Mostan a második gépemet veszem górcső alá.

Több mint hat hónapig nem volt második gépem, csak egy kis P3-as, ami nem igazán állt a helyzet magaslatán.

Elsődleges gondolat az volt, valami olcsó amd780-as lap, integrált grafikával.
De aztán, találtam egy apróhirdetést, mai nem hagyott nyugodni. Egy S939-es félkonfig, amelyből megalkudtam a lapra, processzorra és a ramokra.
Itt elgondolkodtam a főgép lecserélésén is, de az ár miatt elvettetem.
Második gépnek az a feltétele volt, hogy gyors legyen, de ne legyen túl drága és azért kicsi játék is fusson rajta.

Mivel többen játékokra kérdeztek rá, pár játékkal kiegészítem az írást, de leszögezem, ennek a konfignak, nem a gamek fullon futattása a feladata.
A kiegészítések folyamatasan történek.

Na akkor lássuk a medvét:

Alaplap:
Asus A8N SLI [link]

Ez a cikk a számítógépem bemutatásáról szól.
Az írást a „Hogy is néznek ki a gépeink?” című topik ihlette.
Sokunknak ez hobbi, megszállottság, életérzés.

A cikk végére alkatrészvásárlásban is szeretnék segítséget nyújtani, melyet különböző topikokban ezerszer kérdeznek meg…

Az első saját gépem egy Pentium 1-es volt, 133 MHz, 16 MB edoram, 1 MB-os videokártya, 1 gigás HDD. Nagyon örültem neki.
Utána lett egy 233MMX, 128 sd ramos, 4 megás trident, 4 megás voodoo 1-es karim, ekkor bolondultam bele az FPS típusú játékokba. Alien vs Predator volt a kedvencem.
Főbb vonalakban még: AMD Athlon Thunderbird 1700+ @1666, voodoo 5500 pci-ATI 9700 nonpro # AMD Athlon64 3000+, x800pro # AMD Athlon64 3700+@2700, x800xt pe. Mivel sokáig két konfigom volt (és remélem lesz is még) sok-sok minden megfordult nálam az évek folyamán.

Régóta fogalmazódik bennem, hogy meg kellene írnom tapasztalataimat...

A Windows Vista gyors bemutatása:



Nos, a Microsoft új operációs rendszerével könnyű megbarátkozni, az Xp-hez nehezebb volt hozzászokni.
Gyorsabban bootol, mint az Xp...
Egyedül a ramigénye nagyobb, de minden újabb Microsoftos oprendszernél így volt.
Minden kézenfekvő helyen van, könnyű megtalálni, felhasználóbarát.

Teljesen új startmenü fogadja az embert, ami praktikusabb, mint a régi.


[link]

A legelső, amivel találkozunk az a ''Kezdőpont''. A Windows indításakor megjelenik, amelyet természetesen ki lehet kapcsolni. Ez egy információs pult, gépünk finom beállításai, internet csatlakozás, frissítések, új felhasználót adhatunk innen hozzá, stb...
Érdekes szolgáltatás a Windows-élmémyindex, amely pontozza a fő hardvereinket egy skálán, a legmagasabb érték 5.9 pont.


[link]
[link]


Az asztalon több újdonság is talál bennünket, a legszembeötlőbb az oldalsáv, ahova mindenféle információs kisablakot lehet feltenni (árfolyam, óra, naptár, nevek, processzorfigyelő..., és pl. iwiw bejelentkező is).



Asztal:


[link]
[link]

Néhány program kompatibilitás-problémás, de nemsokára majd megjelennek a Vistán futtathatók is...hisz ez így volt az Xp-nél is.
Néhány program, amely gond nélkül fut nálam: Everest 2007, Cpu-Z, OCCT, Dreamweawer2004, Fireworks 2004, Fraps, 3DMark2006, NOD32..


[link]

Most pedig a biztonságról:
Mint megszokhattuk, itt is frissítik, foltozzák a réseket, mégis kevésbé támadható, mint az Xp. Tovább fejlesztett tűzfal (kifele-befele is szűr), beépített Defender (antispy kereső), újabb verziójú Internet Expoler (7), amely függetlenül fut az oprendszerünktől, így kevésbé támadhatók a rendszerfájlok.
DEP és ASLR: az operációs rendszer kritikus fájlait, véletlenszerűen tölti be a ram-ba, ezáltal zavarva azok feltörését. Vistán ez beépített, több beállítási lehetőséggel.


[link]

Virusírtó:
Több régebbi írtó nem kompatibilis az új Windows-zal, de már egyre több jelenik meg Vista alá, hazánkban igen népszerü NOD32 elsők közt volt...


[link]

Az alapjátékok is bővültek: 10 windowsos játék lett, az Ultimate tulajoknak plussz egy...
Kedvencem, egy egészen jóra sikerült sakk program:


[link]

3D:
Valamely játék el se indul, ami elindul nem lassabb, mint Xp-én, a driverek újabb verziói valószínűleg javítanak a helyzeten.
A videókártya tuningolók szomorúságára a vga tuning programok nem indulnak el...
DirectX 10 támogatás és netframework 2-es verzió beépített (atisoknak nem kell külön telepíteni).


[link]


[link]

Sokan panaszkodnak, hogy Vistán nem lehet húzni a procit, akkora szintre, mint az XP esetén, én nem tapasztaltam ilyet...
Nf3-as alaplapot használóknak üzenem: nyugodtan telepítsék, felröppentek hamis hírek, hogy nem támogatja a Vista, ez nem igaz, csak az alaplapi drivert nem frissíti az Nvidia.
Vista tulajoknak kötelező frissítés:[link]



Összegzés: Én egy megbízható, desing-os, gyors (programokat gyorsabban tölti be!) oprendszer kaptam, amely ha kinövi gyengeségeit, méltó utódja lesz a jó öreg Windows Xp-nek...

Hogyan is lehetne elkezdeni?
A 3dfx a 3D gyorsítás megteremtője.
1994-ben alapította Ross Smith, Gary Tarolli és Scott Sellers az USA-ban.
A cég központja Texas államban volt.
A későbbi gyártás Mexikóban folyik (referenciák).
1996-ban megalkotják a Voodoo Graphics néven az első 3d gyorsítót!
Megszületik a mai játékok alapja a három dimenziós képi megjelenítés.



A Voodoo híres a mai napig tű éles 2D és 3D-s képminőségük miatt.
Megbízható, minőségi alkatrészekből felépített csodák, amelyek közül, szinte az összes a mai napig müködő képpes!

Kevesen tudják, sok konzol grafikus megjelenítője is 3Dfx gyártmányú:
Nintendo64, Sony PlayStation (PS1), Sega Saturn (itthon annyira nem ismert).

Kártyáikat, mai napig gyűjtik, egy-egy ritkaság vagyonokért cserél gazdát.




Voodoo márka névvel jelent meg az első gyorsítókártya (1996), amely valójában egy társkártya volt, amelyet egy monitor kábellel kellet összekötni a 2D-s karinkkal. 4Mb memóriával (akkoriban ez nagyon nagy volt!).

Későbbiekben megjelentek a Banshee és a Rush gyorsítók, amelyek már rendelkeztek 2D támogatással is.
A Rush (1997) volt az első, még a voodoo2 előtt megjelent, 8 megabájt rammal szerelték.



A Banshee (1998) 128 bites memóriákkal jelent meg.



1998 kifejlesztik a hardveres mpeg dekódert és a T&L technológiát, még rendkívül sok újítást alkalmaznak és fedeznek fel a mérnökök.

Aztán megjelent a Voodoo2 (1998). A mai napig legenda övezi, hiszen itt mutatkozott be a SLI technológia, amivel a két kártya összeköthető volt és megnövelte a teljesítményt.
A mai napig használják (Nvidia), bár SLI jelölés megmaradt, nem ugyanazt takarja. Szintén társ kari volt, 8-12-24 megás kivitelekben.



Átütő sikert még a Voodoo3-as sorozat élt meg.
Sok-sok embernek volt. Tudtommal 8-16 megás változatok készültek, némelyek tvtunerrel kiegészítve. Pci és Agp 2x változat is van.




2000 nyarán elkészélt a V5 sorozat, amely 5000-es és 5500-es jelölésű volt. Csak az 5500-as kapható, a kis testvér nem lett kiadva. Megjelent a SVA100-as chip. Egy SLI-os kártya, 2 db SVA100-as van összekötve egy nyákon, külső táp ellátásra is volt szükség.
2*32 mega. Állandó 4-szeres élsimítás. Az utolsó kereskedelmi forgalomba került kártya amely még nagy számban elérhető volt.
Pci-os és Agp 2x-s változat, kis eltérés közöttük.



Nem csak PC-hez gyártottak, Machintosh-okhoz is:
Annyiban tér el a PCI-os változattól, hogy DVI csatlakozó került rá.



Elérkeztünk a V4-es szériához. Később, 2000 Októberében jelent meg, de csak egy VSA100 van rajta, emiatt alacsonyabb kódjelölést kapott. Szintén mindkét akkori csatoló felülettel lehetett kapni.
Gyors, szép, de már riválisok, gyorsabb megoldásokkal vannak a piacon és olcsóbban. 32 Megások, Pci és Agp 4x, emiatt az agp 8x is kompatibilis.




A 6000-es sorozat már nem került kereskedelmi forgalomba, csak néhány darab.
Hatalmas összegért lehet hozzá jutni. 4 db VSA100 volt rajta. A kísérleti darabokon több.



Megjelenés tipusoként (forrás: Wikipédia):

Voodoo Graphics October 1996 SST-1 chipset (1x1). No VGA. 50 50 50/50 64-bit×2 4/6 EDO PCI
Voodoo Rush April 1997 SST-96 chipset (1x1). 2D Chip. 75 75 75/75 64-bit×2 6/8 EDO PCI
Voodoo2 January 1998 SST-2 chipset (1x2). No VGA. 90 90 90/180 64-bit×3 8/12 EDO PCI
Voodoo Banshee October 1998 Single-Chip (1x1) (2D/3D) 100 110 100/100 128-bit 8/16 SD/SG AGP 1x/PCI
Velocity 100 July 1999 Avenger core (1x1). 1 Disabled TMU. 143 143 143/143 128-bit 8 SG AGP 2x
Velocity 200 Not released Avenger core (1x1). 1 Disabled TMU. 143 143 143/143 128-bit 16 SG AGP 2x
Voodoo3 1000 March 1999 Avenger core (1x2) 125 125 125/250 128-bit 8 SG AGP 2x
Voodoo3 2000 April 1999 Avenger core (1x2) 143 143 143/286 128-bit 16 SD/SG AGP 2x/PCI
Voodoo3 3000 April 1999 Avenger core (1x2) 166 166 166/333 128-bit 16 SD/SG AGP 2x/PCI
Voodoo3 3500 July 1999 Avenger core (1x2), A/V processor 183 183 183/366 128-bit 16 SD AGP 2x
Voodoo 4 4200 Not released 1 x VSA-1018 (2x1) 183 183 366/366 128-bit 32 DDR AGP 4x/PCI
Voodoo 4 45005 October 2000 1 x VSA-100 (2x1) 166 166 333/333 128-bit 32 SD AGP 4x/PCI
Voodoo 4 4800 Not released 1 x VSA-100 (2x1) 166 166 333/333 128-bit 64 SD AGP 4x/PCI
Voodoo 5 5000 Not released 2 x VSA-100 (2x1) 166 166 667/667 128-bit×2 321 SG AGP 2x/PCI
Voodoo 5 55005 June 2000 2 x VSA-100 (2x1) 166 166 667/667 128-bit×2 642 SD AGP 2x/PCI
Voodoo 5 6000 Not released 4 x VSA-100 (2x1) 166/1834 166/1834 1333/1333 128-bit×4 1283 SD AGP 2x


Sajnos a gyár csődbe jutott, a szabadalmi jogok Nvidia kézre kerültek...
A fejlesztés késedelme és a pénzügyi okok miatt.
A VSA100-as későn jelent meg. Előtte a V3 csak 16 bit színmélységet támogatott, 256x256 textúra mérettel. A V4, V5 már 32 bit, 2048*2048-as felbontás, a Geforce2-től a V5 alig maradt el teljesítményben, némely játéknál meg is előzte. Az állandó képsimítással jó teljesítmény volt, a többi versenytársnál csak szoftveresen volt elérhető.

A cikk nem lenne teljes, ha nem beszélnénk a cég akkori saját szabadalmáról, a Glide-ról...
Az összes voodoo támogatott API-ja (application programming interface): Glide, OpenGL, D3D, DirectDraw (a V1 nem támogatta). Az API, alkalmazásprogramozási felület, amelyel a játékok képi hatásait megjelenítik. A 3Dfx (később 3dfx) saját API-val rendelkezett, amelyre rengeteg játék készült és V2-vel élték aranykorukat. Más videókártyák emulálták ezt a környezetet OpenGL-ben.
Több újítás, főleg pénzügyi okok miatt nem került a támogatott eszközök közé.
Az Nvidia is sokáig nem tudta felhasználni, jó néhány úttörő újításukat (valószínűleg az eltérő felépítés miatt). Sok mérnököt elcsalt a konkurencia, a pénzhiánnyal párhuzamossan, emiatt egyenes arányossan haladt a cég a hanyatlás felé, sok gyártót magára haragított, amikor felvásárolták a STB-t.

További leírásokat, teszteket találtok itt:[link]

Barátnőmmel elhatároztuk, szélessávú netkapcsolatot szeretnénk.
Választásunk a T-Online Prémium csomagjára esett, amelyet online rendeltünk meg 2006.12.27.-én.

Itt kezdődött minden...
A modemnek futárral kellett volna jönnie. 1 hét után már gyanús volt a dolog.
Felhívtuk az ügyfélszolgálatot, 20 perces várakozás után kiderült, hogy amíg a meghatalmazást nem faxoljuk, addig semmi nem történik.
Január 10-én kaptunk a vonalasra sms-t, hogy aktív az adsl.
Ekkor újra ügyfélszolgálat, hogy mi van a modemmel. Kiderült, hogy amikor a T-Com aktívál, utána küldik ki a modemet kettő napon belül.
Másnap a modem megérkezett.

Boldog beüzemelés. Tárcsázás...678-as modem hiba...ekkor már fogtam a fejemet, t-online telepítő lemezzel, anélkül is semmi...
Másnap este, már nyugodtabban, ügyfélszolgálat hívás.
A dslmodemet le kellett resetelni, hátul egy kis gombbal, majd a táp ellátását megszüntetni. Várni egy pár percet.
Tárcsázás, felhasználónevet és jelszót nem találja...
Tárcsázó ablaknál megnyítni a beálításokat, titkosítatlan jelszót újra kiválasztanni, majd ok fülre kattintani.
Azóta működik...remélem másnál zökennőmentesebb volt...

Mi is az a RAM?
Véletlen elérésű írható és olvasható memória (Random Acess Memory).
Régiesen operatív tárnak is nevezik.
Minden adat, program melyet elindítunk a számítógépünkön ide kerülnek be feldolgozásra, futtatásra.

A RAM-okat két fő csoportba sorolhatjuk: Dynamic RAM és Static Ram.
Minkettővel találkozhatunk gépünkben (vagy továbbfejlesztett változatával).
A DRAM-on mai napig a memóriánkat értjük, míg az SRAM az alapra és a processzorba beépített cache ram.
Az dynamicot állandóan frissíteni kell, addig a static nem igényli, emiatt nagyon gyors, de rendkívül drága az előállítása. A frissítési egységet mega herzben mérjük (MHz) - adott frissítések száma, egy adott időegység alatt.

Ramok fejlődési sorrendben:

FPM RAM (Fast Page Mode): a legrégibb memória típus. Sorokra és oszlopokra van bontva, sor- és oszlopcímet kell megadni az eléréshez.

EDO RAM (Extended Data Output): Az előző típushoz képest az adat több ideig marad kiolvasható. 33 MHz általában.

BEDO RAM (Burst Extended Data Output): Hiába volt gyosabb, a sávszélesség lekorlátozta. 66 MHz-es volt.

SD RAM (Synchronous Dinamic): Itt már számottevő sebességet lehetett elérni.
Az adatátvitel sebességét a rendszer belső frekvenciájához igazítja. Itt tűnik fel az FSB (Front Side Bus), amellyel összehangolható a memória.
Létezik 66, 100, 133 MHz-es, illetve 125 és a 150MHz-es HSD (High-Speed SD).

RD RAM (Direct Rambus DRAM): Igen ritka ram típus, az ára miatt nem terjedt el.
Dualban (két memória modul párhuzamosan dolgozik) még mindig felveszi a versenyt a mai ramokkal (16 bit sávszélesség, dual 32, 1200MHz-es a legnagyobb, 1,6 Gbájtos adatátvitel, mely 10-szerese az sd raménak)...

DDR RAM (Double Data Rate SDRAM): Kétszeres sebesség az sd ramhoz képest. Későbbiekben ez tovább emelkedik.
Egy modul sávszélessége 64 bit, ez dualban 128 bitre nő, amely megduplázná a ramok sebességét elméletben.
Létezik: PC1600 (200), PC 2100 (266), PC 2700 (333), PC 3200 (400) és tuning ramok.

DDR2 RAM: A ddr továbbfejlesztett változatta, magasabb órajel, hatékonyabb működés.
Most már mindkét fő processzorgyártó (AMD, Intel) ezt támogatja...
A ddr3-ddr4-ről és a videókártyákról majd később...