Sziasztok!

Most, hogy minden a karácsonyról szól, én is kedvet kaptam ahhoz, hogy leírjam hogy zajlik nálunk a karácsony. Azt szögezzük le hogy 15. életévemet taposom. Az írást legelső karácsonyi emlékemtől fogom kezdeni, és haladni a mai napig. Kellemes olvasgatást!

Első emlékem a karácsonyról 3-4 éves koromból származik. Annyira emlékszem hogy kaptam, egy velem egymagas plüssnyulat. (Ugyebár 3-4 éves koromba picike voltam, így az a nyuszi se lehetett olyan nagy, de akkor annak tűnt!)

A következő emlék jóval későbbről, 6 éves koromból származik. Itt már tisztán emlékszem mindenre. Karácsony előtt 1 hónappal megkaptam az adventi naptárat. Minden nap izgalommal bontottam ki, hogy aznap mi lesz benne. Az adventi koszorút a család együtt készítette. Minden vasárnap mikor meggyújtottuk a gyertyát, a koszorú közepére helyeztek édesanyámék egy kis ajándékot. (kinder tojás, ilyesmik) Ezeknek mindig nagyon örültem. Elérkezett 23.-a. Ez volt a favásárlás napja. Édesapámmal elmentünk megvenni a fát. Ez nagyon nagy élmény volt nekem, mivel 6 éves koromba vitt el először magával. Kiválasztottuk a nekünk legjobban tetsző fát és hazahoztuk. 24.-én, mint minden kisgyerek izgalommal keltem fel. Édesapámmal behoztuk a fát a terasztól, és elkezdte faragni. Én természetesen ámulattal néztem, és ahol tudtam segítettem. Mikor belefaragta édesapám a fát a karácsonyfatalpba, akkor elkezdtük díszíteni a fát. Emlékszem, én akasztgattam fel a kis gömböket. Édesanyám eközben főzött. Délután elmentünk az egyik mamámhoz, hogy odaadjuk karácsonyi ajándékunkat. Mire hazajöttünk, ott voltak a fa alatt az ajándékok. Egyből odarohantam, és nézegettem a csomagokat. Elénekeltünk 1-2 karácsonyi dalt, és kibontottuk az ajándékokat. Ez után asztalhoz ültünk, és megvacsoráztunk, beszélgettünk. 25.-én másik mamámhoz indultunk reggel ebédre. Ott is ajándékok vártak. Szépen megajándékoztuk egymást. Délután hazaindultunk. Nekem ez volt a TÖKÉLETES karácsony.

Hétfő reggel van. 6 órakor ébreszt a telefonom. Én a "szundi" gombot nyomom meg, így még 5 percig fetrenghetek. Megint csörög. Fel kell kelni. Elballagok az ablakig. Sötétítő függönyt elhúzom. Semmi nem történik. Ugyan olyan sötétség van. Esik. Begyúlok a szekrénybe, kiveszek egy farmert, pólót, pulcsit, fehérneműket. Felöltözök. Kimegyek a fürdőszobába, és beteszem a kontaktlencsémet. Táskába bepakolás, gyors reggeli és indulás. Hoppá! Elfelejtettem az esernyőt. Visszaszaladok, és most már esernyővel indulok le a lépcsőn. Kilépek a lépcsőházból, egyből megcsap a hideg. Esernyőt kinyitom és indulok a buszhoz. Fúj a szél. A buszmegállóban keresnék menedéket, de a huligánok ki rúgták/törték/ütötték a szélfogó ablakokat. Így hiába van esernyőm, a szél rám fújja az esőt. 10 perc telik el így. Megérkezik a busz. Örülök hogy végre meg tudok melegedni kicsit, és az eső sem esik rám. Természetesen a busz tele van. Néhányan lent maradnak az esőben. Engem betol a tömeg egészen a busz csuklójáig. Mellettem egy gyerek mobilon hangosan zenét hallgat, egy lány meg Linkin Parkot hallgat, valami mono fülhallgatón, persze full hangerőn. (Semmi bajom nincs az LP-vel, de nem kéne rossz minőségben, mások idegesítésére hallgatni...) Ez a nap is jó lesz... Becsukódnak az ajtók. Elindulunk. 1 megálló után eléggé vizesnek érzem a fejem. Felnézek. A víz több helyen befele folyik, természetesen az én fejemre is. Próbálok arrébb menni, de a tömegtől nem tudok. A fejemet elhúzom, így a ruhámra jön a víz. 3. megállónál leszállok. Már nincs messze a suli. Sietve indulok az iskola felé, és közben azon gondolkodtam magamban, hogy lehet buszon elázni. Persze a válasz is megvolt: Így!

Sennheiser… Ahogy leírom, mindenkinek a fejhallgatók fognak eszébe jutni, ugyanis ez a gyártó sok nagyon jó minőségű fej(fül)hallgatót gyárt. Ezek közül egyet fogok most tesztelni, ami körülbelül 6 ezer forintos árával, az alsó-közép kategóriába esik. A képek minőségéért előre is elnézést kérek, mert mobillal lettek csinálva, de próbáltam a legtöbbet kihozni belőle.

A fejhallgatót ahogy kezünkbe fogjuk, egyből látjuk, hogy ez egy kisebb modell, így utcán és otthon egyaránt használható.

A hangszórókat körülvevő párna kis mérete aggodalomra ad okot, de ha nem nagyobb a fülünk az átlagnál, és szánunk egy kis időt a beállításra akkor kényelmes is tud lenni.

A „pánt” alján található a cég neve, illetve a típusmegjelölés, ami jelen esetben HD 202.

Ez az első írásom a logout-ra. Ezen alkalomból a saját CPU hűtőmről írtam egy rövid kis tesztet.

Csomagolás:

Hűtőnk doboza igényes grafikát kapott. Az elején egy samurai mester található, illetve a hűtő képe. A doboz büszkén hirdeti, hogy Quad Core processzorra is felszerelhető. A dobozon megtaláljuk, hogy milyen foglalatokra tudjuk felhelyezni. Ezek a következők: AMD: 754, 939, 940, AM2. Intel: 478, 775. A csomagolás oldalán minden lényeges információt megtalálunk róla: ventillátor mérete, zajszint stb., de ezekre még később kitérünk.

Mit rejt a doboz?

A dobozból előkerül a hűtő, rajta a ventillátorral, egy kis dobozkában a különböző foglalatokhoz a rögzítők, illetve hűtőpasztát is találunk, és persze egy útmutatót a felszereléshez.

A hűtő:

Nézzük csak meg a lényeget, a hűtőt. 6 db hőcsövet találunk rajta, a lamellázása pedig sűrű. A ventillátor két fém rögzítővel van a hűtőhöz rögzítve. Itt felmerülhet a kérdés, hogy jó ötlet-e fémből készíteni? Ez majd kiderül, hogy mennyire befolyásolja a zajszintet.