Gondoltam írok egy szösszenetet arról, hogy meghalt az egyik SSD-m, nem azért mert minden elszállt róla, hanem azért, mert lassan ott járunk hogy a korai meghajtók az életciklusuk végét közelítik a flash cellák elhasználódása miatt.

Az Intel SSD DC S3500-nak az 1.6TB-os verziója 880 TBW-ra volt garantálva, de ehhez képest egészen 4 PBW-ig kihúzta.

És ez még csak a belépőszintű SSD volt az Inteltől, 20nm-es MLC chipekkel, amik még nem is 3D-s eljárással készültek. Az S36xx-es és S37xx-es szériák voltak az intenzív írásra kihegyezett modellek.

A vége csak az lenne, hogy használt SSD-knél mindenképp figyelni kell az elhasználódésra, de úgy tűnik hogy a szervereke szánt SSD-k a minimálisan garantált írási ciklusokat többszörösen is túlteljesíthetik. Ez persze nem garantált, de ebben az esetben majdnem ötször annyi adatot elviselt, mint amit az Intel garantált.

Avagy lehetséges-e az, hogy egy SDR kijelző HDR tartalmat jelenítsen meg?

Két hete vettem egy Dell Latitude 7390 2-in-1 notit, ami a beépített kijelzőn támogata a HDR tartalmak megjelenítését. Semmi extra, olyan 300-350 nitre képes IPS panel lehet benne, de egész jó képe van.

Viszont nem ez a lényeg. Ezt a notit otthon általában egy Dell UP3216Q-ra dokkolva használom, ami csak egy SDR kijelző. Amin a HDR anyag "nyersen" lejátszva olyan, mint ha beszürkítették volna. Vagy lejjebb vették volna a szaturációt.

MPC-HC-t és madVR-t használok videólejátszáshoz, a madVR-nak van egy ún. tone remapping funkciója, ami lehetővé teszi a HDR anyagok SDR kijelzőn való lejátszását. Az eredmény nyilván nem lesz olyan, mint egy HDR kompatibilis kijelzőn, de attól a szürkés valamitől még mindig sokkal nézhetőbb. Itt lehet egy kicsit variálni azzal, hogy a maximális fényerőt és a remapping-hez használt tone curve-öt pontosan mire állítjuk be, de ettől sokkal jobb nem lesz.

Már régóta kerestem egy powerbankot, amivel tudnék tölteni egy Surface Pro 3-at, és nem kerülne túl sokba sem. A legtöbb powerbank 5V/2.1A-t tud leadni, ami ugye kevés, vagy vannak a speciális notebookokhoy terveyett variánsok, amik akár 65W-ig is elmennek 12/15/19V-on, mindezt viszont elég magas árért cserébe (a kapacitás/ár arányuk rosszabb), és a legtöbb mérteben is elég nagy és nekem nem lenne szükségem 30000mAh-ás kapacitásra.

Viszont eszembe jutott a Qualcomm Quick Charge technológiája, mert már egész sok powerbankba beépítik, és amikor végignéztem egy vezérlőchip leírását a Texas Instruments-től rájöttem, hogy lényegében semi különleges nincs benne, csak néhány ellenállás kell hozzá, a Qualcomm SoC lényegében nem is feltétel.
Ha érdekel valakit, a 7. oldalon megtalálja a részletes leírást.

Ekkor úgy voltam vele, hogy talán majd építek hozzá egy áramkört egy mikrokontrollerrel, és egz darabig nem foglalkoztam vele. Viszont véletlenül megtaláltam ezt az Aliexpress-en. Ez egy teszteléshez szánt kontroller, ami ha csatlakoztatva van egy QC kompatibilis áramforráshoz, be tudja állítani annak a kimeneti feszültségét.

Itt vannak a korábbi kérdőív eredményei.

Összesen 286 alkalommal töltöttétek ki, ezúttal is köszönöm mindenkinek, aki részt vett benne.

Ami nem lehet egyértelmű, az a fekete csík az oszlopok bal oldalán. Az a panelek típusát repreyentálja. A fekete rész magassága a nem TN-paneles monitorok arányát mutatja, tehát példaképpen a 12"-es notebookok között az 1600x900-as IPS* volt, és az 1366x768-asok között is volt két IPS* és egy TN.

*Nem választottam külön az IPS, VA, PVA, SPVA stb. panelokat, mert azok között már nincs túl nagy differencia, úgyhogy a fekete csík az a felsoroltak közül bármelyik lehet. A lényeg az, hogy nem TN panel.

De jöjjenek is a képek:

Ez a monitorokat listázza

Üdv mindenkinek,

Szeretnék egy statisztikai felmérést készíteni arról, hogy ki milyen monitort vagy megjelenítőt használ nap mint nap, mekkora felbontással, és később itt közzétenném az eredményeket valamilyen szemléletes formában.

Ha esetleg többmonitoros rendszert használsz, akkor az elsődleges monitor adatait add meg.

A kérdőívet itt találjátok.

Még a tavalyi PCGamer Weekender-ről megmaradt néhány Wargaming-es kódom, úgyhogy ha valaki szeretne egyet, akkor az írjon egy PM-et nekem. 1.-én járnak le. Elsősorban 1 kód/felhasználó-ra gondoltam, de ha csak egy valaki jelentkezik lejárat előtt, akkor ő mindet megkaphatja. Az a lényeg, hogy ne menjenek kárba.

Arra gondoltam, hogy készítenék egy tesztet, amiben összevetném, hogy a mai játékokban és programokban mennyire számít egy több magos CPU jelenléte.

Amit használnék hozzá:

Xeon E5-1620 @4.75Ghz,
Xeon E5-2670 @3.00Ghz,
Alaplap,
32G ram,
és egy 7970.

Tehát az lenne a lényeg, hogy megéri-e egy 8c/16t-s processzort játékokhoz venni, vagy jobban járunk egy 4c/8t-s csodával, esetleg magasabb órajelen. Továbbá ugyanez, csak videoszerkesztésre való, és egyéb "productivity" szoftverekkel.

A kovetkezo konfigokra gondoltam:

E5-1620 2c/4t @4.75Ghz
E5-1620 4c/8t @4.75Ghz

E5-2670 2c/4t
E5-2670 4c/4t //HT miatt
E5-2670 4c/8t
E5-2670 8c/16t

Szóval az lenne a kérdésem, hogy hasznos lenne-e, vagy már van elég ilyen összehasonlítás, és el sem olvasnátok.

És ha tartotok rá igényt, akkor milyen tesztprogramokat ajánlotok, amik elég jól szimulálják a valós teljesítményt?

Bevezetés a 10G rejtelmeibe

Ebben a cikkben egy 10 gigabites optikai hálózat építését és konfigurálását szeretném bemutatni, remélem hasznosnak találjátok. A vége felé lesz egy kis Hyper-V és pfSense is, mert ezek nélkül nem tudtam működésre bírni a rendszert, a Windows network bridge módja valamiért nem működött rendesen.

Az elején a különböző lehetőségeket mutatnám be. Két kliens közötti kapcsolatra fogok koncentrálni, mert a switchekkel nem igazán foglalkoztam, és otthoni használatra még mindig elég drágák.

A két legelterjedtebb típus a megszokott CAT6-os vagy CAT6a-s LAN-kábelt használó hálókártyák, illetve az SFP+ csatlakozóval rendelkezők. Az előbbiek esetén csak egy CAT6-os vagy jobb LAN-kábelre van szükségünk a két végpont között. A másik variánsnál ennél bonyolultabb a kapcsolat. Rövidebb távolságnál, maximum 10 méterig használhatunk DAC (direct attached copper) kábelt, ami csak egy passzív rézkábel, és ezért aránylag olcsó, viszont ha nagyobb távolságot kell áthidalnunk, akkor szükségünk lesz két optikai transceiverre és közéjük egy optikai kábelre.