2020. május 26., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

AGP-s királyok

Nagy VGA-s cikkem első kiegészítése: az AGP-s csúcskártyák erősebb kihajtása

[ ÚJ TESZT ]

Az első DirectX 9-es generáció királyai

2003. a nagy változások éve volt a videokártyák piacán. Az addigi magabiztos előnyének tudatában kissé elkényelmesedett NVIDIA hatalmas pofont kapott feltörekvő (és ekkor már többnyire egyetlen) riválisától. Az ATI kártyák máig tartó népszerűségét a Radeon 9000-es széria, ezen belül is elsősorban az R300 kódnevű GPU, és az erre épülő 9700-as modell alapozta meg. Nem elég, hogy hamarabb jelent meg, mint az NVIDIA GeForce FX 5800-as kártyája, de (elsősorban DirectX 9 alatt) jelentősen gyorsabb is volt, emellett pedig jóval kevesebb hőt termelt, így hűtése is kisebb és halkabb lehetett. Sikerének titka a 8 pipeline-os felépítés, és a 256 bites memóriabusz volt, melyek túlszárnyalták a konkurens NV30 képességeit.

Az FX szériát az NVIDIA történetének legnagyobb bukásaként tartja számon a közvélemény. Alighanem ez elsősorban annak köszönhető, hogy túl sok újítást akartak belesűríteni az új fejlesztésbe, melyeket a dx9 szabvány nem követelt meg. Furcsa ellentmondás, hogy a gyengélkedés első számú oka mégis az volt, hogy a GPU alapvető felépítése nem változott az előző generációk óta. Az elsőként megjelent FX kártya, az 5800-as NV30 kódnevű GPU-ját sokan csak egy feltupírozott GF4-nek tartják, hiszen megtartotta a már a GF2GTS óta öröklődő 4x2-es pipeline felépítést, és a memóriabusz is csak 128 bites volt. Ezek a specifikációk sajnos kevésnek bizonyultak az ATI aktuális csúcskártyái ellen, így hiába nyújtottak az FX-ek papíron kimagasló szolgáltatásokat, ha teljesítmény tekintetében rendre alulmaradtak a konkurenciával szemben.

Hirdetés

Természetesen később próbálták menteni a menthetőt, és az FX 5900-as széria, valamint az 5950 Ultra jelzésű csúcsmodell már 256 bites memóriabuszt kapott, némileg olcsóbb és kevésbé forrófejű DDR1-es memóriamodulokkal, ám ez sem volt elég az ATI kártyák legyőzéséhez, hiszen később megjelent a ráncfelvarrott 9800-as sorozat, a valamint jelen cikkünkben is szereplő csúcsmodell, a 9800 XT, mely emelt órajeleket és 256 MB memóriát kapott.

Természetesen nem csak a csúcskategóriában tarolt az ATI, hiszen az olcsóbb, és ezáltal nagyobb tömegek számára érdekes középkategóriában talán még nagyobb volt a Radeon 9600-as kártyák előnye az FX 5600-as és 5700-as modellekkel szemben. Ezt a kört tehát történelmi tény, hogy az ATI fölényesen nyerte, mégis érdemes lesz megfigyelni a két egykori nagyvas versengését, melyek külön érdekessége, hogy megegyeznek a korabeli PROHARDVER-es tesztben szereplő modellekkel!

Ha ránézünk a technikai paraméterekre, rögtön látszik az FX kártyák egyik legfőbb problémája: az ekkorra már elavult 4x2-es pipeline felépítés, ráadásul eggyel kevesebb Vertex Shader egységet tartalmazott a konkurens Radeonnál. Ezt nem egyensúlyozza az sem, hogy a fejlettebb gyártástechnológiából fakadóan kicsivel feljebb húzhatták a GPU órajelét, sőt a memóriamodulokat DDR1 fronton egészen elképesztő, 950 MHz-es órajelen járatták, így az 5950 Ultra jóval nagyobb memória sávszéllel gazdálkodhatott, mint a Radeon 9800 XT. Ami nyers technikai adatokból nem derül ki, az a sokkal gyengébb dx9 megvalósítás, ami miatt a legerősebb FX modell is képtelen volt shaderintenzívebb játékok futtatására, így ebben a cikkben sajnos csúfosan le fog szerepelni.

Mára mindkét típus gyűjtői ritkaságnak számít, eléggé eltűntek a használtpiacról. Talán az FX-et könnyebb beszerezni a kettő közül, de már ennek is szépen kúszik felfele az ára. A 9800 XT sosem volt gyakori, hiszen újkorában is méregdrága volt, és a játékosok többségének bőségesen elegendő volt a kisebb Pro modell teljesítménye.

A Gigabyte FX 5950 Ultra kártyája a NYÁK színét leszámítva egy referenciakártya, vagyis megkapta a kétslotos referenciahűtőt, amitől sokaknak égnek állt a hajuk akkoriban. Ma már nem lepődünk meg azon, ha egy kártya dupla bővítőhelyet foglal el, de 2003-ban ez sokkolta a közvéleményt. Ráadásul az FX-ek hűtése meglehetősen hangos is volt, bár ez inkább a régebbi 5800-as és 5900-as modellekre volt igaz, az 5950-esen alkalmazott nagyobb átmérőjű légkavaró hangereje már nem annyira kibírhatatlan.

Az ASUS saját hűtést tervezett a 9800 XT kártyára, mely 2 db kisebb, kéken világító ventilátort alkalmaz. A hőátadó felület egy heatpipe-ot is tartalmazó rézlapra csavarozott alumínium bordácskákból áll. A megoldás nem túl hatékony, eléggé átforrósodik vele a kártya, hiszen a magasra húzott órajelek, és az elavultabb gyártástechnológia miatt az ATI csúcsmodellje sem tartozik a hűvösen dolgozó példányok közé.

A hátoldalon mindkét kártya esetén találunk memóriamodulokat, melyeket az FX-en egy hatalmas alumínium hűtőborda fed, míg a Radeonon megelégedtek egy egyszerű rézlemez használatával. Ennek megfelelően az ATI kártya ezen felülete működés közben igencsak forróvá válik, nem tanácsos megérinteni.

Az FX kártya referenciahűtése olyan erősen rá volt ragasztva a GPU-ra, hogy jobbnak láttam nem lefeszegetni róla, ezért a régi cikkben bemutatott MSI kártya NYÁK-járól szerepel itt a fotó. A 256 bites memóriabusz bevezetésével itt alkalmazták először a jellegzetes, GPU-t körbeülelő memória-elrendezést, mely később több generáción keresztül meghatározta a felsőkategóriás NVIDIA kártyák kinézetét. Az ATI csúcsmodellje ránézésre sokkal egyszerűbb darabnak tűnik. A GPU nem kapott fémsapkát, így fokozott lesarkazásveszélynek van kitéve. Érdekes, hogy bár mindkét kártya 256 MB memóriát kapott, de az FX-en dupla annyi memóriamodult találunk. Mindkét modell igényli extra tápcsatlakozó bekötését is egy molex aljzat formájában, ez szintén az első DirectX 9-es generáció újdonsága volt, hiszen a korábbi típusok jóval kevesebb energiával is beérték.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Intel vs. AMD az AGP korszakban

    A két nagy processzorgyártó versengése a PC fejlődésének legmozgalmasabb időszakában. Vigyázat, 20 oldal! :)

  • Celeron aranykor

    Slot1 és Celeron: gépfejlesztés az ezredforduló környékén. Sikerek és zsákutcák.

  • Pentium 4 1.3GHz

    Minden kezdet nehéz. A Netburst egy új kezdet volt, sok újdonságot hozott, de pont ezért volt érdekes. Igaz, megfizethetetlen is...

  • Gépeim története 1997-től 2017-ig

    Asztali konfigurációim és a meghatározó játékok az elmúlt 20 évből.

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.