Elmondanék egy rövid történetet, ami első hallásra talán nem is tűnik érdekesnek, esetleg vicces, de ha jobban átgondoljuk, több kérdést is felvet.

Nemrégen vettem egy ketyerét a R***exshop nevű boltban. Egy Powerballt. Tök jó a cucc. Kb. 1 hetet használtam, aztán tönkretettem. Leesett. „Nem rendeltetésszerű használat”. Illetve nem én ejtettem le, de ez most lényegtelen. Pont olyan rosszul esett le, hogy gyakorlatilag használhatatlan lett.

Írtam egy mélt a cégnek, hogy ez történt, leesett és valszeg elgörbült a tengely, nem jól pörög, mit lehet ezzel tenni. Válaszoltak is, hogy juttassam vissza, megnézik. Vissza is vittem a boltba, ahol készséggel átvették, hogy elküldik javításra, kb. két hét és kész.

Eltelt a két hét, gondoltam egy telefont megér, hátha kész, csak sok a munka és nem érnek rá azonnal telefonálni, ma ráérnék elhozni. Felhívtam őket, majd a kérdésemre, hogy esetleg kész van e a javításra leadott Powerball, a következő válasz érkezett, persze nem szó szerint, mert nem hogy megjegyezni nem volt érkezésem, még levegőt venni is elfelejtettem, de közel ez volt a válasz:

Történt pár napja, hogy kisfeleségemmel' és az aprólékkal (11 hónapos kislányom) elindultunk a nagymamához. A nagymama (jóanyám) B.örsön leledzik, ezért autóval tesszük meg az utat. Az autó itt képletes, ugyanis egy Suzuki Swiftről van szó. :-)
Tehát a szokásos menet, kocsihoz le, én viszem a csomagokat, asszonypajtás a lurkót.
Mivel urvagazdagok' vagyunk, központizárasriasztóstávirányítós a verda. Gomb megnyom, katt, pitty-pitty, zár nyílik. ;-) Amíg én bepakolom a táska tengert a csomagtartóba, addig asszony behajtogatja a gyereket a hátsó ülés jobb oldalán lévő gyerekülésbe. Azért kell hajtogatni, mert a Szuznyák hátsó ajtaja jó, ha 30 fokban kinyílik.

Ám...és itt jön a csavar, ami az aznapi lelki világomat - ami a szülés óta amúgy is labilis - kissé, hogy is mondjam lenullázta.
Megjelent anyósom. No, nem maga a személye a probléma, hanem az, hogy ezzel összezavarta az amúgy teljesen rutinszerű műveletet még a gyerek behajtogatása előtt.
Szóval trécsparti. Én addig a kölökkel szórakoztam, történetesen azt tanítottam neki, hogy ha megnyomja a távirányító gombját, akkor kattan egyet a verda, lezárnak az ajtók és villog az index lámpája.
Ez marhára tetszett neki. Ki sem tudtam venni a kezéből a kulcsot. Katt, pitty-pity...pitty-pitty, katt...És ez ment vagy 10 percig, míg nagymuter végre tovább ballagott.
Ekkor, mivel én tanítottam a jóra a lurkót, felkaptam és elkezdtem begyűrni a gyerekülésbe. Asszony addig a csomagtartóban matatott. Betettem, nem kötöttem be, majd rácsuktam az ajtót, mert eléggé szeles volt az idő. Elindultam a vezető oldalra, mert, hogy tudok ám vezetni. :-) Asszony elindul a gyerek oldalához, hogy kintről beköti a kölköt, onnan kényelmesebb. Pont egyszerre értünk az autó két oldalán a hátsó ajtókhoz, mikor jött a hang...KATT, pitty-pitty...