műszaki szakközépben kezdtem, de igaz egyetemen csak három félév fizikát meg fizikai kémiát hallgattam. nyilván nem vagyok mérnök, de valami halvány elképzelésem szerintem azért van a dologról.
a fűtés energiahatékonysága gyakorlatilag 100%, amennyiben azt nézed hogy a beletolt villamos teljesítményből mennyi alakul hővé. (nyilvánezt lehetne tovább boncolgatni, de leegyszerűsítve nagyjából ez) erre van a szakzsargonban a hőteljesítmény fogalma, pl váltóáramú teljesítményre szokták mondani.
mindegy, nem lényeg. a hőtárolós kályha azért hatékony anyagilag, mert akkor fogyaszt amikor olcsó az áram, amúgy meg egy tök egyszerű fűtőbetétes megoldás. nekünk is volt anno. az olcsó árammal felmelegít egy hőpuffert ami le van szigetelve, aztán amikor kell a meleg akkor ennek a puffernek a hőjével melegíti a levegőt. a hőteljesítményed nem lett nagyobb annál mint ha ezt közvetlenül a levegőbe fűtenéd, csak az időbeli eloszlása változott.
ennél nagyobb hőkibocsájtást azzal tudsz elérni, ha az elektromos teljesítményből származó hőt valahonnan máshonnan nyered ki, és erre valók a hőszivattyúk amit írtam, fenn északon nem véletlenül használnak ilyeneket, ugyanis lényegesen több hőt tud a beltérbe jutattni mint amennyi energiát a kompresszor elektromos áram formájában felvesz. cserébe ugye az épületen kívüli modul ugye lehűl, révén onna veszi fel a plusz hőt.
ha kicsit jobban átgondolod, egy mining rig is lényegében a felvett teljesítmény túlnyomó többségét hővé alakítja, áttételesen is (az információfeldolgozással járó entrópiaváltozás itt nem annyira játszik ugyanis a hőtermelés elsősorban abból a tökéletlenségből adódik hogy az alkatrészek nem tudnak ideális logikai áramkörként működni, leszenk fel meg lefutó élek ahol van veszteség, van ellenállása a lapkának, etc...) szóval a mindenféle világító bizbaszok és a ventilátorok mechanikai munkáján túl lényegében az egész hőként fog megjelenni.
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)