Sűrű fekete köd gomolygott az erdő fái között, árnyak mozgolódtak a sötétben, suttyomban, vészterhesen - a Hét Törpe volt az, épp a reggeli betevő zabkásájukhoz lopták el a zabot szegény jó Piroska nagymamájától... A kis mocskok.

Látván tettüket az erdő kapitánya, Metálmackó utánuk igyekezett szolgálati triciklijén, melynek kormányán Bagoly ült, az ügyeletes sziréna - akit éppen serény tolltépkedéssel próbált meg rávenni a kapitány arra, hogy izomból szirénázzon...

De Bagoly nem adta olcsón a tollait ezért hősünk tele volt már karom- és csőr nyomokkal - bizonyítván, hogy veszélyes szakma az övé, a csendőrségi tricikli pedig veszélyes jószág - főleg, ha egy felbőszült medve tekeri a pedálját...

Gumifüst és fékcsikorgás a kanyarokban, nem menekülhetnének a törpék, csakis és kizárólag akkor, ha macit baleset érné - de maci szívós, nem állhat útjába semmi és senki!

Szent küldetése volt - fülön csípni a tolvaj törpéket és visszaszolgáltatni a Nagyinak a zabot, mert biza Hősünk szíve meg kell hagyni erősen dobogott a kis Piroskáért, aki meglehetősen szemrevaló teremtés volt a köpenykéje nélkül - főleg, hogy azalatt Éva kosztümben tartózkodott csak.

Hétfő. Unalmas és hatalmas közutálatnak örvendő napja a hétnek, melyet megkoronáz, hogy a felemelő éjszakás műszakban kezdhetem meg tevékenységemet...

21:30

Megkezdődik a műszak - a délutános kollégák átadják tapasztalataikat, meglátásukat az üzemet illetően, majd érzékeny búcsút veszünk egymástól - ki elégedetten megy a dolgára, ki kevésbé, de hát ez már csak ilyen - végigböngésszük a monitorok sorát, rendellenesség után kutatva a rendszerben.
Úgy tűnik minden rendben, szokásos üzemmenet ígérkezik.

22:00

Szokásos ellenőrző körutamra indulok - kell, hogy az ember tudja, minden a helyén, minden úgy szuszog, harákol, köhécsel, ahogy szokott - a séta még jól is esik az esti kellemes időben...

22:45

Újra a vezérlő teremben - jelzések villognak, számítógép csipogva adja tudtunkra: igen, még él a rendszer és dolgozik, megy minden a maga útján, ahogy kell.
Halk zeneszó a rádió felől, nyugodt beszélgetés a kollégák között - merre járt a lány, kivel játszottak legutóbb és hol ( vízilabdázik, nem is rossz eredménnyel - de apjukom hangján mintha cseppnyi elégedetlenséget vélnék felfedezni, noha mellkasa majd kicsattan a büszkeségtől és megjegyzi, hát azért lehetne jobb is )