2024. július 22., hétfő

Gyorskeresés

Buszon

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Nem hittem volna, hogy meg tudom majd szokni a sok buszozást én, aki évtizedek óta kocsival járok, ráadásul rendszertelenül. Pedig megszoktam. Háztól-házig naponta két és fél óra. Eleinte olvasással töltöttem az időt, később saját magamnak összeállított zenét hallgattam (Pink Floyd, Deep Purple...lehetőleg hosszabb műveket választva) Újabban egyszerűen a rádiót kapcsolom be, de sokszor egyszerűen végigbambulom az utat. Nézegetem a diáklányokat. Egykori öreg kollégám kérdezte, hogy minek lesed te őket? Hogyhogy minek? Mert örömöm lelem benne. Nem szempont, hogy unokának is túl fiatalok. Ami szép, az szép. Miért baj, ha gyönyörködöm benne? Ami az utazás élményét adja mégis az, ha beszélgetek az utastársakkal, vagy a „futótárssal”. Ez utóbbi egy, a gyerekeim korosztályába tartozó elvált asszony, akinek nem tudom a nevét, de ezen kívül sok dolgot elmesélt már magáról. Először azért figyeltem fel rá, mert el volt késve, és nagyon igyekezett lefelé a sok száz lépcsőn, szinte futott. Következő néhány alkalommal ugyancsak így láttam. Nekem is szűkös volt már az időm, ezért nevezem azóta is a futótársamnak. Írtam már jegyzetet a hajóskapitányról, a nyugalmazott gyerekorvosról, de tegnap szinte az egész utat végigbeszélgettem. Érdekes, hogy így jobban is telik az idő.

Hazafelé sokan voltak a buszon, amikor felszálltam. Kifigyeltem az utolsó 5-ös üléssort, ahol csak ketten voltak. Mégse jutottam el odáig, mert egy idős asszony elém állt azzal, hogy üljek én az ablak mellé, mert ő Ábránynál leszáll. Korábban ültünk már egymás mellett ellenkező irányban utazva, akkor is végigbeszélgetve az utat. Közben hallottam a hátam mögül, hogy a két úr arról beszél, hogy Bükkábrány régen két külön falu volt. Alsó- és Felsőábrány. Ehhez szívesen hozzászóltam volna, de most én éppen mással beszélgettem. Aztán amikor az asszony leszállt, hátra fordultam.
Ne haragudjanak, de hallom, hogy Varbót említették....
Megvitattuk a felmerült kérdésemet, aztán magukra hagytam őket, nem akartam rájuk telepedni. Hangosan beszéltek, és sokféle téma felmerült, nem tudtam nem bekapcsolódni. Miskolcon ismerősként köszöntünk el, de nem kizárt, hogy nem találkozunk többet. Ha mégis, akkor örülni fogunk egymásnak, s ez a lényeg.

A helyi járaton két fiatal fiú osztozott a másfeles ülésen velem szemközt. Itt már csak hallgatóztam.
- Kell 60 €, de ez még csak a kijutáshoz elég. Persze leérettségizek, mert az kell. A nyáron betöltöm a 18-at, és húzok is kifelé külföldre. ...Neked jó életed van, mert legalább nem basztatnak....Meghívlak kajálni. Van ott (feltételezem, hogy a másik fiú lakására mentek) valami kajálda?
Pékség – szúrta közbe a másik srác, akinek jó élete van. S akinek ezek szerint akár néhány kifli, vagy péksütemény is kaja.
Végül a hamburgeresnél szálltak le. Közben bizonyára megtárgyalták, mire jut érettségivel és pénz nélkül külföldön egy 18 éves. Gondoltam, megkérdezem, milyen nyelvet beszél, de ne akarjak már én okos lenni!

Hozzászólások

(#1) TheLázs


TheLázs
csendes tag
LOGOUT blog

Na, ezeket a sorokat Kelet-Németországból írom az ebédszünetemben. Számtalan ismerős, barát keresett már meg azzal, hogy segítsek neki kijutni. Az első kérdésem mindig a nyelvtudás. Ha legalább nem tudsz minimálisan érvelni magadért, és megvédeni magad, akkor vagy elzárod magad a világtól és csak olyanoktól függsz, akik beszélnek veled közös nyelvet, vagy kiszolgáltatod magad valami szemét munkaadónak, hogy a végén annyit, vagy alig többet keress, mint otthon.

A kint létem eddigi hetedik hónapját töltöm. Találkoztam itt egy aranyos lánnyal, akivel össze is jöttünk. Belebotlottam egy rockzenekarba, ahol éppen most tanulok be, de már játszottam is velük egy-egy rövidke alkalommal. Gyülekeznek a barátok, ismerősök apránként, csak annyi a különbség, hogy már az otthon tanultakkal kiegészítve kezdem el szűrni őket.

Kiscégnél dolgozom tervezőmérnökként. A megélhetésem költségei alacsonyak, sokat tudok félre tenni. Az életem nyugodt és kiszámítható. Nem csap pofán a nyomor olyan gyakran. Az otthoni ismerőseimet gyakran látogatom, remélem majd ők is eljönnek hozzám.

Szerintem a fent leírtakat elérni nyelvtdás nélkül, bármilyen szakmai vagy felnőtt életbeli tapasztalás hiányában jóval nehezebb, vagy akár lehetetlen.

[ Szerkesztve ]

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

(#2) philoxenia válasza TheLázs (#1) üzenetére


philoxenia
MODERÁTOR

Alapvető a nyelvtudás nyilván, de a másik kedvencem az, mikor öregasszonyok beszélnek unokákról, dédunokákról, hogy az biztos sokra viszi, mert (nézőpontjukból) olyan jól beszél angolul. Kimegy a fiú/lány Angliába, (még brexit előtt). Ott rájön, hogy tízmilliók beszélik jobban az angolt nála, más képzettsége meg igazából nincs. :(

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

(#3) buherton


buherton
őstag

Kétegyháza felé mentem néha busszal Csabáról hétköznap délután. Volt egy nő, akinek igen komoly szófosása volt mindig. A buszont mindig kereste az áldozatát és hol magyarul, hol románul tolta.

De igen, tény és való, hogy jó dolog is tud lennie az, amikor az ember idegenekkel beszél. Számtalanszor estem abba a csapdába, hogy a külső alapján már el is könyveltem az illetőt - ennek természetese nem adtam hangot! - és nagyon sokszor pont az ellenkezője bizonyosodott be.

Lakik a házunkban egy úr, aki anyanyelvi szinten beszél oroszul*, és egyszer valahogy szóba került Tádzsikisztán és erre kérdezte hogy milyen hegységek vannak ott. Egyről feledkeztem meg. De ezt a beszélgetést úgy kell elképzelni, hogy szombat reggel 7-kor futottunk össze és már érezni lehetett az alkoholt rajta.

* az orosz konzulátuson dolgozik, a Kurultájon tolmács. Grúziában egyszer orosznak nézték a helyi késdobálóban és faggaták, hogy ki ő. Aztán mondta, hogy egyébként magyar és nem sok híja volt, hogy megverjék, mert összekötötték Sorossal. Soros a grúzokkal is kitolt, nemcsak az angolokkal.

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

(#4) bkercso válasza philoxenia (#2) üzenetére


bkercso
nagyúr

Csak ott megélsz egy alap fizuból is, pincérkedni meg futárkodni meg mindenki tud.

Oh yeah!

(#5) bkercso


bkercso
nagyúr

Közben bizonyára megtárgyalták, mire jut érettségivel és pénz nélkül külföldön egy 18 éves.
Itthon mire jut? :)

Oh yeah!

(#6) Apollyon válasza philoxenia (#2) üzenetére


Apollyon
Korrektor

Meglepődnél, hogy Londonban mennyire és mennyien nem tudják rendesen az angolt olyanok, akik tizenéve' élnek itt.

#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

(#7) philoxenia válasza bkercso (#4) üzenetére


philoxenia
MODERÁTOR

Persze. Igazából nálunk is, csak kérdés, hogy mihez viszonyítunk.... Mindig az a lényeg, hogy a környezeted szintjét, hozd, ha lehet, kicsit jobbat. Nálunk (a faluban) nemrég ment nyugdíjba egy csaj és sokallják páran a 130k HUF-os nyugdíját... Feleségem egy munkatársa meg középiskolai végzettséggel nők 40 és 400k fölött volt a nyugdíja emelés előtt...

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

(#8) philoxenia válasza Apollyon (#6) üzenetére


philoxenia
MODERÁTOR

Azért írtam csak tízmilliókat... ;)

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

(#9) mustang08


mustang08
aktív tag
LOGOUT blog

A kocsimért mentem a szerelőhöz busszal. Kb. 1,5 óra volt, de szinte minden percét élveztem. Nyugalom, nézelődés, füles bedugva. Ott, akkor nem nyomasztott semmi, csak vitt a busz. Néha, amikor busszal megyek valahová, akkor németezek, vagy elolvasok egy cikket, de egy biztos, a vezetéssel nem kell foglalkoznom, és én már egyre kevésbé szeretek vezetni.

(#10) potyautas válasza bkercso (#4) üzenetére


potyautas
csendes tag
LOGOUT blog

Kérded, hogy itthon mire jut? Akár még tovább is tanulhat, hogy többre juthasson. A szülei eddig is gondoskodtak róla, külföldön nem tudnak.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.