Hirdetés

Tömbházi életképek, avagy a gonosz nyugdíjasok.

Nem régen költöztünk Tatabányán egy tömbházba. Én, Édesanyám, testvéreim, és Édesanyám barátja. Testvéreim még kicsik, 10 év alattiak.

I. rész:

A tömböt szinte csak idősek lakják, beköltözés után nem is volt semmi gond. Pár hónapra rá kezdődtek a gondok. A felettünk levő öregasszony lejött egyszer, és rákiabált anyámra olyan hangnemben :((( , hogy jobb lenne ha abbahagynák a gyerekek az ordibálást. (megjegyzem én különösen allergiás vagyok erre, főként mivel sokat játszom gépen, és kell a hallásom, ezért rájuk is szoktam szólni) De az öregasszony szerint túl hangosak. Kérdem én: Ki lenne hangos, mikor:

-Húgom egészen egy óráig az oviban van, akkor jön haza, addig anyám egyedül van otthon.
-Öcsém fél 4-ig iskolában van, napközin.
-Anyám barátja meg dolgozik 2-ig, mire hazaér van fél 3 is.
-Én meg iskolában vagyok, legkorábban amikor hazaérek az kb. 2 óra.