Történt, hogy annó vettem egy vízhűtést, amit itthon sok tesztelgetés után összeraktam. Nem túl jól, ugyanis állandóan zörgött. Most, hogy vettem új csöveket, így rászántam magam, hogy szétszedjem, és újból, immáron jól összerakjam. Ezt fogom lépésről-lépésre bemutatni, képekkel.

Mivel ez egy eléggé egyedi hűtés, ezért gyanítom, nem sokan rendelkeznek mindenből olyannal, mint ami nekem van. Mégis jóformán mindenki, aki vízhűtést szeretne építeni, valószínüleg tudja majd használni, ugyanis nagyon egyformák ezek a hűtések és az alkatrészeik. Lehet, kicsit más lesz, de a lényegen nem változtat. Hát vágjunk is bele.

A részek

Minden bizonnyal van nekünk egy cpu blokkunk, egy pumpánk, egy radiátorunk (hőleadónk), egy tartályunk, némi csövünk, és persze desztilált vizünk. Ezek mindenképpen kellenek. Ezenfelül lehet még nekünk vga blokkunk, chipset blokkunk, és egyebek. Ezeket tulajdonképpen nagyon hasonlóan kell felszerelni, mint a processzor blokkot, ezért ezt nem tárgyalom külön. Akinek gondja támad a felszerelésükkel, javaslom, keresse fel a vízhűtés topicot, ott teljesen valószínű, hogy tudnak segíteni.

Hogyan is kezdjünk neki az összeszereléshez? Első és legfontosabb: üljünk le pár percre, nézzük át, mink van, miből tudunk építeni. Tervezzük meg. Az, hogy hogyan épüljön fel a hűtés, nagyjából adott. A legszokványosabb a pumpa-blokkok-tartály-hőleadó elrendezés. Én is így építettem fel.

Elsőnek vegyük szemügyre a proci blokk rögzítését. Nagy valószínüséggel olyan, hogy ki kell szerelni az alaplapot. S478-as foglalathoz volt elterjedtebb az olyan rögzítés, ahol nem kellett kiszerelni az alaplapot, de 775-ös foglalathoz valószínüleg ki kell. Bár itt is vannak olyanok, ahol nem kell kiszerelni, de ez nem annyira elterjedt. Ígyhát szereljük ki az alaplapunkat. Ekkor a házat kicsit tegyük félre, úgyse lesz most szükség rá.


A blokk

A blokkhoz adtak rögzítést is. Most ezt vegyük kézbe. Ha adtak 4 csavart, 4 gumialátétet, és 2 lapot, akkor vegyük kézbe az alaplap aljára kerülő lapot (ez nem illeszkedik általában a blokkra) és a 4 gumialátétet illetve csavart. Ha 775-ös alaplappal rendelkezünk, akkor ott találunk 4 furatot. Az alaplapot fordítsuk fejre, és tegyük a lyukakhoz a gumialátéteket. Az alátétek azért kellenek, hogy a fém tartólap ne érjen hozzá az alaplaphoz, ezáltal nehogy rövidrezárjon valamit. Tehát ha a 4 gumialátétet odatettük a lyukakhoz, akkor most tegyük rá a fémlapot. Ezután dugjuk át rajta a csavarokat. Ha minden jól ment, akkor most a fémlap kicsit eláll az alaplaptól, és így nem ér hozzá. Ellenben a 4 csavar átlóg a processzor felöli oldalra. Ha így van, akkor fordítsuk meg az alaplapot. Vigyázzunk, a csavar ki ne essen! Ha ezzel megvagyunk, akkor látunk 4 csavart. [link] Most vegyük kézbe a blokkunkat. Valahogy így kell kinéznie. [link] (kicsit koszos, de azóta kipucoltam) Persze nem feltételen plexis a teteje, de valószínű, hogy két csonk áll ki belőle. Vegyünk elő hővezető pasztát. Óvatosan kenjük be vele a procit. Nem kell vastagon, de legyen rajta mindenhol. Ha sikerült, akkor ilyesmi kép tárul elénk: [link] Most tegyük rá a blokkot, óvatosan. Helyezzük nagyjából középre, majd tegyük rá a felső rögzítést. Valahogy így: [link] A képen látható blokknál látható, hogy tulajdonképpen kétféle irányban lehet feltenni, de érdemes úgy, hogy a két csonk vízszintesen legyen. Ekkor rátesszük a blokkot, kicsit megmozgatjuk, hogy a paszta elkenődjön alatta (bár ha majd rászorítjuk, úgyis elterül, de én így szoktam. Kihagyható lépés) Majd megfogjuk a négy csavart, óvatosan rátekerjük mind a négyet, de nem húzzuk meg. Ha az összes fennvan, akkor átlós irányban óvatosan, fokozatosan elkezdjük meghúzni őket. Nem kell ráerőltetni, de azért húzzuk meg. Ha ezzel megvagyunk, akkor megmozgatjuk, hogy rendesen fekszik-e rajta, és megnézzük, nem tettük-e rá semmire, se kondira, se semmire. Nem egészséges.

Ha rendesen fennvan rajta, akkor dőljünk hátra, és pihenjünk egy-két percet. Tapasztalatból mondom, nemjó, ha kapkodunk és hibázunk valamit, és az egészet szét kell szedni utána. Úgyse sietünk sehova. Ha ezzel megvagyunk, akkor hasonló módon felszereljük a chipset, a vga és egyébb blokkjainkat. Nem lesz nehezebb, mint a procié. Azokat is pasztázzuk, és ott is tegyünk alá gumialátéteket. Akkor nagy baj nem történhet. Vga blokknál feltétlen figyeljünk oda, nehogy lesarkazzuk. Ezért fokozott óvatossággal csináljuk! Ha megvagyunk azokkal is, akkor szereljük vissza az alaplapot a házba. Tegyük az asztalra, állítsuk fel. Most jön a hőleadó felszerelése.


A hőleadó

Minden bizonnyal van egy hőleadónk is, másnéven radiátor. Vegyük kézbe, és nézzük meg. Ezen is kell két csonkot (esetleg hármat, ha három van rajta, akkor van egy kiegyenlítőnk is. Ez arra jó, hogy nem kell folyton utántölteni, itt lesz a „felesleges” víz, és akkor majd innen pótolja a hiányzó vizet. [link] ) Ha találtunk rajta két csonkot, akkor az egyik (lehetőleg a felső) legyen a bemenő része, az alső a kimenő része (ezt azért érdes így csinálni, mert akkor ha fent megy be, akkor a pumpánknak nem kell szenvednie azzal, hogy áttolja a radin a vizet, hanem a gravitáció elvégzi helyettünk).

És itt következhetnek az eltérések. Létezik olyan radiátor, amit fektetni kell (lehet), de létezik olyan is, amit állítva kell a gépház oldalára tenni. Illetve létezik a Lada, Wartburg és hasonló radiátorok, azok az extrémek, akiknek olyan van, tuti értenek hozzá, hogy kell összeszerelni, ezért nekik nem magyarázom el. Ha fekvő radiátorunk van, akkor azt fektessük a gép tetjére, és ezzel el is intéztük. Ha álló, akkor azt valahova fel kéne szerelni. De hova? Leginkább hátulra, a hátsó ventillátorok helyére szokták. Hát szereljük mi is oda. Itt sokféle rögzítési módszer van. Nézzük meg, a miénket hogy kell rögzíteni rá, és rögzítsük. [link] Ekkor lehetőleg fenn és lenn lesz egy-egy csonkunk. Ha így van, akkor jól szereltük fel.

De itt jön még képbe az, hogy valaminek el kéne onnan szívnia a meleg levegőt, vagy frisset kéne ráfújnia. Tehát ventillátort is kéne rászerelnünk. Hát tegyük meg. Ha van rajta hely, akkor szereljünk fel rá. Igaz, a nagyobb radiátorok elmennek passzívban is (azaz venti nélkül) de egy 5V-on járatott venti (ezt később leírom, hogy kell) szinte hangtalan, és emellett szellőztet is nyújt. Így én ezt javaslom. Először vegyük kézbe a ventit. Ezek a ventik általában afelé az oldal felé fújnak, amelyik felén nem látszik ki a forgó felület, vagyis ahol az a matrica van, ahol az adatok vannak feltüntetve, és ahonnan jön ki a kábel. Így azzal az oldalával kell majd rászerelnünk a hőleadóra. Így most nézzük meg, hány darab fér el rajta. Általában egy vagy kettő, de nemritka az sem, hogy több fér el rajta. Ekkor tetszés szerint szereljük fel a ventiket, de arra ügyelve, hogy arra felefújjanak, amerre a radi van. Azaz fújják rajta keresztül a friss velegőt. Úgy érhetjük el a legjobb hatásfokot. A ventillátoron kétféle csatlakozó lehet. Vagy egy kicsi 3 vezetékes [link] vagy egy nagy molex. [link] Ha kicsi csatlakozónk van, akkor azt dugjuk az alaplapra, és onnan majd szoftveres úton tudjuk szabályozni a sebességét, így ezzel nincs probléma. Ellenben a nagy molex csatlakozóval ellátott darabnál.. Most döntsük el, mennyire zavar minket az, ha van egy kis hangja a ventinknek. Ha nem (vagy ha csendes ventillátort vettünk) akkor nyugodtan kössük össze a tápegységgel a radiátoron lévő ventiket. Ha zavar minket a zaja, akkor a következőt tehetjük: ha jól megnézünk egy molex csatlakozót, akkor láthatjuk, hogy három színű vezeték van ott: van két fekete (ezek a föld vagy másnéven negatív pontok) és találunk a két szélén egy pirosat (+5V) illetve találunk egy sárgát (ő a +12V). Namost ha jól megnézzük, hova kell rákötni a mi ventillátorunkat, akkor láthatjuk, hogy a sárgához megy a vezeték. Ezt kell nekünk átkötni a pirosra, és akkor kisebb fordulatszámon megy, és ezáltal halkabb lesz. De itt még meg kell jegyeznem, hogy ezáltal, hogy ha lasabban megy, akkor kevésbbé hűt, (mivel kevesebb levegőt szállít) De ez a mennyiség általában elég szokott lenni arra, hogy lehűtsük a radiátort. Maximum pár fokkal melegebb lesz, de ez úgyérzem, elhanyagolható. Akinek nem, ő ne kösse át 5V-ra, hagyja 12V-on, és akkor hideg lesz. Ellenben zajos. Kinek mi a fontos. Ha ezzel megvagyunk, akkor kössük rá a ventiket a tápegységre. De még véletlen se indísuk el a gépet!


A pumpa

Remélhetőleg akad egy pumpa is a környékünkön. Ha igen, vegyük kézbe, nézzük meg. Elvileg van két csonk rajta: egy oldalt, és egy felül. Ami oldalt van, az a bemenő csonk, ami felül, az a kimenő (megjegyzem, ez van általában, ettől előfordulhatnak másfajta pumpák is) és jön ki belőle egy vezeték is. Nézzük, mi van a végén. Ha molex, akkor szerencsénk van, nem kell a relével szórakoznunk. Ellenben ha egy villásdugó? Akkor bizony nem lesz egyszerű a menet. Minden gépindítás előtt bedugni a pumpát vagy bekapcsolni bizony unalmas, és néha el is felejthetjük. Ellenben van olyan szerkezet, ami ezt megcsinálja helyettünk. Kell valahonnan szereznünk egy 12V-os relét. Ha sikerült, akkor megbontjuk a pumpa vezetkét, benne a fázist (barna kábel) elvágjuk. Kell lennie a relének egy com jelzésű részének, ahova vezetéket lehet bedugni. Ide kell a konnektor felöli részét csatlakoztatni. A másik csatlakozási pontra, a NO (normal open – alaphelyzetben nyitva) helyre meg a másik felét (a relé felöli részét). Ezenkívül lennie kell egy vezérlésnek is rajta. Ide kell pólushelyesen (azaz ügyelve a negatív és a pozitív részekre) bekötni a 12V-ot, ez fogja a jelet adni a relénknek, hogy mikor kapcsolja be a pumpánkat. Ha ez megvan, akkor tegyük le a pumpát, megvagyunk az előkészítésével.


A tartály

Ha minden igaz, akkor még találunk egy tartályt is ott mellettünk valahol. Mint minden máson, ezen is két csonknak kell lennie. Vagy egymás mellett, vagy egymás felett. Ha egymás mellett van, akkor szabadon dönthetünk, melyik legyen a bemenő és kimenő része. Ha egymás felett vannak, akkor a felső legyen a bemenő, és az alsó a kimenő része. Ezt is el kell helyeznünk valahova. Ha nincs rajta rögzítési hely, akkor célszerű a gépház tetejére vagy az oldalára odakötözni. Ha van rajta, akkor tegyük valahova a gép oldalára. Az aljába is lehet rakni, csak akkor számolni kell vele, ha nyitvahagyjuk, és leállítjuk a pumpát, akkor kifolyik belőle a víz. Ami nemjó. Ezenkívül sokat nem kell vele most törődni.


A csövek

Remélhetőleg vettünk csöveket is a hűtésünkhöz, ami még méretileg hozzá is passzol. Ha igen, akkor nem kell sokat törődnünk most vele. Ha még nem, akkor érdemes megnézni, milyet kell venni. Figyelni kell a belső átmérőre (8mm, 10mm, esetleg 12mm) és a falvastagságra is (1mm-es, fél miliméteres, vagy netán 2 milis falvastagság) Ezenkívül lehet UV aktív a cső. Figyelni kell rá, hogy ha lehet, ne törjük meg a csöveket, nem tesz jót neki.


A csatlakozók

Ezek bár rajta vannak a dolgokon, mégis megemlítem. Kétféle csatlakozótípus elterjedt: a gyorscsatlakozó, illetve a bilincses csatlakozás. Az első szokott általában a blokkolon és a tartályon lenni, míg a másik a radiátoron és a pumpán elterjedt. Az elsőnek a lényege, hogy letekerjük a csatlakozoról a szorító részét, rátesszük a csövet, majd a szorító részét visszatekerve a kiképzés miatt rászorítja a csövet a csonkra. Így bombabiztosan rögzül. Míg az utóbbinál egy egyenes, általában sima kiálló részre ráhúzzuk a csövet, és egy bilinccsel rászorítjuk a csövet, így megakadályozva, hogy lejöjjön vagy hogy kicsöpögjön a víz. Mind a két rögzítési rendszer nagy biztonsággal alkalmazható.


A folyadék

És eljutottunk a végére a felsorolásnak, mi kell egy hűtéshez. A folyadék. Lehetőleg legyen desztilált víz, a sima víz nemjó, mert algásodik. Desztilált víz, illetve fagyálló a tökéletes a vízhűtéshez. Ha sima desztilált vizet teszünk bele, akkor egy kis alkoholt tehetünk mellé, nem fogja megbánni a rendszer. Illetve lehet különböző adalékanyagokat mellé tenni, de ezek nem feltétlen szükségesek.


A következő részben (azaz ITT: [link] ) összeszereljük a vízhűtésünket, légtelenítjük, és megpróbáljuk szétszedni is!

KrenAtesz