Elmentem életem első "komolyabb" asztalitenisz edzésére, hát nagyon tetszett. Az edző jófej, Józsi bácsi a neve...
Az vele az egyetlen baj, hogy nem bírja elviselni ha én hibázok. Nagyon jó játékos, régebben biztosan versenyszerűen űzte a sportot.
Egy dolog hibádzik ebben a dologban, az, hogy ha kapok egy 12 éves srácot, aki jóformán semmit nem tud, akkor én mit csináljak vele? Miközben tudok fonák pörgetni, tenyeres pörgetni, nyesés, kontra, minden. Le kell butulnom a szintjére? Az nem jó... Csak akkor jó, ha ven egy erősebb ellenfél, akitől tanulhatsz. (Apám erre azt mondta: nem lehetek mindig melletted [HA-HA])
Összeségében természetesen nagyon tetszik, jó időtöltés háromnegyed 6-tól 8-ig. 8 asztal van Joola és Stiga, jóminőségűek... Egszóval minden nagyon király, várok minden edzőpartnert.

Azért gondoltam, hogy ezt a címet adom az írásomnak, mert teljesen fölöslegesnek találtam, hogy mind a 2-ről kettő írást írjak... Amúgyse hosszú történetek.

Egyik nap mentem az iskolába és egyszercsak azt hallom, hogy a kocsik dudálnak. Egyből azt gondoltam, hogy nekem, de nem, hanem a kukásautónak. Nem értettem, hogy miért dudálnak rájuk, ők csak a dolgokat végzik. Ez eddig OK, de nem kukákat, hanem a szelektív hulladékgyűjtő nagy kukákat űrítették ki. Én meg nézrem, hogy először beleönti a ''FEHÉR ÜVEG'' jelzésű kuka tartalmát a teherautóba.
Gondolom magamban, most tovább megy a következő ''FEHÉR ÜVEG'' jelzésű kuka felé a másik utcába, vagy kerületbe és mindenki nyugodtan elmehet... Erre mi történik, látom emeli a másik kukát ''MŰANYAG ZACSKÓ'' tartalmával, ez így ment az újságpapíron át a fém üvegekig. Most valaki elmagyarázná, hogy mit akar ez jelenteni? Azt hogy fölöslegesen gyűjtöm és dobálom a szelektív hulladékgyűjtőbe, a papírt, fémdobozt, fehér üveget, stb.? Jellemző... Ha az ember jót akar tenni akkor se ''hagyják'', mert összerombolják a munkáját.
Mondjuk ez csak egy eset, lehet máshol máshogy megy, de ez akkor is abszurd, de nem tudom lehet, hogy ahova viszik a szemetet, ott utána kiválogatják...

És a BKV-s esetem:

Megyek haza edzésről, megnézem az időt, amikor odaérek a buszmegállóba, mert előttem elment már egy busz... 20:36 OK mikor megy busz? 20:30-kor és 20:42-kor? És most totózzam ki, hogy most éppen a 20:30-as busz ment el vagy a másik?
Mondhatom nagyon kedvesek ezek a BKV-sok, legalább akkor azt írnák ki, hogy jár mondjuk 8 percenként és akkor azt mondom, hogy korrekt... Dehát így?!
Aztán a végén kiderült, hogy a 20:42-es bus volt, mert a legközelebbi már a 20:50-es volt. Nem szidom a BKV-t de nem volt kellemes 14 percen keresztül találgatni, hogy melyik mehetett el... Mert mással is elmehettem volna, ha tudom, hogy a 20:42-es ment el...
Na mindegy, ezt a két dolgot szerettem volna veletek megosztani!

Üdv.: Maka

Szeptember 4. (születésnap)

Emberi hülyeség Part One:

Egy teljesen hülye ötlet jutott eszembe, hogy cseréljem le az avataromat a PH!-n. És miközben görgetem lefelé az adatlapomat...

Emberi hülyeség Part Two:

...meglátom az e-mail címemet. Milyen régi már ez az e-mail cím, lehet, hogy már meg is telt... Akkor cseréljük le, CSERÉLJÜK LE, oké!!! Cseréljük le!

Emberi hülyeség Part Three:
Lecserélem ám csak rosszra: balint-timo-boll@hotmail.com. Igazából nem erre kellett volna gondolom magamba mikor ezt az üzenetet látom: Sikeres regisztráció/adatmódosítás...
(OK, mondhatjátok, hogy ez akkor nem jutott eszembe csak másnap???)

Szeptember 5.

Emberi hülyeség Part Four:

Reggel hat óra belépés PH! menni nem... Miért nem menni? Miért nem menni bejelentkezés??? Ja tényleg tegnap elb***tam az e-mail címet és most hogy csináljam jóvá???
___________________________________________________________________________

Amikor az emberen szorul a hurok Part One:

Első persze az lenne, hogy másik nick és moderátornak szólás (igen moderátor, később kiderül, hogy tévedtem). De nem ezt teszem. Hanem: egyből Den nickje megnézés: MSN cím oké, go to MSN Partner felvétele oké. De jó pont be van jelentkezve oké írok neki, mindent elmondok, bocs ezt csak Házigazda tudja megcsinálni...

Amikor az emberen szorul a hurok Part Two:

OK, csak házigazda tudja megcsinálni akkor e-mail Kalandornak- mivel nincs MSN-je elmegy üzenet.... Aznap már válasz nem érkezik, ezért sírok.... :-)

Szeptember 6.

Amikor az emberen szorul a hurok Part Three:

Semmi az e-mail box-ban OK go to PH! megkeres még több Házigazda, megtalál Panther, hurrá van MSN-e is! Fölveszem MSN-re be van jelentkezve egy kis beszélgetés nagyon nagy segítőkészséget mutat, mindent elmondok neki is kijavítja, csak éppen az e-mail nem jön meg...


Amikor az emberen szorul a hurok Part Four:
17:47 Önnek új e-mail-je érkezett! Hurrá megjött a jelszó, de kiderül, hogy csak Kalandor írt vissza, hogy nem tud segíteni és keressem föl Panthert. Mondtam magamban, már egymásra találtunk :-). Ekkor szólok MSN-en Panther-nek, hogy nem jött még meg a jelszó és erre ő nagy segítőkészséggel generál nekem egyet én belépek vel és minden OK. Egyből jelszó változtatása, minden rendben.

ÖSSZEGZÉS:
Ezen látszik, hogyha az ember ha jót akar magának a legkisebb részletekre is oda kell, hogy figyeljen. Ezúttal is szeretném nagyn megköszönni a Panthernek a kivételes segítségét felém, és hogy soron kívűl fogadott, lásd:[link] . Köszönöm ugyanúgy Kalandornak is és Den-nek is.


Üdv.: Maka

Mivel nagy motorozási szenvedélyem van ezért vettem egy ''crossmotor verseny'' játékot. Gondoltam, hogy elleszek vele 1-2 hónapig míg kijátszom, de ekkor ért a meglepetés.


Kibontás, utasító könyv nézegetése, milyen jó lesz a játék, húúú-híííí de király, milyen jó a grafika, lehet benne csajozni, jó motorok, stb. Még mielőtt írok is bármit nagyon bevált a játék, csak van hozzá egy-két szavam.
Mint mindig, soha nem vetem magam a mély vízbe ezért legelőször az arcade módra mentem, mint nagy mohó magyar ember egyből 500 ccm-is motort választottam, amivel nem bírtam kanyarodni, stb. Viszont menni tudott. Egyből elvette a kedvemet, de utána kipróbáltam a 250-es és 125-ös motorokat is, utána egyből visszajött a kedvem. Miután 1-2 nap alatt kitapasztaltam, mit hogy kell csinálni nekiestem a championship mode-nak...
Először nevet kellett adni karakteremnek, utána motor adott volt egy romos házban kezdődik az élete ennek a kezdő motorosnak. Miután versenyeket nyer újabb barátnőkre tesz szert, és több pénzt nyer, a játék végén a tengerparti villában egy szőke cicával éli le hátralévő életét. A játékban folyamatosan vannak versenyek, legelőször 0$-os kerettel indulsz, majd mikor megnyered az első versenyt nyersz 200 $-árt. Az első idényben 125 ccm-es motorral mehetsz csak, majd a második idényben 250 ccm-essel, majd az évzáró idényben már az 500 ccm-is motor hangját is élvezheted.
A versenyek 5 különböző országban zajlanak le: Olaszország (a legnehezebb), Jamaika, Egyiptom, Anglia, USA. Minden egyes idényben megváltozik a pálya hossza, mérete, utjának iránya, stb. Mindegyik országnak van Arénája és egy szabadtéri ''erdős terep'' ahol egyes kapuk jelzik és egy nyíl, hogy merre kell tartani. Amerikában és Angliában, valamiféle világrekordot lehet beállítani.
Ha lejátszasz egy-két pályát, vagy nagyon boldog vagy, vagy nagyon ideges, velem megtörtént mindkettő. Általában úgy játszottam, hogy 2 pálya után egy fél órás szünet, hogy megnyugodjak.
Mint említettem arra számítottam, hogy 1-2 hónap alatt játszom majd ki a championship módot, na ebből az 1-2 hónapból kb. 3-4 nap lett, vagy annyira jó volt, vagy annyira egyszerű, de én inkább elsőre szavaznék. A nehézségi szintje 10-ből kb. 6-7.

Tulajdonképpen crossmotor szerelmeseknek készült játék,de aki motorozik annak kihagyhatatlan, ugyanolyan elit játék, mint a MotoGP, vagy bármelyik motor játék.

Akkor egy kis izelítő!
Anglia:

Jamaika:

Üdv.: Maka

Mintha nem láttam volna erről szóló írást, és ezen csodálkozok is. Tán senkit sem érdekel, hogy mit tett a mi kis hazánk a világbajnokkal? Nekem kicsit hihetetlennek tűnik, ezért is írok róla.
Nem vagyok fociszakértő, de mikor lefeküdtem aludni azt mondtam magamban nyerni fog a magyar válogatott és nyert! Szerintem eléggé hihetetlen, csak azért is mert a világbajnokok ellen nyertünk. Sok ember azt mondja, hogy világbajnokok vagyunk! De szerintem egy jó formában lévő Máltát nem bírnánk legyőzni. Ezért is furcsa volt ez a győzelem. Láttam az összefoglalót, hogy tényleg jól játszottak a srácok, de ennyire? Vagy csak az olaszok nem voltak formában. Az első gólunk után kicsit összeroskadt a védelmük.
Nem olaszokhoz méltó futballt játszottak, ennyi az egész! Kicsit olyan érzésem van mintha bunda lett volna, de ezután azon gondolkodok el, hogy mit tudtak adni a magyarok ezeknek a marha gazdag embereknek, gondoljunk csak Gattuso-ra, vagy Cannavaro-ra stb.
Tán egy kis erőspaprikát amitől olyan hasmenés jött rájuk, hogy meccs előtt kiürítették az erejüket?
Mind1 sokan azt mondják, hogy ne veszekedjen Magyarország, csituljanak el a viták az ország felett és legyen békesség, mindössze azért mert nyertünk Olaszország ellen. Hurrá!
Amúgy az edző munkája viszont értékelhető, hogy megpróbál kicsi fiatalságot belevinni a magyar válogatottba.

[link]

Csak így tovább!?

Egy hétig azért nem fárasztottam a PROHARDVER! rendszerét, mert kicsit kipihentem magam a nagypapámnál. Sajnos nagymamám pár héttel ezelőtt hunyt el, így szegény öregapámnak kis társaságra van szüksége. Egy héttel ezelőtt kezdődött kivételesen kellemes, de mozgalmas kikapcsolódásom Bátyán (így hívják a falut)
Mint mindig, amikor lemegyek hétvégékre, minden nap észreveszem, hogy a parasztnak mindig van valami dolga, új szalmát kell rakni a malacok alá, vagy darálni nekik, vagy piacra készülni, vagy segíteni az unokának megszerelni a motorját. Napokról nem bírnék beszámolni részletesen, de megpróbálok.

Hétfő: Nagyjából semmit nem csináltuk a disznók kitakarásán és az etetésén kívül. Mivel nagy vihar volt a parasztember nem örül a jégesőnek, mert elveri a termést, de szerencsére nem történt nagy kár a földön.

Kedd: Ezt a napot a szerdai piacra való készülödésnek szenteltük. Mentünk káposztát vágni, hagymát szedni, hagymát pucolni, babot szedni, zöldséget, répát szedni. Tehát a fő tevékenység ez volt. És jött egy különleges vásárló, aki péntekre rendelet sok zöldséget és répát.

Szerda: A piac napja. Reggel 4:30-kor kelés bepakolás az autóba minden árut, 5 órakor indulás, hat órakor az ember már Kiskőrösön is van. 6:15-kor már kipakolva az asztalva várjuk a vevőket, a szerdai nem nagy nap, mert hétköznap sok ember dolgozik. Így is kisebb-nagyobb bevétellel érkeztünk haza. Ezek után a motorban karburátor tömítésének a cseréjével próbálkoztunk, nem sok sikerrel...

Csütörtök: Hasonlít a hétfőire, annyi különbséggel, hogy bementünk Kalocsára és vettünk tömítést a motorra és mikor hazaértünk, egyből nekiestünk megszerelni, sikerrel, a motor utána saját iramában tépett tovább.

Péntek: Ismét készülődés a Szombati piacra, ami már sokkal több jövedelemmel kecsegtető volt. Reggel kimentünk a háztáira és hoztunk be 4 láda paradicsomot, kb. 200 szál zöldséget és 250 szál répát. Kb. fél 1-re értünk haza, megtörtént az ebéd és utána zöldség, répa majd paradicsom mosás. Ezek után káposztavágás, babszedés, szokásos...

Szombat: Ismét kelés 4:30, megérkezés 6 óra, árulás 10 óráig mert utána már vége a piacnak. Elég nagy summával érkeztünk haza, nagyon örültünk, közben szüleim is megérkeztek.

Vasárnap mint pihenőnap semmit nem csináltunk csak motoroztam stb.
Mint látható egy Budapesti ember is tudja élvezni a parasztságot.

Hát igen, mint minden évben megint eljött az amikor nyaralni voltunk. 2 hetet töltöttünk a családommal egy csöndes kis Tunéziai városban, Mahdiában.





Nos mi a Hotel El Mansour nevű 4 csillagos szállodában voltunk elszállásolva. Tunéziában Tunéziai Dinár a fizetőeszköz, kb. 150 Ft. egy Dínár. Megérkezéskor a recepció asztalára helyezett 10 dínáros megtette a hatását: gyönyörű szobát kaptunk, tengerre néző és csöndes. Nem a konyha fölött, stb.
2 hét alatt voltunk Pálmakertben (oázisban), tevegeltünk az IGAZI sivatagban (ezalatt a homokdűnét értem) és voltunk a fővárosban, Tuniszban is. Az emberek barátságosak, nem úgy mint itthon. Mikor a szállodába mentünk a transzferbuszból integettünk embereknek és vigyorgó szájjal visszaintegetnek, bármilyen korúak is!!! Nem úgy mint itthon, mert itt egyből emlegetik az anyukánkat, hogy mit képzelünk magunkról.
Egy kifogás az volt, hogy az arab emberek a bazárban, boltokban nagyon erőszakosak, kivéve ha veled van az idegenvezető, mert őt ugye már ismerik. Annyira erőszakosak, hogy ezt a turbánt amit viselnek rákötik az ember fejére és ha leveszed nem fogadja el, tulajdonképpen nem adhatod vissza.
Volt például egy történet: Barátainkkal voltunk Tuénziában, velük is megtörtént ez a kis baleset, a nagyobb gyermekre, 16 éves Balázsra kötötte fel a kendőt a tengerparti árus. Az anyuka lefényképezte az árussal együtt a gyermeket, majd visszadták a kendőt az árusnak az visszatette a kendőt a kosárba és pénzt kért!!! Így az anyuka megkérdezte, hogy miért kér pénzt! Erre az árus (kicsit törve az angolt):
It is just for the photo, 5 dinar please. - Na ez azért eléggé beütött!

Mindegy magában az utazás nagyon jó volt, a 2 hét pedig pont ideális, 2 fakultatív kirándulásra, élvezni a tengerpartot és a medencepartot. Így a mi családunk csupa jó élményekkel tért haza az utazásból! Mindenkinek csak ajánlom Tunéziát!!!


Végül az erkélyről való kilátás:




Üdv.: Maka

Csak azért írom ezt a kis szöveget mert úgy érzem, hogy kell a bíztatás így augusztusban...
Hát egy valamit szeretnék közölni mindekivel, hogy én mindenkinek osztom a véleményét az iskolával kapcsolatban. Nem titok 14 éves vagyok és most megyek 8-ik osztályba. Mindenki mondja, hogy hülyék a tanárok stb. de ez mindennapi, azért mert rossz jegyet kapott nem a tanár hibája.
Én egyvalamit szeretnék mondani, hogyha utálsz otthon tanulni akkor az órán maximálisan figyelj! Én pl. nem akarok dicsekedni de 7-ik év végén is példás 5-ös voltam és nem vagyok stréber, csúnyán beszélek, nem tanulok itthon csak beleolvasok a könyvbe, viszont az órán maximálisan figyelek. A tananyak 85 %-át az órán átadják a tanárok a diákoknak, ha otthon csak belenézel a könyvbe 90-92%-os tudásod van ami elég egy 5-ös alá-ra egy rossz tanárnál is. Mindig mondták barátok, unokatestvéreim,(mert ugye 6-ikban is színjeles voltam) hogy majd meglátjuk a 7-et, merthogy az a legnehezebb.
És tényleg nehéz volt! De nagyon nagyon nehéz volt, de ha az ember akarja bármit elérhet az életben. Ezt mondom én 14 évesen egy fiatal südőmalac, dehát amit én akartam azt meg is tudtam csinálni! Egy kis akarat és fegyelem kell hozzá!

Asztalitenisz - egyéni sportág

Mondjuk táborban forgózás közben ismerkedett meg egy helyes lánnyal, vagy fiúval, de a lényeg, hogy volt már ping-pong ütő a kezében és látott már ping-pong asztalt. Az asztalitenisz hasonló cipőben jár a tollaslabdával. Hobbi szinten az emberek nagy része szereti, de ha a sportértékéről esik szó, akkor lenézik. Pedig versenyzői szinten asztaliteniszezni komoly próbatétel,rendkívüli munkabírást igényel.
Szóval van egyfajta negatív megítélése ennek a sportnak. Persze nem kell mindenkinek azt tudnia az asztaliteniszről, amit a sportot művelők tudnak. Szerencsére csak a labdarúgáshoz ért mindenki ezen a földön.
A televízióban nagyon kevés asztalitenisz közvetítés látható, mert a nagyközönség túlságosan gyorsnak, és követhetetlennek tartja a látottakat. Magyarán élvezhetetlennek. Az igazat megvallva, laikus szemnek biztos, hogy nehéz követni az asztalnál történteket. Az emberek nagy része a labda útját próbálja követni, ami hiba. Korunk asztalitenisze rendkívül felgyorsult, főleg a ''kínai ping-pong''.Az európaiak hosszan, hátulról játszanak, többször ''dobálnak'', ami jól látható, ráadásul roppant látványos. De a kínaiak ott maradnak az asztalnál és pokoli sebességgel osztják a labdád mind tenyeres, mind fonák oldalról. Asztalbiztonságuk szinte emberfeletti. Szakértő szemnek persze szenzációs látványt nyújt a sport figyelése, és ezúton szeretnék elárulni egy titkot, hogy miként lehet a televízióban nézni a ping-pongot, hogy az élvezhető legyen.
A játékosok mozgását, ütőtartását és a labda hangját kell figyelni ahhoz, hogy megértsük a történteket és nem a labdát kell nézni. Ilyen egyszerű az egész. A játékosok sem a labdát figyelik, mert nem is látják olyan gyorsan jön feléjük, ráadásul az alatt a néhány századmásodperc alatt, amíg a kis kaucsuk a játékoshoz ér, számtalan dolgot kell az agynak regisztrálnia. Például: milyen fals van a labdában; hogyan tudok rá reagálni; esetleg rápörgessek vagy droppoljam le vagy dobjam föl vagy üssek rá; kiforduljak tenyeresre; hol áll az ellenfél; hova helyezkedjek az ütés után; hátralépjek vagy maradjak asztalnál; és tovább lehetne hosszan sorolni.
Aki versenyző lesz, az elmondhatja magáról, hogy kiváló improvizációs késsége van, nagyon jó az ütemérzéke és komplett idegroncs. Kicsit túloztam, de pillanatok alatt dühbe lehet jönni, mivel roppant idegölő játék az asztalitenisz. Ugyanakkor, ha ping-pongosok között nő fel az ember, akkor megtanulja kezelni a zrikát, a beszólásokat. Idővel már észre sem veszi, hogy hozzá szóltak. Kell is a nyugalom, mert kegyetlen tréfák, zrikák hangzanak el minden nap, és csak úgy lehet ellenük védekezni, ha az illető is visszaszól, vagy nem vesz róla tudomást. Mivel roppant nehéz rendesen elsajátítani az asztalitenisz apró-cseprő fortélyait, ezért mindenki hiú a tudására. Egy valamit viszont szeretnék leszögezni. Ezek a beszólások nem rosszindulatúak! Ha valakit nem szeretünk ahhoz nem szólunk, inkább a közeli barátokra fáj a fogunk.

ÉN VILÁGÉLETEMBEN IMÁDONI FOGOM AZ ASZTALITENISZT