Gyerek még, így nem csoda, ha vágyik az istápolásra.
Mondok valamit, aztán ha akarod, megfogadod.
A kajájából tégy egy kicsit a nyelved hegyére, úgy nyújtsd neki. A szülők is így etetik, így szoktatják az új kajára. Utána már egyedül is enni fog, mert tudja, hogy biztonságos, hiszen a "szülőtől" kapta a mintát.
Közvetlenné válik a kapcsolatotok, szülőjének fog tekinteni.
Anno a Csufika nevű papagájom olyan pici volt, hogy a feje kifért a kalitka rácsán. Szóval gyerek. Evett egyedül is, de bármit adtam neki, amit nem ismert, csak bámulta, meg engem is bámult, és nem nyúlt hozzá. Ekkor vetettem be a trükköt. Nyelvem hegyére egy picit, nyújtottam neki. Lelegelte, csippantott egy vidámat, aztán már le is voltam tojva, és nekiesett az újdonságnak.
A papagáj nem tud emberül, így nekünk kell megtanulnunk papagájul. 
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
