Windows XP – Windows 10: két rendszer telepítése, használata egy gépen.

Lehet, hogy valakinek szüksége van erre a megoldásra, ezért közzéteszem.

A telepítés asztali PC-re történik, amire telepítve lesz a Windows.10(32,86) és megmarad az XP rendszer is. A két rendszer két meghajtó partición működik, de a többi meghajtót ami a gépen van, közösen használják, tehát a törlő - tisztító programokkal vigyázva kell bánni. Be kell állítni, hogy csak a C/Windows rendszert figyelje és tisztitsa, mivel lehet, hogy a közös meghajtókra a másik rendszer által feltett dolgokat, fájlokat az éppen működö rendszer kiveszi onnan, rossznak, szemétnek tekinti.

Telepítés:

Amennyiben egy jól működő XP-nk van, akkor a következő XP telepítés nem kell, az a gépen változatlanúl marad, akkor csak a Win.10 – re kell figyeljünk. Fontos a sorrend: először az XP telepítés vagy fent hagyás és utána a Win.10 telepítése. Fordítva nem fog megfelelően működni, és csak az XP indúl el.
Helyes működés esetén az első indításkor a bejelentkezésnél a gép bead egy Win - 10 - es ablakot, ahol a bal sarokban fent két téglalap van, a felsőben a „Windows 10” és az alsóban egy „Korábbi Windows verzió” felírat látható. Amelyikre lépünk és „Enter”, akkor az elindúl. Ha nem lépünk sehova, akkor 20 sec. után a Win.10 indúl el.

Lencsetorzítás – hordótorzítás.

A digi fényképezésnél számtalanszor találkozunk a lencsetorzítással, leginkább a hordó torzítással, különösen a nagylátószögű optikáknál. Ha ezt nem korrigáljuk, akkor eléggé zavaró lehet, bár nem mindenki érzékeny erre.
A komolyabb photoshop programokon belűl megoldható ennek a kiigazítása, de az egyszerűbbek – bár azok közűl is van sokat tudó – ezt nem mind teszik lehetővé. Külön téma a RAW – ahol általában a fájlhoz - géptipushoz tartozó szoftveren belűl ezt meg lehet oldani, de ez nem mindenkinek van meg. Az alábbi leírás némileg erre is ad megoldást.
Jól és eléggé egyszerűen alkalmazható a GIMP v2.8.8 (vagy frissítés) szabad program, ami sokmindenre jó, többek között a lencsetorzítás módosítására is.
Alkalmazás: elindítjuk a programot, a kétoldalt jelentkező ablakot (Eszköztár – Rétegek) bezárjuk majd „Ablakok” – „Egyablakos mód”. (teljes méretre klikkelés).
Ezután behívjuk a korrigálandó képet: „Fájl” – „Megnyitás” – „Nézet” – „Nagyítás” – „Kép illesztése az ablakba”. „Szűrők” – „Torzítás” – „Lencstorzítás”. A megnyíló ablakban lehet számszerűen állítni a „Fő” és „Szél” potikkal a hordó ill. párna torzítást, esetleg korrigálni a „Zoom” részen is. Addig állítjuk, amíg nem felel meg, ha jó, akkor „OK”, ha elrontottuk, akkor „Szerkesztés” – „Lencsetorzítás visszavonása” és újra kezdjük a beállítást. Ha megfelelő - „Fájl” – „Exportálás” a megadott néven és helyre, (a projektet is lehet menteni).
A RAW Jpeg-be konvertált képek – ha nem speciális programmal konvertáltunk, akkor szintén korrekcióra szorúlnak. Több free program is alkalmas konvertálásra pl. a „FastStone Image Viewer”, ami általános nézegető és képszerkesztő, ezen belűl RAW konvertáló , amely alkalmas a RAW képek gyors megnézésére – amit a digi gépben is látunk, de alkalmas az eredeti teljes RAW kép beolvasására, majd a kép megszerkesztésére a nekünk megfelelő kinézetre – ahogy a Jpeg-ek esetében is. Ezután a kész képnél mentés másként Jpegbe. Ami képet a RAW-ból kapunk az többnyire lencsekorrekcióra szorúl. (hasonlítás az eredetihez).
Ezt is meg tudjuk oldani a GIMP-en belűl a „Szűrő” – „Lencsekorrekció” móddal.
Itt a hasonlítás módszerét alkalmazzuk. Ha együttesen Jpeg-be és RAW-ba fényképeztünk, akkor megvan az eredeti kép is, ha ez nincs, akkor a „FastStone” programból kimentjük Jpeg-be az alapképet. A GIMP-be először behívjuk az alap Jpeg képet, majd utána a Jpeg-be kimentett RAW konvertációt. Fent a bal sarokban látható lesz mindkettő: balra a jó kép, jobbra a RAW-ból konvertált. Mindkettőnél „Kép illesztése az ablakba”, így egyforma képet kapunk és amelyikre klikkelünk az fog megjelenni a nagy ablakban.
A jobb képre klikkelve elindítjuk a „Lencsetorzítás” opciót és elkezdünk állítgatni az ablakban lévő potikkal és visszalépve a bal oldali eredeti képre megnézzük, hogy kell-e még korrigálni a „hordón”. Visza - visszalépve a „Szerkesztés” – „Lencsetorzítás visszavonása” résszel addig állítjuk, amíg nem lesz egyforma a két kép (kb.95-98%).
Ezután „OK” és „Exportálás” Jpeg-be.
Kicsit macerás, de csak az első képeknél, később a gyakorlat már kialakúl. Jobb esetben elérjük a 100%-os fedettséget is.
Sok sikert.

Bár megírtam a Skype fórumon is az alábbiakat - és lehet, hogy kikapok érte, de úgy gondolom, hogy itt is közreadom, mivel talán nem csak az ottani szűkebb résztvevőket érinti.
Biztos találkozott már más is vele, nem csak én, hogy amikor megnyitom a Skype-t, akkor az első, ami bejön, hogy „ A Skype kezdőoldal jelenleg nem érhető el. Látogasson ide később, hogy megnézhesse híreit és figyelmeztetéseit.” Ez baloldalon a „Kezdőlap” címet viseli. Soha nem ad ki több információt, nem tudni, mire való. Ha a feladatkezelőben leállítom, azonnal ujraindul, néha több szálon is. Ezen kivűl terheli a processzort. Ez a „SkypeBrowserHost” indítás. Ez az utóbbi idők frissítéseivel jött be, azelőtt soha ilyet nem láttam. Mivel felesleges, le kell állítni, de ha símán kitörlöm a Skype telepítő-Browse mappából, akkor instabillá válik a Skype. A megoldás a következő:
Zárjuk be a Skype-t, ha már fut. Hozzunk létre és nyissunk meg egy szöveges fájlt a „Jegyzettömb” segítségével az asztalon (vagy bárhol máshol). Hagyjuk üresen, ne írjunk bele semmit, majd „Mentés másként”, módosítsuk a „Fájl tipusa” – „Minden fájl”-ra. Mentsük el „SkypeBrowserHost.exe” fájlként. Kapunk egy üres kockát. Nyissuk meg a C-Program Files – Skype – Browse mappát és ott töröljük az ott lévő eredeti „SkypeBrowserHost.exe” fájlt és a helyére az új exet tegyük be. Ez nyitáskor becsapja a Skype-t. Ezután a program gond nélkül és a szöveg nélkül indul. Viszont ha frissűl a program, akkor ezt sajnos mindig meg kell tenni, érdemes elrakni a kész pótlást egy külön mappába. (és a frissítést leállítni, csak ha muszály, akkor frissítsünk.).
Már korábban – amikor a Skype átállt a Microsofthoz - a reklámokat sikerűlt leállítanom, mostmár ez is a helyére kerűlt.

DV videó bemásolás (capture) számadatok megjelenítésével.

Már nem fut annyira a miniDV videózás, mivel a videókamera rögzítés továbblépett, de talán még érdekes a leírásom azoknak, akik még használják ezt a – szerintem jó - rögzítési formát.
Sokszor szükséges lenne, de nem minden capture program alkalmas arra, hogy a felvételkori dátum, idő, videóidő adatokat is átvegye (capture) a számítógépünkre és megjelenítse a videón. Én két megoldást próbáltam. Az egyik a „Capture Flux v5.2.3” (vagy a v6.0.5.0) program, a másik az „Enosoft DV Processor”. Mindkettő ingyenes program.
Az elsőt szeretném ismertetni, mivel sztem ez ad jobb – egyszerű - megoldás.

„Capture Flux v5.2.3”.

Ez szabad progi.és nem telepűl, csak a letöltés után a mappában található exe fájlt kell elindítani. Előtte természetesen a kamerát feltenni a FireWire (IEEE 1394) kábelra és bekapcsolni. A videó sima/vagy adatos rögzítésén kivűl lehet képeket is menteni az adott videóból. A "Nyitott könyv"-nél a „Video Source” résznél meg kell keresni a kamerát, az alatta lévő ikonokkal beállítni a szükséges képi és audio részeket. Jobbra fent „Távcsöves” ikon – beállítni a mentési helyeket a videónak és a képeknek is - „Kis kéz irattal” ikon – itt lehet beállítni a mentési fájlokat – videóra és képre vonatkozóan is.
A felső sorban a hangot engedélyezni kell és az itt lévő lakattal is vigyázzunk, mert ha lezárjuk, akkor nem lehet állítni a képméreten (aspect rátio), a felírandó adatokon és a kijelző monitor méretén (4:3, 16:9).
A vonatkozó ikonra klikkelve megjelenítjük a vezérlőpultot. Elindítjuk a lejátszást, majd szünetre állítjuk A beállításhoz nem kell a felvétel gombot benyomni. A felső sorban jobbra a „Kéz” ikonra kapcsolunk. Ezen az oldalon középen lehet több beállítás közűl választani:
1. Jelenlegi valós dátum + folyamatosan számoló idő,
2. A felvételkori eredeti dátum + a felvételkori folyamatosan számoló idő,
3. Felvételkori folyamatosan pergő videó időkód.
Jobbra lent az „Inlay” fülre klikkelünk (ha a lakat nyitva van). Ekkor a monitor képernyőjén megjelenik egy beállítás – az utólsó, ami be volt állítva. Lehet a számokat tetszés szerint is nagyítani, betűtipust választani, betűszínt választani, vagy automatikust választani egy pipálással, ami egy méret (20-as méret), de a betűszínt itt is lehet állítni. Lehet a számok alá fekete árnyékot tenni, ami 4-ig méretezhető. Az átmeneti idő „Automata mód” választásával azt adjuk meg, hogy meddig maradjon a másolaton a kijelzés, ennek beállítása után az „Inlay” gombbal indítunk. A „Manuál” módban végig rajta van a kijelzés, csak akkor tűnik el, ha lent a „Stop inlay” fület megnyomjuk. Ezeket az adatfelviteleket capture közben is módosíthatjuk. A beállítások után elindítjuk a felvételt. A kezelése elég egyszerű, átlátható.
Mentés: capture format: DV-2 (recomp) – így teszi rá a számokat.
Normál DV mentés: DV-2 (native) - mindkettő typ.DV-2 mentés.

Vásároltam egy Liitokala Lii-500 akku töltőt, de nem adtak hozzá magyar nyelvű használati utasítást, még az angol is rosszúl van megadva, így lefordítottam és helyretettem, vmint kiegészítettem a használati utasítást, amit kisérletileg is alátámasztottam. Én csak NiMh AA/AAA akkukkat használtam.
Az alábbiakban megadom a használati utasítást.

Lii-500 akkutöltő használati utasítás.

Funkciók

1.Four töltőáram szabályozó (300mA / 500mA/700mA / 1000mA)
2.A különböző specifikációjú akkumulátorok egyszerre tölthetők (18650/26650 / AA / AAA
3. A töltõ egy független LED képernyõt használ, látható a feszültség, az áram, az idõ, a kapacitás és a belsõ ellenállás paramétere.
4. A „CHARGE” üzemmódban minden csatorna függetlenül működik. Választhat különféle áramot és akkumulátorokat, például a lítium-ion és az Ni-Mh akkumulátorokat.
5. A „FAST TEST” módban négy csatorna gyorsan észleli az akkumulátor kapacitását. Az Li-ion akku.és az Ni-Mh akku. külön is működik. Két folyamat van az akkumulátor kapacitás gyors kimutatására, az egyik lemerítős, a másik pedig a teljes kapacitásos.
6.A „NOR TESZT” üzemmódban három lépés található az akkumulátor kapacitásának észlelésében (teljes töltés, kisütés és teljes töltés).
7.”CHARGE”, a „FAST TEST” és a „NOR TEST” üzemmód egyidejűleg is működhet.
8.Védelmi funkciók: túltöltés és túltöltés / rövidzárlat , aktiválás Volt / töltés nélkül 1.65V-2.2V között. Intelligensen felismei a rossz akkumulátort, fordított akkumulátor védelem.
9.Standard USB 5V / 1000mA kimeneti funkcióval / Teljes, lítium elemekből származó USB kimenet négy lítium elemre / a Ni-Mh akkumulátor nem tud USB kimenetet.
10.Külön speciális hálózati adapterrel, DC bemeneti feszültség: 12V / 2A.

GIMP perspektíva használat.
Megnyitás után rendezzük a megjelenési oldalakat, ha a „Rétegek, csatornák, útvonalak” nem kellenek, akkor bezárjuk (megnyitás a „Windows” – „Recently Closed Doks” részben) behívjuk a képet. „Fájl” – „Megnyitás” – pl. Munkaasztal és a mappa/kép. Az „Eszköztár”-ban bejelöljük a „Perspektíva „ ikont. Ezután két lehetőség is adódik.

1. Középen a „Normál (előre)” funkciót választjuk. A vágásnál a „Vágás az eredményre”. Alul az előnézetet átállítjuk „Kép” funkcióra, ugyanis ilyenkor a képet tudjuk majd mozgatni a megfelelő helyzetbe. Itt a perspektíva „Rács + Kép” beállítása nem szükséges, mivel csak zavarna a rács, mert a perspektívát állítja és nem láttatja a beállítást. Ezután a kép közepére klikkelünk. Megnyílik egy „Perspectiva” ablak, amit alulra félrehúzunk, az majd később kell. Jobb klikk a képre – „Nézet” – „Rács megjelenítése”. Megjelenik egy szürke rács, amit korábban a „Szerkesztés – „Beállítások” - „Alapértelmezett rács” résznél be kell állítanunk: előtérszín „b6b6b6” szürke, háttérszín fehér „ffffff”, távolság 200x200 képpont. Ezt alkalmanként megváltoztathatjuk, ha szükséges: „Kép” – „Rácsbeállítás” résznél, a főbeállítás megmarad. Lehet ugyan oldalról-felülről vonalzókat behúzni, de a perspektíva beindítása után ezek nem mozgathatók, így jobb a rácsozat, több támpontot ad. Ezután a perspektíva beállításhoz a felső sarkokban lévő kockákkal mozgatjuk a képet úgy, hogy a függőleges részek illeszkedjenek ehhez a szürke rácsozathoz (az alsó kocka mozgatás nem ad természetes méretet, torzít). Ezt mindkét oldalról beállítjuk az ott található szélső függőleges részekhez. Alulról 0.5 rács-résszel (kb. egy beállító kocka nagyság) megemeljük a síkot, mivel egyébként minimálisan magasabb lesz a kép, mint az eredeti, így kicsit korrigálni kell. Ugyanitt – ha szükséges – a vizszintest is be tudjuk állítni, bár az ritkábban kell. A félretett ablakban az „Átalakítás” fülre klikkelünk, a kép átalakúl az általunk beállított képpé, szélein egyenesre vágva. Ez általában nem a kívánt méretű kép. A szürke rácsot bezárjuk. Kiválasztjuk a „Vágóeszköz” – croop – ot, amit felviszünk a képre és az oldalakat beállítjuk a kívánt végső méretre. A képméretet oldalt számokban is kiadja az ablak, ahol ezt finoman is lehet állítni. Gyakorlat: ha számokkal állítottuk be, akkor a másik kis-számablakra klikkelünk, többnyire akkor fogadja el. Klikk a képre és véglegesítődik a méret. (Nem dolgozik precízen, több esetben utána kell vágni, lehet, hogy jobb külső szoftverrel megoldani). Mentés másként.
2. Középen a „Javítás” funkciót választjuk. A vágásnál a „Vágás az eredményre”, alul az előnézetnél „Rács” funkcióra állunk. Ezután a kép közepére klikkelünk. Megnyílik egy rácsozat és egy ablak, amit alulra félrehúzunk, mint az előzőnél. A rácsot a felső sarkokban lévő kockákkal finoman ráállítjuk a kiválasztott függőleges képelemekre (az alsó kocka állítása nem ad természetes képet, csökkenti a magasságot, szélesíti az alaprészt, torzít). Amennyiben szükséges, a rácsot mozgatva alkalmazhatjuk a vizszintes síkra is figyelve a már beállított függőlegesre is. Majd az előzőleg félretett kisablakba az „Átalakítás” fülre klikkelünk. A kép átalakúl az általunk beállított képpé, szélein egyenesre vágva. Ez nem a kívánt méretű kép. Kiválasztjuk a „Vágóeszközt” és az előzőek szerint befejezzük a képet. Mentés másként.