És akkor ez most mire is lesz jó? Nekem nem derült ki a cikkből..

Eladó: Apple iPad mini 1 (2db)

A Western Digital jelenleg számos eltérő architektúrájú vezérlőt és processzort használ a termékeikhez. Leginkább különböző ARM, MIPS és ARC megoldásokról beszélhetünk, amelynek jelentős licencköltségei is vannak. (...) A vállalat szerint leghamarabb az évtized végén, de inkább 2020-ban adnak ki olyan terméket, ami elsőként épít a RISC-V architektúrára, de arról nincs adat, hogy ez mi lesz. A hosszabb távú cél azonban egyértelműen a minél szélesebb piacokat lefedő váltás, így egyre több helyre szeretne majd a Western Digital saját fejlesztésű, RISC-V-re építő vezérlőket, vagy akár processzorokat alkalmazni.
[Idézve innen]

(nekem ez úgy hangzik mintha....minthogyha.... saját fejlesztésű processzor mag lenne?)

[ Szerkesztve ]

"A tudomány az vagy hülyeség, vagy az elit trükkös módszere az egyszerű emberek átverésére."

A RISC-V egy szabadon felhasználható (nem licence díjas) utasításkészlet. Számtalan ilyen létezik. szerk.: Csak valamiért mindig vannak speciális igények és ilyenkor mindenki szeret saját utasításkészletet tervezni és ettől mindegyik sokkal-sokkal jobb lesz, mint a többi.

Erről mindig ez jut eszembe:

[ Szerkesztve ]

Az ARM többek között ezért menekül a desktop-szerver irányba erőteljesen, mert az órái meg vannak számlálva vezérlőchipként.

[ Szerkesztve ]

640 KB mindenre elég. - Steve Jobs

Kiegészíteném: a RISC-V alap, és arra TERVEZTÉK, hogy kiegészítsék. Tegyük fel WD-nek kell X utasítás, ami nem része az alap ISA-nak, akkor beteheti, mert ott van a "reserved" rész. Így szabvány is marad (speckó konfig nélküli gcc/clang is fordít rá) és a saját patchek is mehetnek.

Bélabá

"nem képes az utasítások menet közbeni átrendezésére"

Ha jól tudom ezt már a 2. generációs Atomoknál is elfelejtették, mert annyira szar volt. Kell ezt még erőltetni a 21. században?

A beépített cuccoknál általában egyetlen célorientált program fut. Nem feladat, hogy az optimalizálatlan kódokkal is kielégítő sebességet érjen el. Cserébe kisebb, olcsóbb, energiatakarékosabb a chip. Ezen a szinten ez többet jelent.

Olyan programot még nem láttam ami csak előre ment, sehol egy elágazás, függvény, ciklus, amit ne lehetne átrendezni.

Például. Ha a feltételben szereplő változó értéke változik, a folyamat folytatása is. Átrendezni viszont nem azért kell mert rendezgetni jó, hanem mert vannak egymás után következő, de egymással össze nem függő utasítások, amiknek nem muszáj feltartaniuk egymást. Pl. ha egy kamion nem tud befordulni az utcába a villasmotól, attól még pár személyautó beslisszolhat elé. Az összforgalom így gyorsabb lesz, még ha a kamion nem is. Ugyanez megy itt is. Ha nincs OOO, minden lassabb lesz.

"De a visszafelé futó programra is kíváncsi lennék."

Kérdezd meg magadtól, te találtad ki.

Azért lenne pár kérdésem.
Például. Elolvastad a cikket?
Tudod mit takarnak az out of order és szuperskalár szavak?
Láttál már valaha alacsony szintű programkódot?

A cikkben szerepel, hogy " kétutas szuperskalár dizájn ".
Ez épp az általad említett, idézem: "egymás után következő, de egymással össze nem függő utasítások" végrehajtását segíti elő.

Másfelől, ha láttál volna pár programozót, akkor tudnád, hogy képes úgy programot írni, hogy azokkal az utasításokkal eteti előbb a végrehajtó egységet amelyik előbb végere hajtható.

A példádnál maradva, külön sáv van a kamionnak meg a villamosnak is.

"Tudod mit takarnak az out of order és szuperskalár szavak?"

Én igen, hát te?

"Láttál már valaha alacsony szintű programkódot?"

Most komolyan egy olyan emberrel akarsz leállni vitatkozni erről, akinek ez a szakmája? Ha már így szóba hoztad, neked egyáltalán van valami közöd az informatikához, vagy csak beszólni tudsz?

"A cikkben szerepel, hogy " kétutas szuperskalár dizájn ".
Ez épp az általad említett, idézem: "egymás után következő, de egymással össze nem függő utasítások" végrehajtását segíti elő."

És mi köze a kettőnek egymáshoz? Nem, nem azt segíti. In-order superscalar csak akkor fog egyszerre több utasítást végrehajtani, ha azok közvetlenül egymás után jönnek, és egyszerre végrehajthatóak. Sorrendet nem képes felcserélni. Ha van közben "akadály", azt szépen megvárja, a többi utasításvégrehajtó meg addig üresjáratban matyizik. ellenben az OOO-val, ami képes átugrani az akadályt.

"Másfelől, ha láttál volna pár programozót, akkor tudnád, hogy képes úgy programot írni, hogy azokkal az utasításokkal eteti előbb a végrehajtó egységet amelyik előbb végere hajtható."

Ez történik akkor, ha valaki a Kardhalból meríti számítástechnikai ismereteit...

Ember... lehetsz te szuper informatikus vagy programozó, de legalább két szinttel el vagy tájolódva attól amiről itt szó van.

Olvasd vissza amit a #7-es hozzászólásodban írtál. Meg próbáld felfogni, hogy ez a cucc egészen másra való, mint amire az Intel szánta az Atom-ot. Aztán talán leesik, hogy a WD-nél sem hülyék dolgoznak.

"És mi köze a kettőnek egymáshoz? Nem, nem azt segíti. In-order superscalar csak akkor fog egyszerre több utasítást végrehajtani, ha azok közvetlenül egymás után jönnek, és egyszerre végrehajthatóak. Sorrendet nem képes felcserélni. Ha van közben "akadály", azt szépen megvárja, a többi utasításvégrehajtó meg addig üresjáratban matyizik. ellenben az OOO-val, ami képes átugrani az akadályt."

Ezt az ég világon senki nem vitatta.

Azt fogd fel, hogy arra a célra amire ez a cucc szánva van, ott az out-of-order végerhajtás olyan minimális mértékű előnyt jelent, hogy jobban megéri kihagyni a járulékos előnyök miatt.