolt át ICQ-n, egy egértesztét, AZ Egértesztét [link]. Kezdjük ott, hogy több mint egy tucat egeret néztek meg, és 22 oldal a rizsa. Az egész cikk felépítése nagyszerű. A probléma, amit körüljár, az egerek szenzorainak képessége. Először leírja a mérhető paramétereket: Perfect Control – az a sebesség, ahol még lineárisan reagál az egér, tehát ha kétszer olyan gyorsan húzzuk, akkor kétszer olyan gyorsan mozdul. Malfunction Speed – az a sebesség, ahol az egér teljesen beadja a kulcsot és kiszámíthatatlanul reagál.
Ezután elmagyarázza, milyen hatással van az érzékenység és a felbontás. Érdemes megnézni a melléket videót [link], amiben egy kis szenzivel játszó pro gémer kezét látni. Laikusoknak meglepő lehet, hogy egy ilyen játékosnak akár 2 m/s vagyis 78”/s sebességre is szüksége lehet. Végre azt is elmagyarázta valaki, hogy mindek a nagy felbontás. A cikk szerzője azt a példát vette alapul, hogy 1024 pixel széles képernyőn játszik, ahol egyszerre 90 fokos térrészt lát. Ez jellemző a legtöbb FPS-re. Egy ilyen játékban 4096 (4 x 1024 pixel vagyis 4 x 90 fok) pixelt kell mozdulnia az egérnek egy teljes körbeforduláshoz. Az előző szenzis példát hozzáadva kijött neki, hogy a nagy felbontás, 1000 dpi csak nagy érzékenységgel játszóknak kell. Ők meglehetősen kevesen vannak, tehát az 1000 dpi fölötti felbontások – most valahol 2000 dpi környékén tart a Razer – meglehetősen parasztvakításos.
Máris két nagy felismerés, és a lényeg még csak most kezdődik. Emberünk feltupírozott egy lemezjátszót, rászeletelte a SteelPad QcK+-szát és fölé lógatta az egereket. Ezzel, és a Windowsos DirectInputtal nagyszerűen meg tudja vizsgálni, hogy adott sebességnél hogyan reagál az egér.
Forrás: www.esreality.com [link]
És itt jönnek a mérések, elsőnek a mezei Microsoft Wheel Mouse Optical 1.1A-val. A Grafikon 1 m/s-ig emelkedett lineárisan, és 2,5 m/s fölött volt a Malfunction Speed, ahol az egér feladta. A közte lévő rész az úgynevezett negatív gyorsulásos, ahol az egér ugyan még mozog, de nem gyorsul olyan mértékben, ahogy azt a húzás/rántás sebességétől várnánk.
Forrás: www.esreality.com [link]
Itt következett a DPI számolás. Ami számomra megdöbbentő, és az egész mérés hitelességét alátámasztja, hogy ezzel a lemezjátszós módszerrel szinte hiba nélkül megkapta a hivatalos, 400 DPI-s felbontást! A 400 DPI-s elvi maximum a Windows XP 125 Hz-es és 8 bites USB kezeléséből adódik. Magasabbra emelve a frekvenciát tovább javult a lineárisan gyorsuló – Perfect Control – zóna, ez egyértelműen jelzi, hogy a Windows volt a szűk keresztmetszet.
Forrás: www.esreality.com [link]
Innen már nem ragozom tovább. Nézzétek meg mit tudnak a lézeresek, és mit tud a sokak által leszólt A4 Tech X7-es. Maximális elismerésem a szerzőnek a nagyszerű tesztért!!!
Ajánló: Gigantikus egérteszt!
Kuka-PC
Néhány hete, vicces emali-ekben terjed, hogyan néz ki, ha a számítógépet profin kukázzák. Elérkezett hozzám is, gondoltam, megosztom azokkal, akik még nem látták. Hogy pontosan honnan jön, azt nem tudom – esetleg kiderítheti valaki. Elsőre egy mezei konténernek látszik a dolog, amiben csak az az érdekes, hogy a szokásosnál tisztább.![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/kuka02_b.jpg)
A másik oldalról már látszik, hogy itt valami számítógépesről lehet szó. Ott a sima mATX alaplap hátsó panelje a négy full magas kártyahellye, szóval túl nagy kompromisszumok sem lesznek.![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/kuka03_b.jpg)
Ott figyel az optikai meghajtó is, aminek szerintem nagyon faja fogantyúja van. Felteszem, kinyitni csak elektronikusan lehet.![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/kuka04_b.jpg)
A legvadabb az egészben, hogy egy teljes méretű (persze hogy FSP) ATX tápot is beleszuszakoltak, így semmi extra hardverre nem volt szükség, valószínűleg a PC-s rész aránylag olcsó volt. Nagyon profi az optikai meghajtó leválasztása és a táp szellőzőcsatornája.![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/kuka05_b.jpg)
A nyitott képen jól látszik, hogy a táp ventilátora az újrafelhasználós kosaras, emberkés rács mögött van, ez talán a legszebb részlet. Szellőzés szempontjából sem rossz a kuka, mert ha forrósodna belül a helyzet, akkor ki lehet nyitni, csak nehogy valaki véletlenül belepakoljon![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/kuka01_b.jpg)
Borg hatalom a logouton!
Hehehe, a borgok asszimilálják a logout főoldalát. Ebben a pillanatban éppen négy kis fej nyomul, abból három a szakmai részen – hát igen, a kocka... A főoldali borgok fele én (vagyis a mi rész én alcsoportja, mert ugye a borg egy és oszthatatlan) vagyok, de a másik fele nem. Szégyen gyalázat, de én egyedi borg akarok lenni, mármint saját avatart szeretnék! OK, nagybetűvel van a rangom meg a feltételeket is teljesítem, meg azért annyira nem érdekel a téma, de most a logouttal felmerül a kérdés. Nem-e kellene-e lazítani – vagyis inkább teljesen eltörölni – a feltételeket, amik az egyedi avatarhoz kapcsolódnak? Mert ugye így a jóember, aki olvas, látja, hogy: Á, kedvenc borgja írt valamit, ráklikkel és ennek a hüjjje rudinak valami kocka VGA-s agymenése töltődik be. Ha rudinak (meg mindenkinek) egyedi avatarja lenne, akkor az olvasó tudná, mire/kire számíthat.
bakker, túl sok logout...! Pedig azért ültem ide a gép elé, hogy PH-s cikket írjak…
Ajánló: termoelektromos hűtés – Peltier
Éppen egy TEC (Termo Electric Cooling) hűtő tesztjén dolgozom, elméleti anyagot gyűjtök. Kedves barátommal, google-lel álltam neki a feladatnak. Olvasgattam kicsit angolul. Persze, hogy a wiki jött be elsőnek, de ismét az volt az érzésem – mint korábban sok, komolyabb témánál – hogy a közös enciklopédia nem is olyan jó (faxnak ír az, aki nem ért hozzá eléggé...). Nem szokásom, de most magyarul is kerestem és ezt találtam [link]. Csókoltatom Dr. Jakab Zoltán urat, aki fantasztikus jól leírta a TEC működését (a wiki meg monnyon le). Remélem, eccer majd én is tudok úgy írni, ahogyan Ő; hogy a szövegem eleje érthető a tök lámák számára, majd fokozatosan átmegy komolyan szakmaiba.
Az anyag kopirájtos, szóval most abbafejezem ezt itt, és írok a kiadónak, hogy linkelhetem-e PH-n. Részleteket átvenni nem akarok, és nem is fogok belőle, de az elmélet megértéséhez és a cikkem megírásához nagyon sokat segített. Akit érdekel a Peltier-elem működése, olvassa el az eredeti cikket [link], aki csak a teljesítményre kíváncsi, az várja meg a PH-s tesztet.
Amit nem szeretek...
Lett ez a jó kis logout.hu, ahova mindenki leírhatja a számítógépes meg nem számítógépes gondolatait, ami baromi jó. Az is nagyszerű, hogy sokan nagy lendülettel belevetették magukat az alkotásba, és rövid idő alatt több gyöngyszem született. Ami már nem ilyen jó, hogy beindult a kopipésztelés, meg az assetommi-deazé-írokróla üzem. Mi a szent hím ivarszervért kell pölö lenyúlni a wikipedia egyik bejegyzését [link], hogy abból logoutos publikáció szülessen [link]? OK, az elkövető odaírta, hogy honnan szedte a dolgot, meg érdekes olvasni az AMD-ről, de miért így? Hol az ember véleménye? Minek ez? Kell ez? Másoljunk be ide minden, számunkra érdekesnek tűnő bejegyzést mindenhonnan? Ez az alkotás? Van ennek értelme?
Szerintem baromira nincs. Ha már megnyilvánul valaki, akkor legalább részben saját gondolatait tolmácsolja. Ha valami érdekeset olvasott (hallott, látott, élt meg), linkelje be (írja meg, rajzolja le) bátran és írja meg róla a véleményét – a saját véleményét – tuti jobb dolog sül ki belőle, mint egy másolásból, ami gyakran lopásnak is minősül.
A másik nagy kedvencem, egy „szakértés”, történetesen a témámba vág, VGA-s (a szerző időközben törölte a cikket). NE, NE OLVASSÁTOK EL! Nézzétek meg inkább a hozzá kapcsolódó fórum topicot (a cikkel együtt ez is elenyészett). Rettenet, borzalom, ÁÁÁ! Egy halom betűbe töltött félreinformálás. Komolyan mondom, a viccoldalakra feltöltött -1 alá értékelhető dolgozatokban szoktak ilyen jellegű kijelentések lenni. Amitől az agyam el szokott durranni, hogy az adott témában magyarul is elérhető egy halom anyag, csak olvasni, megérteni és esetleg kérdezni kell. Ott a PH-s VGA-s cikkek és a régi jó kis weboldalam a VGA.nfo [link].
Most nem magunkat – a PH-t – vagy magamat – a VGA.nfo-t – akarom fényezni, csak azt akarom mondani, hogy szerintem elég felelőtlen és buta dolog csak úgy nekilátni, írni valamilyen ismeretterjesztő témában, ráadásul nyilvánosan, a téma megfelelő ismerete nélkül. Ha egy házi dolgozatba megy a sok „okosság”, az csak az elkövetőre van kellemetlen következménnyel – kap egy méretes karót – de nyilvánosan sületlenségeket közölni, nem csak megszégyenülést hozhat, hanem egy halom jóembert is sikerülhet félrevezetni.
Lényeg a lényeg, ne „vegyetek kölcsön” saját vélemény nélkül, ne írjatok sületlenségeket, és akkor jóban leszünk!
Ilyen lesz az ATI R600?
Talán így fog kinézni az ATI következő grafikus processzora, talán nem, majd kiderül, amikor ki kell derülnie.![[kép] [kép]](http://img218.imageshack.us/img218/7868/r600kn2.jpg)
![[kép] [kép]](http://img220.imageshack.us/img220/1613/r600mkl9.jpg)
Az viszont tuti, hogy valami nagyon hűdejó cuccnak kell lennie, mert ha nem, akkor bajok lesznek. Végülis ezeken a képeken már akár egy első tesztpéldány lehet, mert, ha januárban vagy februárban tényleg virítani akar az ATI, akkor ma már kell hogy legyen pár működő vasuk. Persze, nagy kérdés, hogy ez a vas már működik-e, és hogyan? Az utóbbi időben jellemző az ATI-ra, hogy elsőre semmi sem megy úgy, ahogyan kellene. Szívtak az R5xx-szel, most késik a 80 nm-es Radeon X1650 XT, amit ugyan külföldön már lehet kapni, de nálunk még nem. Az R600 kapcsán is csiripeltek már olyanokat – ki más, hát persze, hogy a jó kis inkvájrör – hogy nem is lesz, hanem egyből ugornak az R700-ra, ami sok (ha a kettő már soknak számít) kisebb chipből áll majd össze. Had búcsúzzak a szokásos gondolatommal: foglalkozzunk ezzel a témával majd akkor, ha lesz mivel foglalkozni.
Ja, ami még vad a képen, és lehet, hogy kamu, az a 0632 vagyis 2006 32. hete (augusztus közepe) - LOL
Köszi rocketnek a képekért!
1 GHz-en a G80
Erre sem kellett sokat várni. Tudtuk, hogy az új NVIDIA chip nagyon állat lesz, de amit kimértünk, arra nem nagyon számítottunk. Arra sem számítottunk, hogy az alapból 575 MHz-en ballagó cuccot 1 GHz-re rángatják, mégis megtörtént. Nemsemmi…![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/g80_ghz.jpg)
forrás: www.nordichardware [link]
Persze, az éremnek két oldala van. Ennél az új izénél, ami már nem is GPU, hanem TPU (THE Processing Unit – kopirájtos, most találtam ki) külön órajele van a kiszolgáló rendszernek – ez az 575 MHz és külön a számoló stream prociknak – ez 1350 MHz. Egyelőre csak az 575 MHz-t lehet cibálni, de az NV ígéri, hogy lesz olyan tool is ami a stream procikat húzza. Csúnya világ lesz itt, ha azokat az 1,35 GH-ről 2 GHz-re rángatják fel, reszkessetek kanadaiak…!
További infó a (jelenlegi) rekordról: [link]
APDÉT: mint kiderült, a stream procik arányolan gyorsulnak az alapórajellel, tehát az 1 GHz-es alaphoz 2,3 GHz-es stream órajel tartozik, ami meglehetősen meredek, sőt hihhetetlen!
Élő textúrák?!
Kaptam egy linket – lehidaltam. Unreal Engine 3.0-ról, élő textúrákról, Wavelet transzformációról, a játékok jövőjéről volt benne szó.![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/bittech.jpg)
A bit-tech.net-en olvastam egy jót [link] procedurális textúrázásról. A móka lényege, hogy a játékokban a 3D objektumok tapétázására nem nyomorult bitmap képeket, hanem mindenféle, ijesztő matekot használnak. Jó megmintevételeznek pár alapszínt, aztán ezeket alaposan megtranszformálják, és már készen is van a csoda, ami a normál bitmap textúrákhoz képes sokkal-sokkal kevesebb memóriát foglal, bár több számolást igényel. Gondolom, sokan malmoztak már egy-egy ütősebb game betöltésekor, én mostanában a Gothic III-mal szívok, de a BF2 se semmi. Procedurális textúrákkal ez az idő jelentősen lecsökkenthető, de spórol a merevlemezzel és persze, ha on-line forrásból jön a cucc (a’la Steam), még tölteni sem kell annyit.![[kép] [kép]](/dl/users/rudi/logout/young.jpg)
forrás: www.bit-tech.net
Az Allegoritmic [link] ProFX [link] middlewarejában (programfejlesztéshez való program) az a pláne, hogy a korábbi procedurális textúragyártók Fourier-transzformálása helyett Wavelet-transzformációt használ. Akit érdekel, hogy mi ez, guglizzon rá. Nekünk képfeldolgozással kapcsolatban meséltek a Waveletről, hogy hű, de jó, meg mennyire üti a Fourier-t. Azért jobb, mert egyszerűbb számolást igényel, sz’al kisebb vas is elég hozzá.
Miért jó ez nekünk? Rövidebb betöltési idő, kisebb foglalt hely, meg ilyenek. Ami nagyobb dobás, az a textúrák rugalmassága. Itt van két kép és egy videó [link] arról, hogyan rohad meg egy fürdőszoba. Az összes textúrát matekból csinálták meg, az öregedést pár változó szabályozza. Hasonlót lehet játszani egy autó festésével, ruhával, akármivel.
A technika már most elérhető, ráadásul az Unreal Engine 3.0-val fűszerezték meg. A Roboblitz-et [link] Steamen terjesztik, robotos, mászkálós, ügyességi játék – szerintem egész pofás.
- Interactive Brokers társalgó
- Renault, Dacia topik
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Miért tűntek el a buta tévék?
- PlayerUnknown’s Battlegrounds
- Le Mans Ultimate
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Temu
- Új kezdeményezéssel pofoznák ki a Linuxot a játékosoknak
- Spórolós topik
- További aktív témák...