Nem is olyan rég elcseréltem a régi 6600GT videókártyám egy 7300GT 128 megás, DDR3-as kártyára, amin a gyári hűtése volt rajta.





Mivel inno márkájú volt, ígyhát meg kell említeni, hogy nem a némaságáról, illetve a jó hűtési teljesítményéről volt híres, ígyhát hamar elgondolkoztam, mit kéne tenni vele.



Mivel a gépem már amúgyis vízhűtéses volt (illetve csak a processzor) így nem is volt kérdéses, hogy erre is víz fog kerülni. Szerencsére egy blokkom volt is itthon, lefogatóval, ígyhát minden adott volt ahhoz, hogy egy újabb taggal bővüljön a vízhűtéses 7300 GT-k tábora. Elsőként azért megnéztem, mit tud a gyári hűtéssel. Hát sokat nem. 600/1800-ig próbáltam (ami egy 1.4 nanós ramtól szép teljesítmény)



De itt már olyan hőmérsékleteket ért el a kártya, hogy nem szerettem volna tovább kínozni.



Másnap felkeltem, és eldöntöttem: megcsinálom. Neki is álltam (jó kis vizsgára való tanulás helyett) szétszedni a hűtést. Hát minden tiszteletem az inno-é, nem volt több 10mp-nél, ugyanis a pöckök, amik tartották, puhák voltak, így szinte kézzel is összenyomhatóak voltak, de én a jól megszokott műszerész fogóm használtam. Aztán egy kis óvatos forgatás, húzás meg minden, és elengedte a paszta a hűtőt. Letisztítottam egy kicsit a magot (amennyire tudtam) és rámértem a blokkot. Jó lesz rá, gondoltam.



Lepasztáztam a magot (a kép csalóka, nem úszik a pasztában), rátettem a blokkot, lefogatóval együtt kézzel meghúztam, figyelve, hogy véletlen se sarkazzam le. Szerencsére nem sikerült. Kézzel meghúztam az anyákat, nem mozgott rajta a blokk, így sikeresnek mondhattam az összeszerelést.



Ekkor kimértem a csöveket (a proci blokkja után raktam, így elsősorban a procit hűti a víz, és utána a vga-t, de így is jónak mondhatóak az eredmények) és felszereltem. A felszerelés menetét nem írom le, az előző, két részes „Hogyan készítsünk vízhűtést” ([link]) cikkemben megtalálhatóak lépésről lépésre. Majd amikor kész lettem, feltöltöttem, elindítottam, és láss csodát, tökéletesen működött, és a procit hőfokát se nagyon emelte meg. A processzor előtte, amikor még csak a proci blokk volt benn, akkor 30 fok körül mozgott, most 33 fok körül, így azt mondhatom, nem befolyásolta számottevően. Ellenben a vga nagyon lehűt a gyári hűtéshez képest.



Gyári hűtéssel alapon 50 fok felett mozgott, most vízzel 40 fok alatt van az érték. Terhelve gyári hűtéssel elment 80 fokig is, ellenben most nem éri el az 50-et! Hatalmas különbség. És nemutolsó sorban nem hangos, hanem csak a pumpa hangját lehet hallani, amit eddig is hallottam. Szóval mondhatni nagyonis megérte.


Jöhetett ezek után a tuning.

A tesztkonfig a következő volt:

- Asus P5ND2 SLi (nForce 4 SLi IE)
- Intel D805 @ 3.7 GHz 1.37V
- 2x512 G.skill 740 MHz
- GeForce 7300 GT 128MB DDR3 @ 625/1860 6.14-es driverrel.
- a többi összetevő lényegtelen


Tuninghoz (egyelőre) csak két programot használtam, egy szintetikus tesztet (3DMark06 (Build 1.1.0)) illetve a Counter Strike: Source játékot, 16-os patchel. Mérni 3DMark esetében magával a programmal, CS esetében pedig Fraps-al mértem. Itt úgy történt a mérés, hogy ötször mértem, különböző pályákon, különböző irányban mentem, és ezeket átlagoltam a végén.

Lássuk is az eredményeket.




Magát a kártyát átlagosan kb. 28%-al gyorsítottuk meg (gpu 25%, ram 33%) Ez a gyorsítás nem fog 100%-ban visszajönni, de lássuk, mennyit kapunk vissza a húzásból:




3DMark esetében Láthatóan szépen növekedtek az eredményeink. SM2.0 esetében 26%-al, HDR ill SM3.0 esetében pedig 27%-al nőttek a pontszámaink. Hoppá. Csak nem visszakaptuk a húzás minden kis erejét? Úgy néz ki, hogy de. Nem is rossz. De lássuk, mit hoznak az igazi játék beli tesztek:




Source motoros játékunk esetében jól látjuk, hogy bizony vegyes a fekvés. Mint látjuk, minimum fps számában nem történt változás, 70 fps mindenhol megvolt, ez több mint elég egy játéknál. A maximum fps számban már jól láthatjuk, hogy kezd az előnyünk kovácsolódni, nagyjából 20%-al nőttek az eredmények. Nemrossz, de 100fps felett már felesleges lehet. Ami számunkra lényeges, hogy az átlag fps számunk is nőtt, közelítőleg 15%-al. És mivel maximumon volt a grafika, így tökéletesen játszható (szerintem) a játék, nagyobb ütközet esetében sem lesz bajunk a szaggatás miatt. Mert nem szaggat.


Összegzés: szerintem egy nagyon jó kártyát kapunk ennyi pénzért. A tesztekben látott kártya még egy kicsit lassabban is teljesít a többieknél a tesztprogramokban, mivel csak 128 mega memóriával látták el, de játékokban nem észrevehető a különbség.

Aki tervezi, hogy ilyen kártyára vált, ajánlom „kötelező olvasmánynak Reac^ kolega írását: [link]

Hamarosan készül a kártyára voltmod (VR6-Fan jóvoltából: [link] )

Játékok tesztje is hamarosan bővül majd, csak egyelőre kifogytam a mai játékokból, egy StarCraft – Brood Warral meg felesleges tesztelni


KrenAtesz

Az előző részben leírtam, mik kellenek egy vízhűtéshez, hogyan kell előkészíteni azokat. Most kitárgyaljuk, hogyan kell ezeket összeszerelni, feltölteni vízzel, légteleníteni, illetve ha arra kerül a sor, akkor szétszedni. Lássuk:


Az összeszerelés

Minden készenáll arra, hogy összerakjuk a hűtésünket. Elsőként tegyünk mindent a tervezett helyére (a pumpát a gépház aljába, a radiátor már elvileg a helyén, a gép hátulján van, a tartály vagy a gép oldalán, vagy a gép tetején, illetve a blokkok a megfelelő helyükön) Az alaplapot betettük a helyére a házban, becsavaroztuk, visszatettük rá a lehúzott madzagokat. Ekkor így néz ki kb a blokkunk:


Most jöhet a dolog érdemi része. A processzor blokkot kössük össze a pumpának a kivezető részével. Ehhez vágjunk le egy megfelelő méretű csövet (ne legyen kisebb, mert nem éri el, illetve nagyobb se legyen sokkal, mert felesleges) majd mérjük oda. Ha stimmel a méret, akkor vegyük le a blokk gyorscsatlakozójának a szorítógyűrűjét. Tegyük rá a csőre megfelelő irányban, majd húzzuk a csövet rá a blokk csonkjára teljesen, ameddig csak tudjuk. Majd ha ez megvan, akkor a szorítógyűrűt tekerjük rá a csatlakozóra. Ameddig tudjuk, nyugodtan húzzuk meg, de ne fogóval, semmi ilyen szerszámmal, hanem szimplán kézzel. Ha ez megvan, akkor ellenőrizzük, hogy rendesen a helyén van-e. Ha igen, akkor sikeresen felszereltük. Ugye, nem is volt olyan nehéz. Akkor most ismételjük meg ezt a blokk elvezető részével is. Ekkor így fog nagyjából kinézni:



Ezt vagy kössük a következő blokk bevezető részéhez, vagy ha nincs több blokk, akkor a tartály bevezető részéhez. Most is mérjük le a csövet, hogy mekkora kell, vágjuk le, és ellenőrizzük, jó-e a méret. Amennyiben igen, úgy a gyorscsatlakozóra az előbb mutatott módszerrel szereljük fel, és húzzuk meg. Ha minden jól megy, akkor most két cső lóg ki a blokkból (vagy a blokkolból, attól függ, hányat tettünk bele) Az egyik csövet kössük rá a pumpára. [link] Ezt úgy kell elvégezni, hogy egy bilincset ráhúzunk a csőre, majd a csövet ráerőszakoljuk (igen, kicsit nehéz is tud lenni egy ilyet ráhúzni a csatlakozóra) a pumpának a felfele álló, kivezető csatlakozójához. Ha ráhúztuk, akkor a bilincset szorítsuk meg. Nem kell teljes erőből, csak érzéssel, de azért szorítson a bilincs, az a dolga. Ha ezzel megvagyunk, ellenőrizzük, hogy jól a helyén van-e. Ha igen, akkor azzal készenvagyunk. Most keressük meg a blokkokból kiálló (elvezető) másik csövet. Ezt csatlakoztassuk a már ismert módszerek egyikével a tartály bemenő részéhez. Ekkor így fog nagyjából kinézni: [link] Miután megvagyunk, ellenőrizzük, hogy rendesen a helyén van-e. Amennyiben igen, akkor a tartály kimenő részén (alsó részén lévő) csatlakozó és a radiátor felső részén lévő csatlakozók közé mérjünk le egy újabb csövet, vágjuk le, ellenőrzés. [link] Amennyiben jó, akkor a tartály alsó részéhez csatlakoztassuk, ellenőrzés. Majd a radiátor felső részéhez, szintén ellenőrzéssel a folyamat végén. Már csak egy hiányzó rész maradt: a radiátor alja, és a pumpa bemenő része. Hát ne habozzunk a bekötéssel. Csövet lemérjük, vágjuk, csatlakoztatjuk, ellenőrizzük. Ha ez megvan, még kétszer végigmegyünk a rendszeren, mindent átvizsgálunk, jó-e. Ekkor kb így néz ki:


Amennyiben igen, akkor jöhet a végső fázis:


A feltöltés és légtelenítés.

Csatlakoztassunk minden kábelt a géphez, de még véletlen se kapcsoljuk be! Ekkor elénktárul a kész gép képe. Hát nem szép?


Amennyiben minden jól megy, kész a rendszerünk. Hát töltsük fel. Tegyünk a tartály alá egy tálcát a biztonság kedvéért. [link] Nyissuk ki a tartályt, majd óvatosan kezdjük el beletölteni a vizünket. Figyeljük, ahogy a csövekben folyik le a víz.


Addig töltsük, ameddig elnyeli a cső a vizet. A leglényegesebb, hogy a víz leérjen a pumpáig, különben az nem fog elindulni! Nem fogja magábaszívni a vizet, csak tolja ki magából. [link]
Így figyeljünk, hogy a pumpába mindenképpen jusson víz! Ha már nem megy több víz a rendszerbe, akkor ne töltsünk többet bele. Álljunk még meg a bekapcsolás előtt egy pillanatra. Nézzük végig még most, hogy nem csöpög-e a víz valahol. Még semmi baj nem lesz, hisz semmi nincs áram alatt. Amennyiben jó minden, akkor vegyünk egy mély lélegzetet. És lassan nyúljunk a bekapcsoló gomb felé. Akinek külön bekapcsolandó pumpája van, ő most örülhet, hisz elindíthatja a pumpát anélkül, hogy a gépet áram alá kéne helyeznie, így egy fokkal biztonságosabb a feltöltés. De mivel jól raktuk össze, így fogjuk meg, és kapcsoljuk be a gépet. Ha minden jól megy, elindul a gép, és a pumpa is mellé. Ami elkezd iszonyatosan zörögni, és ha minden jó, kiszívja a tartályból a vizet, és tölti is bele.


Itt egy kis videó, hogyan is teszi mindezt: [link] Óvatosan kezdjük el utántölteni. De ne gyorsan! Szépen lassan, töltsük bele a vizet. Ha átlátszó a csövünk, akkor láthatjuk, amint tiszta buborék minden [link] Ezek szépen lassan múlnak el, és a pumpa is csendesül el. Addig, amíg levegős, és még töltünk utána, ilyen látványban lesz részünk (egy kis videó): [link] De még mindíg, bár már lassabban, de fogy el a víz a tartályból. Ezt pótoljuk, és nézzük át, nem ereszt-e valahol a rendszer. Amennyiben nem, akkor megnyugodhatunk, és kezdhetünk örülni. Pótoljuk a hiányzó vizet, és kicsit hagyjuk nyitva a tartályt. Maximum fél óra alatt lelégtelenedik a rendszer, ekkor lezárhatjuk, és örülhetünk, megcsináltuk a vízhűtésünket. Persze azért közben nézzünk rá a hőfokokra, ha minden jól ment, akkor hasonlóan szép, alacsony értékeket kell látni [link] (megjegyzem, az enyim azért ilyen alacsony, mert visszavettem a feszültségéből, és kb 20 fok volt a szobában). Nézzük át, hogy minden megy-e a rendszerben (ventik, pumpa) és ha igen, akkor készen is volnánk. Azért néha érdemes ránézni, hogy mennyi víz van benne, és ha kevés, akkor pótoljuk! De alapesetben nem vészes a fogyás mértéke. Hallgassuk csak, milyen csendes? Ezért éri meg vízhűtést csinálni. Csendes, és nagyon jól hűt. Hát ezennel készen is volnánk.


Nade egyszercsak jön majd a probléma: a szétszerelés. Hogyan csináljuk, hogy ne áztassunk el semmit? Ezt fogom most röviden bemutatni:


A szétszerelés

Egyszer eljön az ideje, amikor szét kell szerelni a vízhűtést, mert új alkatrész kerül bele, esetleg eladunk valamit. No igenám, de telivan a rendszer vízzel. Hogyan szedjük szét? Nem is olyan nehéz. Keressük meg a rendszer legalsó pontját. Ez nálam a régi rendszerben a tartályom volt. Megfogtam, kerestem egy nagy tálcát, ami majd felfogja a vizet. [link] Ez lehet edény is, lényeg, hogy ne áztassunk szét semmit. Tegyük bele a tartályt, vagy tegyük a pumpa alá (ez szokott még a legalsó pont lenni) és kapcsoljuk ki a gépet, húzzunk ki belőle mindent. Óvatosan oldjuk le a csatlakozást. Ekkor elkezd kifolyni belőle a víz. [link] Amikor kifolyt, akkor vegyük le a másik végét a rendszernek, és tartsuk a tálcába (jelen esetben a tartály másik csövét) [link] Fogjuk meg az egyik csövet, majd belefújunk. Ekkor kifolyik a még bennelévő víz is remélhetőleg. Majd szépen sorban visszabontjuk a rendszert, óvatosan, figyelve arra, hogy ne maradjon benne víz, ne áztassunk el semmit, ha lehet. [link] [link]
És kész is. Ittvan minden darabokban előttünk, és nem is ázott el semmi. Ugye, hogy meg lehet csinálni.


Hát ennyi lett volna a vízhűtéses cikkem. Remélem, sikerült ezzel ötleteket adnom, és bátorítani, hogy megéri a vízhűtés!



KrenAtesz


(a képek saját készítésűek, illetve a [link] oldalról, illetve egyéb külföldi oldalakról származnak)

Mint talán mindannyian tudjuk, a Intel D805 egy tipikusan olyan processzor, ami tuningra született. És mivel mostanság egyre több e-mail-t kapok, amiben azt kérdezik, hogyan kell tuningolni ezt a processzort, így gondoltam leírom a nagyközönségnek. Tudom, hogy ottvan a „P4 proci tuning” topicja, ami pont ezzel foglalkozik, de itt kimondottan a D805-re specializálva írnám le, mit és hogyan kell. Vágjunk is bele a közepébe.

Alaplap kérdése.
Sokan kérdezték, milyen alaplapot vegyenek. Igazából ez a dolog, amiben nem nagyon tud más dönteni. Illetve annyit tud mondani, milyet ne vegyen. Ugyebár az alap, hogy S775-ös foglalatú legyen. Idáig nem is szokott gond lenni. A chipset már egy fokkal bonyolultabb, de itt is megvan, mit lehet. Lehet nVidia vonalon, és lehet Intel vonalon. nVidia vonalon nForce 4 felett bármilyen lehet (Intel Edition természetesen). Intel vonalon pedig i945 felett lehet gondolkozni. AsRock-nak van egy pár érdekes megoldása chipset terén, de erről később. Márka és típus. Na itt szokott a bonyodalom kezdődni. Itt igazából annyit tudok mondani, hogyha lehet, AsRock-ot ne. Mondhatják, hogy rossz, mondhatják hogy jó. A tapasztalatok azt mutatják sajnos, hogy a D805 esetében sokszor van probléma. Így én azt szeretném tanácsolni, ha lehet, akkor olyat ne. Asus, Gigabyte, Abit, és még sorolhatnám.. Ezekkel az alaplapokkal nagytöbbségben nem szokott probléma lenni, sőt, tuning terén is szépen szerepelnek.

Processzor
Itt is felmerült régebben egy kérdés, hogy milyen legyen a processzor: 05A vagy 05B. Ezt a proci kupakján lehet megtalálni. Alapórajelen semmi különbség nincs a kettő között, és mindenkit megnyugtatok: tuning terén sincs. Sok 05A és 05B proci tunigeredményét láttam, és bizton állíthatom: semmi különbség nincs a kettő között. Másik tévhit a SpeedStep kérdése: nem, nincsen benne (sajnos) SpeedStep. Egy olyan védelem van benne, ha túlmelegszik, akkor visszaveszi a szorzót 20-ről 14-re. De ezt sajnos manuálisan nem lehet megtenni. Sokan próbáltak megoldást találni rá, de nem lehet, semelyik deszkában, semelyik tuning BIOS-al. Bármennyire is szeretnénk.

Memória
Itt is felmerült a kérdés: milyet? 533-ast? 667-est? Netán 800-ast? A válasz talán a 667-es. Hogy miért? Mert ha tuningolni szeretnénk, akkor a proci úgyis megy kb. 700-800as FSB-n, amit a ramnak illene tartani. Namost egy 533-as lehet, hogy elmegy 800-on, de nem biztos. A 667-esek átlagban tuti elmennek 800-on. A 800-asok meg tuti, hogy elmennek 800 felett, de mi értelme van, ha a proci nem megy el? Úgyis a sávszélesség a szűk keresztmetszet, amit a proci FSB-jének az emelésével tudjuk csak „tágítani”. Tehát szerintem aki tud, az vegyen 667-es ramot. Ebből minimum a 2x512 MB, de ha lehet, akkor inkább 2x1024.

Tápegység
Igen, elérkeztünk a tuning szempontjából egy vízválasztó dologhoz: a tápegység kérdéséhez.. Ugyebár tápegységünk van a gépben, különben nem nagyon menne. Na de milyen? Ha esetleg Codegen, Vargáné, és hasonló tápnak nevezett kis dobozocska van a gépünkben, onnantól kezdve csak saját felelősségünkre olvassuk tovább a cikket, hisz egy ilyen táppal életveszélyes tuningolni, és megmondom őszintén, nem ajánlom! Nem sok dologra szoktam ezt mondani, de szigorúan tilos ilyen táppal tuningolni. Hiába mondod, hogy „nézmáá öccáz wattos, ezzel hegeszteni lehetne”. Aha, az van ráírva. És tud is annyit? Megsúgom, még megközelítőleg sem. Arról nem is beszélve, hogy védelem egy deka sincs benne. Szóval szerezzünk be egy normális tápot (Enermax, Chieftec, Coolink, Tagan, és még sorolhatnám..)
Nem kell nagy, elég lesz egy 300-350, max 400 wattos, de akkor oda már sok vinyó és nagy vga kell..

Hűtés
És az utolsó fontos dolog: mivel hűtsük a procinkat? Léggel? Vízzel? Kompival? A válasz nem olyan egyszerű. Ha kevés ráfordítással szeretnénk megoldani, és nem akarjuk „csutkára” húzni a procit, akkor egy jobb léghűtés. Ha jobban szeretnénk a procink húzni, és folyamatosan szeretnénk tartani azt a teljesítényt, akkor viszont a vízhűtés lehet az optimális megoldás. Ebből is sokfajta van, általában 20ezertől a csillagos égig terjed az áruk. Itt már inkább a pénztárcánk dönti el, melyiket tudjuk megvenni. Ha kevesebb pénzből szeretnénk összehozni a hűtést, akkor érdemesebb nem gyári szetteket (pl. Thermaltake Bigwater) venni, mert ezek teljesítménye nem annyira jó, mint a hasonló árból összehozott „home made” (pl. Ordasi-féle) hűtés.. Persze ez nem olyan szép. És itt mindenki döntse el, mi a fontosabb: a kinézet, vagy az, hogy mennyire hűt a cucc...

És akkor jöjjön aminek jönnie kell: a tuning

Összeraktuk a gépet, remélhetőleg ott pihen mellettünk. Elindítjuk, minden egység életre kel. Windows beboot-ol. Csodás. Ugyebár valjuk be, akinek ilyen processzorja van, és kicsit is ért az tuninghoz, annak rögtön az jut az eszébe, hogy ugye mivel ez egy tipikusan tuningra termett proci, hát nehogymár alapon járassuk. Ugyebár tuningolni leginkább BIOS-ból lehet, illetve lehet Windows alól is, de az igazi a BIOS-os megoldás. Belépünk a BIOS-ba, és rengeteg beállítási lehetőséggel találjuk szembe magunkat. Mit is állítsunk? Elsősorban ami érdekes számunkra, az az FSB, a memória-frekvencia, és természetesen a feszültségek. Nézzük szépen sorba. Az FSB tulajdonképpen nem más, mint az a „csatorna”, amin kommunikál a processzor a chipsettel. Ennek alapjáraton 533 MHz az értéke. A memória frekvencia tulajdonképpen a memória gyorsaságát határozza meg (és persze az időzítések, de erről később) Ennek a memóriától függően 533, 667, vagy 800 MHz az értéke. és végül a feszültségek. Remélem ez nem szorul különösebb magyarázatra. A proci alapfeszültsége alaplaponként változó, de általában olyan 1.2-1.25V körül szokott lenni. A memória alapfeszültsége típusonként eltérhet, de a legáltalánosabb az 1.8V. Amennyiben tuningolni szeretnénk, el kell dönteni, hogyan szeretnénk tuningolni. Alapfeszültségen, vagy feszültségemeléssel? Ha alapfeszültségen tuningolunk, akkor nem tudjuk annyira húzni a procit, mint feszültségemeléssel, ellenben kevésbbé melegszik.

Alapfeszültségen való tuningolás a legegyszerűbb. Ott tulajdonképp nem is kell sokmindennel játszani, csak az FSB-vel. Itt addig emeljük szépen lassan az FSB-t, amíg elérjük azt a pontot, hogy ugyan elindul a gép, de már egy komolyabb dolog (SuperPi 1M teszt elég jó erre, erről később) kifagyasztja, netán csak újraindítja. Ekkor kicsit vegyük visszább az órajelet, és ezt tegyük addig, míg tökéletesen nem lesz stabil a gép. Ekkor elértük azt a pontot, ahol alapfeszültségen vége van a procinknak. Ilyenkor két dolog szokott közbejönni: elég nekünk ez a teljesítmény, vagy nem. Amennyiben elég, akkor az FSB-t ígyhagyjuk, áttérhetünk a memória időzítésekre. Ez egy 4 számból álló számsorozat, ami nagyjából így szokott kinézni: 5-5-5-15. Ezek az ún. memória időzítések. Ezeket próbáljuk meg kisebbre venni (figyelem, nem nagyobbra! Akkor lassulnak a memóriák!) Érdemes mindíg egyet piszkálni, és azt csökkenteni. Így ha ezeket jelentős mértékben csökkenteni tudtuk, akkor gyorsulhat tőle a gépünk, pedig nem is emeltünk órajelet. Ez persze nem minden programban érezhető, de azért sok helyen.

És akkor most jön a nagyobb művészet, az igazi, feszültségemeléses tuningolás.
Ilyenkor sok dolgot kell megfelelően összehozni. És ezaz, ami minden gépnél más. Itt már komolyabban belenyúlunk a dolgokba, szóval fő az óvatosság. Bár eddig még tuningtól meghalt processzort nem láttam, de nem is szeretnék. Ugyebár megtaláltuk, mit tud alapfeszültségen a procink. Amennyiben feszültséget emelünk, tovább tudjuk hajtani a processzorunk. Itt jön a kérdés, mennyi feszültséget szabad adni a procinak? Általában (szigorúan általában, ez függ a ház szellőzésétől, a táptól, szóval sok mindentől) egy jobb léghűtéssel olyan 1.4-1.45V körül lehet adni neki, ekkoris nagyon figyelve a processzor hőmérsékletét. 60 foknál feljebb ne nagyon menjen, ha lehet. Vízzel kicsit más a helyzet, ott lehet adni neki olyan 1.5-1.55V-ot, ott is folyamatosan figyelve a hőmérsékletet.. Bár itt idézném shteer kolega szavait, sok igazság van benne: „az én tapasztalatom az, h ha 1,5 V-on nem megy, akkor az fölött sem”. Ezeket figyelmbe véve nem nagyon érdemes 1.5V felett adni. Persze lehet, de megfelelő óvatossággal. És akkor jöhet a érdemi játék. Ha jó memóriánk van, ami bírja a kb 800-as frekvenciát, akkor nincs baj, akkor beállítjuk, hogy 1:1-ben menjen az FSB-vel, (ami azt jelenti, ha az FSB 700 MHz, akkor a RAM is 700 MHz-en fut) adunk neki egy kis pluszfeszt (nagyjából 2.1V-ig lehet adni neki, kicsivel efelett is) és elkezdjük szépen emelni az FSB-t. Feszültséget feljebb írtam, meddig lehet elmenni, FSB-t a proci határozza meg. Azt tapasztaltam, hogy a D805-öknek valahol 4 GHz (ami 800-as FSB-nek felel meg) környékén van a vége léggel, vízzel kicsit efelett. Ez megközelítőleg 50%-os tuning, ami nem mondható rossznak, semmiképp se.. Persze a tuning mértéke mindenkinek más.. És ami fontos: amikor bebootol a Win, akkor nézzük folyamatosan a hőmérsékletet.. Terheljük meg a procinkat, ha lehet, akkor két processzorigényes program egyidejű (itt a kulcsszó, hisz kétmagos, mind a két magot le kell terhelni) futásával. Erre alkalmas lehet a SuperPi 4M tesztje. Ha két darab egymás mellett, párhuzamosan végigfut, hibátlanul, akkor van rá esély, hogy stabil a gépünk..
Ha megtaláltuk a processzorunk végét, akkor lehet még játszani az időzítések csökkentésével, esetlegesen a PCI-E freki emelésével (ez csak videókari tuningnál érvényesül). És persze az örökérvényű dolog: Mindíg figyeljük a processzorunk hőmérsékletét!

És végezetül egy kép, miket tudnak ezek a procik (sőt, még ennél jóval többet is)





KrenAtesz