Az első két küldetés ugye ugyan az, mint a demóban volt. Sajnos későn vettem észre, hogy a demo mentései megmaradtak, szóval nem kellett volna újra játszanom... shit happens.
-Hangulat: eddig elég korrekt.
-Grafika: nem lenyűgöző, de RTS szinten nem olyan rossz.
-Zene: korrekt
-Játékmenet: eddig korrekt, tetszik a HQ fejlődése
Összeségében mondjuk egy erős 3-as egy 5-ös skálán.Az utóbbi időben (számomra) két körrendszerű Wh40k játék maradt meg valamennyire (de több is volt, csak a többség rövid úton uninstallra jutott).
A Gladius számomra érthetetlen módon sokaknak bejön, ami nem baj, nem vagyunk egyformák, de ettől függetlenül én egy gyenge, de jól csomagolt eresztésnek tartom. Nem is vesztegetnék rá több szót.
A Mechanicus az, ami iszonyatosan pozitív meglepetés volt (az én listámon egy nagyon erős 4-es szinten van, többször végigjátszottam már). Egyszerűen érezni rajta, hogy olyanok csinálták, akiknek a szívük-lelkük a Warhammer 40k, és nem kötik (még) gúzsba őket a manager-vezetők ostoba elvárásai, sem a Games Workshop mindenfelé nyakatekert és Guilliman köré épített lore-ostora. Ráadásul a zenéje önmagában olyan hangulatbomba, hogy az valami zseniális.
Na most eddig a BattleSector esetében egyfelől érezni, hogy itt kvázi "polcról" dolgoztak, nincs innováció, kreativitás terén olyan dolog, ami meghatározó lenne. Fogták az egyik legismertebb First Founding Chaptert, és köré vágtak egy körrendszerű játékot. Szinte lehet rámutogatni, hogy hol és hol mi volt az utasítása a projektvezetőnek...
Másfelől a GW-ostor érezhető, kellett Baal-nak egy Hive Fleet Leviathan invázió, hogy Lord Commander Dante (az egyik legrégebbi Wh40k "hős") utolsó hívószóként a Blood Angels utódrendeket is haza rendelve (hol is van a Legió méretet korlátozó szabályrendszer, kérdem én, ha működésében mégiscsak Légió szinten mozognak ma is az First Founder Chapterek...), hogy aztán az éppen végleg elesni készülő Baal-t nem más, mint Robotue Guilliman mentse meg.
Deus Ex Machina...
Na e mellé épül fel ugye a BattleSector, legalábbis a játék elején még Dante-t nem kapjuk meg, de ezek után nem lennék meglepve azon se, ha ő is előkerülne egyszer...
Szóval a történet alapja nekem kicsit (nagyon) elcsépelt, kíváncsian várom, hány, meg hány neves karaktert és bolygót fog megmenteni még Guilliman?
Az intró rajzolt mivolta kicsit olcsó, de legalább tisztességesen megcsinált kategória.
A menü küldetések közötti átvezető beszéd viszont csalódás, nagyon olcsó és látványosan fantáziátlan - ez az, amit a Mechanicus például egyszerűen és mégis frappánsan oldott meg.
Ami a játékmenetet illeti, az Agressorokat gyorsan ki is vettem az Army List-ből, mert számomra egyszerűen rondák és unszimpatikusak ( kicsit érthetetlen, hogy az egyébként szintén nem túl népszerű Centurion-ok mellé behozták a Centurion Light-okat, de hát a GW nem jeleskedik a visszajelzések értelmezésében ), így viszont nehéz egységek nélkül egy picit más a játékmenet (a játék elején, aztán majd meglátjuk).
Mit is írhatnék még róla...
Korrekt játék, ezt kihangsúlyozom. Az utóbbi idők Wh40k játékai közül egyértelműen a legjobbak közé tartozik, csak hát továbbra sem olyasmi, amit évek múlva is fel fogunk emlegetni szerintem (várhatóan - aztán majd meglátjuk).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.