Gyülekeznek a felhők az ARM feje felett, bár mobilokban még biztosan sokáig velünk lesznek.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Hát, azért azt is megnézném, hogy az Apple hirtelen architektúrát vált. Ha mondjuk 5 év múlva esedékes, akkor azt már a labor hátsó sarkában tegnap elkezdték. Ha csak holnap kezdik, akkor azért az ARM-nak elég biztos helye van.
Az apple az elmúlt pár évben 2x váltott arhitektúrát (power -> x86 -> arm), úgyhogy belőlük pont kinézem, hogy szívfájdalom nélkül megteszik, ha úgy érzik, megéri nekik.
Tegyük hozzá, az applenek a luxus tartalomfogyasztó világon kívül kb 0 a jelentőssége.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Nem tudom, nálad a "pár" szó mit jelent, de azért kb. 15 év volt.
Végülis évtizedenként egyszer.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Azért az elmúlt pár év az egészen pontosan 23 év, ha a nevezéktant szigorúan vesszük és a PowerPC-t nem hívjuk Motorolának. És az Apple M1 (ugye az Apple nem licenszeli az ARM architektúrát) 2021 vagy mikor jött be. Szóval ~20 év alatt volt két arch és most jön a harmadik. Tök jó, nem ragadnak le a múltban, ahogy ezt teszi elég sok cég.
Tegyük hozzá, az applenek a luxus tartalomfogyasztó világon kívül kb 0 a jelentőssége.
Őőő, ha te mondod… Nálunk - szoftverfejlesztő cég - mindenki Macbook-t használ. Még aki Windowst használ, ő is Macbookról teszi. Ilyen minőségben, ilyen tartalmat senki más nem gyárt. Ez az Apple M széria brutális lett.
Szerintem egyébként az x86/64 felett gyülekeznek a felhők. Az ARM még korán sincs a csúcson.
[ Szerkesztve ]
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
"Tegyük hozzá, az applenek a luxus tartalomfogyasztó világon kívül kb 0 a jelentőssége."
Azért majd nézz szét egyszer a zenei iparban. 
No meg egy picit a videó, fotó üzletágban.
Én úgy látom, hogy risc-v inkább az arm helyére pályázik. Az x86 ma már inkább a visszafelé való örök kompatibilitásról és PC-kről szól csak, minden más az arm területe, és ez az, ahol a risc-v szerintem készül feltörni (első körben mondjuk routerek, beágyazott rendszerek, okos eszközök, aztán jöhetnek a komolyabb dolgok, pl telefon).
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
A platform tulajdonosainak döntő többsége facebookozik meg twitterezik rajta. Felsorolhatod a létező összes egyéb maces dolgot, ami eszedbe jut, hogy esetleg talán mire jó, akkor sem fog több embert érdekelni, mint tízezerből talán egyet.
A videó meg fotó "üzletág"-ról szóló dolgokat meg el is hinném, ha 2005-öt írnánk De gondolom a macet fotó "üzletágra" használók ugyanazok, akik nem az ételt, hanem az étel ízét fényképezik le.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Mi lenne számodra elfogadható arány, aminél azt mondanád, hogy nem elhanyagolható?
90%?
Mert zenei színpadon, stúdióban simán megvan ennyi.
De ha majd a divatmagazinok stúdióiban megmutatod, hogy több mint fele PC/Win, akkor nyilvánosan bocsánatot kérek.
Az x86 feje folott is palcat tornek, oszt meg ARM is alig akad. Aztan meg most a RISC? Nem allnek addig fel labo
Gyermektelen, nem házas, másodrangú állampolgár
Anekdotákat mindenki tud hozni példaként, amikkel a vágyálmait alá tudja támasztani. Egy időben a filmeken nyomkodtak maceket, és volt olyan ismerősöm, aki ezért vett macet, mert a filmen látta, és akkor biztosan jó. Nekem vannak zenész ismerőseim, macet egyik se látott még.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
"Nekem vannak zenész ismerőseim, macet egyik se látott még."
Nekem minden ismerősöm reaktorfizkus és agysebész egyben és 270 az IQ-ja. Senki mással nem állok szóba a magánéletben.
One risk comes from a free, open-source rival architecture called RISC-V. It’s seen a recent surge in backing from some of Arm’s big customers like Google, Samsung and Qualcomm, which may have been seeking alternatives when it looked like Nvidia was going to buy Arm.
For now, RISC-V remains a low risk competitor according to Futurum Group CEO Daniel Newman.
“RISC-V sits a few years behind where Arm is at, and I don’t think we’re going to hear a lot about it right away. I do think in low power, in IoT, in simpler designs, that RISC-V does have some traction,” Newman said.
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
Nekem van zenelni tudo, zenesz es DJ ismerosom is. Mind MAC-et hasznal.
Gyermektelen, nem házas, másodrangú állampolgár
m68k -> ppc -> x86 -> arm. háromszor váltottak.
Ez egyébként ilyen régi beidegződés, Winre hiányoznak a programok vagy a Win nem tud valamit, ami nekik kell?
I did nothing, the pavement was his enemy!
van olyan program, ami csak arra van létezik
Gyermektelen, nem házas, másodrangú állampolgár
6502 -> M68k -> PPC -> x86-64 -> ARM
Milyen program? Legtöbb Windowsra van, nagy része Macre is. Ha valami Mac-only, akkor nem inkább azért használja, mert Mac-je van? Lásd még: a "profi" videóvágó, aki Windows MovieMakert használ... ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Az iOS eszközök jobbak, mert kicsi a késleltetés.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Ezzel nem akartak, vagy tudtak az MS-nél kezdeni valamit? Fura, hogy otthagyták a piacot a konkurenciának.
I did nothing, the pavement was his enemy!
Ez a jelenség utoljára kb XP időszakban létezett windowson az akkori driverekkel, kernellel és hardverekkel.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
A késleltetés Android probléma. Windowson jó. De lehet már Androidon is, én nagyon régen próbáltam, akkor a tapi után tized másodpercek teltek el, mire jött hang, flagship telefonnal, ami akkor Galaxy S2 volt. Élő zenéléshez max 1-2 század másodperc késleltetés kell. Pl DJ kontroller, stb
Leginkább a Linux problémás, hogy alig van rá valami, de itt is javuló tendencia van. Pl Bitwig.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Nem a késleltetés volt a fő probléma, hanem a prioritás. Egy win elkezd automatikusan szoftvert frissíteni vagy vírust keresni, és simán megakasztja a magas prioritású szálakat is, beledadog a DAW lejátszás közben. Persze kikapcsolhatsz mindent, és konfigurálhatod a rendszert elfogadhatóra, de ez akkor is egy picit kínlódás. Az ASIO problémamentességét inkább nem minősíteném.
Lehet bármilyen jó a Win, maguknak a szoftvergyártóknak lett fontosabb a Mac, és ez sok szoftver minőségén meglátszik. Egyszerűen jobban leszarják a bugokat pl.
Ehhez adódik hozzá, hogy évek óta van egy passzív (Air) és passzív üzemmódban üzemeltethető (Pro) notebook család Arm alapokon, utóbbinak rohadt jó a hangszórója (jól tud jönni), a képernyője, a fejhallgató kimenete, az üzemideje és 1 másodperc alatt prompt a gép, amikor felnyitod. Én 15 sáv felé alig mentem még, de a Pro ventilátorát még nem hallottam pörögni. Lehet nekem jönni PC vonalon a hasonló példákkal, talán a 13..14. genre sikerült pár hasonló notebookot összeakni, ami a piac 0.001%-át teszi ki, aztán sokszor kiderül, hogy mégsem annyira hangtalan, mégsem annyi az üzemidő.
Nagyon sokan használnak iPadet a zenei iparban, sokan valamilyen szinten integrálva a stúdióba, kiegészítve Mac géppel. Na tabletek terén a zenei szoftverek aránya kb. 5:1 iOS vs. Android összehasonlításban. Tudom, mert Tab S7+ itt van előttem, nincs egy olyan zenei szoftver, ami nem omlana össze rendszeresen (DRC úgy le tud fagyni, hogy kiüti a tabletet).
Én ugyanazokat a zenei szoftvereket ültettem át 1 éve Mac-re, hát más világ. A választék vegyes, sok ingyenes VST Win Only, ami fájdalmas tud lenni, a fizetősökből meg Mac oldalon picit nagyobb a kínálat. Arturia Analog Lab V esetén a VST-k betöltése, amikor meg van nyitva a DAW-ban 2..3 projekt, 7. gen (H/HQ) és 11. gen Intel + Win esetében 1 perc, a MacBook Pro esetében 10 másodperc. Semmilyen hardver oka nincs, szarul van megírva a VST. A hiba ott a gyártó honlapján évek óta, leszarják.
[ Szerkesztve ]
Nem a késleltetés volt a fő probléma, hanem a prioritás.
Persze a kettő összefügg, de a lényeg, hogy a késleltetés rossz, ezt tudod mérni, ennek kell bizonyos érték alatt lennie. Nekem a fent írt windowsos háttér probléma sosem jelentkezett még, s nem is kéne, hisz az low prio kell legyen. Az ASIO meg megy és kész, nekem csak BT fülessel volt vele problémám, de hát ott nem is lehet jó késletetés. 
Persze mobileszközön csak az iOS használható. Ha meg már ilyened van, akkor Mac kell mellé, ha zenélsz, semmi sem drága.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Itthon nem olyan látványosan elterjedt a Mac, de azért elég sok helyen használják régóta.
A 90-es évektől az összes reklám ügynökség és DTP stúdió, újság szerkesztőség mind Mac-et használt (néhány helyen volt pár Atari ST vagy Amiga is).
A hangstúdiókban (ez nem csak zenét jelent) kb a 2000-es évek közepéig szinte csak Mac-et használtak a digitális rögzítésre és az editálásra.
A magyar fejlesztésű ArchiCad nagyon sokáig csak Macintosh-ra készült (eredetileg Apple Lisa gépen kezdték fejleszteni).
De a hazai kkv cégeknél sem ritka a mac, én kb 93-óta szinte kizárólag Mac-en dolgozom, pedig voltám jó pár cégnél.
Az USA-ban viszont lényegesen elterjedtebb a Mac – 14-20% között mozig a piaci részesedése.
Ott a KKV szektor is szívesen használ Mac-et. Én is ilyen cégnél dolgozom és egy M3Pro MacBookPro-t használok. De nem csak én, hanem az egész cég a font-end/back-end fejlesztőktől kezdve a PM-eken és a HR-en keresztül és pénzügyig bezárólag mindenki Mac-et használ (kb 350 fő) és elég sok hasonló cég van az USA-ban.
Az USA egyetemeken és közoktatásban már a 84-es megjelenés után megjelentek a Macintosh-ok (pl a Philadelphia-i Drexel egyetem az elsők között vezette be a Mac-et).
Ezek sok esetben az Apple II széria gépeit váltották. Mert anno az Apple II volt az egyik legelterjedtebb iskola számítógép volt az usa-ban. Részben ezért a háztartásokban és az irodákban is elég népszerű volt – erre írták az első táblázatkezelőt (1979) VisiCalc, de ezen készült a (1989) Prince of Persia és a (1984) Karateka is. Kb olyan népszerű volt mint itthon a C=64 és a ZX-Spectrum együtt. Apple II miatt is népszerű és jól ismert az Apple brand az USA-ban, ez nem az iPhone-nal kezdődött.
Magáncélra is sokan használnak az USA-ban Macintosh-t, részint mert ott egy régi és jól ismert, megbízható brand, másrészről pedig mert ott nem drága – kint a 13"-os M3-as MacBook Air, 12 havi kamatmentes részletre 92 $/hó. Ami forintra átszámolva 33.600 forint körül van, ez még itthon sem lenne olyan rossz ajánlat, de az USA-ban a teljes ár 1099$ kifizetése sem olyan nagy gond, mert ez kb 2 heti átlag kereset (éves adózás utáni átlag kereset 43.000-51.000$/év körül van).
Illetve az Apple esetében az ökoszisztéma ténylegesen létezik és ennek része a Mac is ami miatt sokan Macbook-ot választanak az iPhone és iPad mellé.
[ Szerkesztve ]
Régebben valóban sokkal népszerűbb volt. Amiket mondasz, azok is inkább múlt idő, mint jelen. Az usában, nyugati országokban, japánban elég népszerű a mac, és a telefonjaik is. Viszont ez inkább a divatnak köszönhető. Épp ugyanazok használják, akik nálunk nagy windowsosok - akik nem tudják megkülönböztetni a weboldalakat a fájloktól. Az usából annyi első kezes mac tapasztalatom van, hogy előfordul, hogy nagyon régi macet hoznak, hogy legyen belőle szerver, amiről fusson valami szolgáltatás. Természetesen megy fel rá a debian azonnal, és ezzel pc-vé lényegül át
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Gyülekeznek a felhők az ARM feje felett, bár mobilokban még biztosan sokáig velünk lesznek.
- Ezt ki tudnád jobban fejteni?
Én az gondolom, hogy az egyes iparágakban vagy azon belüli szegmensekben a dominásns szereplők általában a saját stratégiai hibáik miatt vesztik el a jelentősségüket vagy mennek csödbe és nem közvetlenül a versenytársak miatt. Pl. környezeti változásra nem tudnak mefelelően reagálni.
Ráadásul az ARM mint architektúra egy rugalmas piaci model mögött van ami kész termék szintjén nem konkurál az ügyfeleivel. Ez a model nagy valószínűséggel még sokáig fogja biztosítani a mobil és beágyazott szegmensekben a dominanciáját.
RISC-V mint nyilt ISA elvileg nagyobb szabadságot enged mint az ARM, de magasabb a bekerülési költsége pont e-miatt. Ezért erre saját rendszert kiépíteni (főleg valamilyen specializációval) csak a tőkeerős cégek tudnak, de még az ő esetükben is szükség van egy jól körvonalazható piaci előnyökre, érdekre vagy éppen szükség szerűségre (pl az USA kormányzati nyomása miatti ARM licenc problémák).
Ráadásul az igy készült termékek csak korlátozottan piacképesek.
Pont ezért az ARM-nak még mindig nagyobb az esélye a szerver piaci terjeszkedésre (big tech cégeknek évek óta használnak saját ARM megoldásokat).
Ráadásul a szerver fejlesztésekhez szükséges a desktop fejlesztő környezet is, ahol sok esetben nem árt a natív architektúra. Ebben az ARM esetében már látszik valami, RISC-V még ettől is messze van.
[ Szerkesztve ]
S2-nél a digitizer is tizedmásodpercekben mérhető késleltetéssel dolgozott. Rémálom volt azon Super Hexagonozni. Óriási visszalépés volt az S2 érintője és hangchipje is az S1-hez képest.
6502 -vel még a Commodore-ok mentek. Valamit elírtál.
Meg az Apple II.
tényleg 
Sok baja van az ARM-nak. Leírom gyorsan, hogy szerintem mi a baja. Egyetérteni nem kötelező, de én így látom.
-Az ARM nem nyílt semmilyen módon, csak annak tűnik. A sikerüket az eleinte (!!) alacsony fogyasztás mellett az agresszív marketingnek, támadó jellegű stratégiának köszönhetik, meg persze annak, hogy ők nem házon belül akarják brandelni őket, mint az intel, vagy az amd, hanem másoknak licenszelik a dizájnt.
-Csakhogy a gyártók saját processzorai valójában arm dizájnok (kivéve az apple, meg 1-2 gyártó hardvereit szökőévente egyszer). A licenszdíj drágítja a processzorokat, az arch segítségével valódi alacsony fogyasztású modern processzorokat nem lehet már készíteni (csak olyat, ami annak tűnik, lentebb kifejtve)
-Kiherélni se tudod a felesleges bloatot a prociból, mivel a dizájn nem a tied, kezdhetsz építeni egyet nulláról, akkor a kompatibilitásnak lőttek, kivéve, ha komplatibilis maradsz, az meg milliárdokba fog kerülni (dollárban), mivel manapság már szinte x86 szintű bonyolultságot és komplexitást értek el ezek a procik, és egyre roszabb helyzetben vannak ezen a területen
-Az igazán nagy teljesítményű procik nem igazi arm procik, hanem x86hoz hasonlóan utasítás-fordítást használnak belülről (pl a fent ajnározott apple mai dizájnjai is ilyenek), bőven átlépve a hasonló pc procik fogyasztását az adott teljesítmény eléréséhez (mivel erre az x86nak 30 éve volt).
-A mai alacsony fogyasztású arm procik nem alacsony fogyasztásúak, csak a modernebb akksitechnológiával elrejtették ezt, egy modern teló procija simán képes 10w körül enni, a teljesítmény meg egy határ szar.
Ezzel szemben a risc-v utasításkészlete tényleg risc (már amennyiben valaki nem akarja a vektoros utasításkészletet is belemoslékolni a processzorba) és egy alap 64 bites risc-v dizájn kb huszad-ötvened annyi tranzisztorból (és fogyasztási keretből) kijön, mint egy androidot/linuxot is futtatni képes v8 (amiben bent van egy fpu, két féle simd egység, meg az elmúlt három évtized egymásra rakódott trágyahalma), ahová armból 1 mag jön ki, oda risc-vből kijön mondjuk 4 úgy, hogy emellett egy darab nullával kevesebb kiadás és költség van.
Van persze a risc-vnek hátránya, igp pl sehol nincs hozzá, fosputtony lebegőpontos egységgel (vagy annak emulációjával) pedig a szoftveres renderelés se lesz opció, így aztán egy csomó dolog (pl videójátékok) kiesnek, továbbá a dizájnok teljesítménye is relatíve gyenge, talán duál pipeline in order a max, amire perpill képesek az elérhető dizájnok - nyilván dizájnolhatnak a vállalatok olyat maguknak, amilyet akarnak, de ezen a szinten egyszerűen nem lehet feljebb kapaszkodni komoly befektetések nélkül - illetve az utasításkészlet is itt-ott szar, elég sok mindent dobáltak bele hasraütésre, pl a stack kezelése egy határ szar, stb, de összességében mindent egybevetve jobb az egész, mint az arm, ha hosszú távon nézzük.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
"Viszont ez inkább a divatnak köszönhető. Épp ugyanazok használják, akik nálunk nagy windowsosok - akik nem tudják megkülönböztetni a weboldalakat a fájloktól." – számítógépet vagy más informatikai készüléket használók jelentős része intuitívan szeretné használni az adott eszközt és nem megtanulni annak használatát.
Az emberek jelentős részét nem érdeklik a technikai részletek és nem azért mert mind képzetlenek, ostobák vagy buták lennének, az ő esetükben egy számítógép vagy egy mobil telefon használati tárgy.
Az OECD országokban végzett felmérés alapján "33 gazdag országban a lakosság mindössze 5%-a rendelkezik magas szintű számítógépes képességekkel, és csak az emberek egyharmada képes közepesen bonyolult feladatok elvégzésére." Az alábbi ábrán pár ország részeredménye látható.
Te is és a PH olvasóinak kb 98% a LvL 3-ba tartozik – ez az 5% a munkája, hobbija vagy érdeklődési köre miatt rendelkezik ebben a témában magasabb képzettséggel. De ez "csak" egyetlen készség, tehát a LvL3 alatti halmaz a "nagy átlag" és mint ahogy írtam, nem lehet azt mondani, hogy ezért ők buták vagy ostobák lennének. Sőt sok orvos, mérnök, stb. sem része a LvL3 halmaznak, mert a munkájukhoz nem szükséges.
Ez a nagy átlag csak használni szeretné a számítógépet az okostelefont, stb. az ő szempontjukból igaz amit írtál – "nem tudják megkülönböztetni a weboldalt a file-októl" – de ez amúgy sem lényeges a munkájuk elvégzése szempontjából.
Az OSX vagy az iOS pont erre a felismerésre épül és UX szempontok figyelembe vételével fejlesztik. Windows ettől elég távol van, bár az MS igyekszik ezt elfedni különböző UI megoldásokkal.
Ezért is népszerűek az Apple termékek, 1984-ben megjelent első Macintosh is az intuitív és könnyű használhatóságra helyezte a hangsúlyt. Ugyan ezért lett sikeres az iPod is és később az iPhone vagy az iPad. Csak be kell őket kapcsolni és működnek, lehet őket használni – nem kell megtanulni és megérteni a működésüket. Ez persze erősen korlátozza azokat akik viszont a LvL 3 azon kisebbségébe tartoznak, akiknek ezen túlmutatnak az igényei (pl. fontos a testre szabhatóság, minden részletre kiterjedő kontroll és beállítási lehetőség, stb.), de ez a kisebbség.
Nem véletlen, hogy az elmúlt 10-15 évben azt tapasztaltam, hogy ahol a korábban windows-os laptopokon dolgozó emberek MacBook-ra váltás után nem igazán akartak visszatérni windows-ra (persze nem reprezentatív ez a tapasztalat, de kb 70-80%-os az arány). Ezek között elég sok a sw engineer, akikre azért nem lehet azt mondani, hogy "nem tudják megkülönböztetni a weboldalt a file-októl".
Az aláírásod alapján kicsit visszasnak tűnik amit írsz.
Nem az ARM-ot akartam védeni és nem állítottam, hogy egy csúcs ISA. Azt próbáltam megvilágítani, hogy a cikkben említett erősen specifikus fejlesztések távolról sem jelentenek veszélyt az ARM piacára. Persze kiesét jelent a licencelhetőség tiltása, de Kínán kívül nem várható nagyobb változás.
Az Alibaba-án belül a Damo Academy és a T-Head már egy ideje foglalkozik RISC-V fejlesztéssel ami a megosztott információk alapján főként cpu magokat jelent, mivel ahogy te is leírtad egy általános cpu esetében még komoly hiányosságai vannak a RISC-V ISA-nak (pl. lebegőpontos számítások vagy éppen az AVX).
Ráadásul Kínának és ezen belül az Alibabának is fontosak mind a lebegöpontos számítások, mint az AI-val kapcsolatos műveletek gyorsítása ezért ezeket erősen fejleszteni kell, ez pedig már bonyolítja az alap esetben szög egyszer ISA-t.
Ettől még megoldható egy általános használatra is alkalmas CPU vagy SoC elkészítése, amit a T-Head meg is ugrott és Xuantie C910-re építettek PC-t is ami a hírek alapján alap irodai célokra alkalmas is.
Az utolsó bekezdésben pedig te is leírod, hogy mi az egyik legnagyobb probléma a RISC-V ISA-val, ami csak nagyon hosszú távon és sok befektetéssel lehet ténylegesen olyan termék ami valós alternatívát nyújt az ARM mellett. Ehhez viszont nem elég a CPU, a partnereknek kell még könnyen és olcsón, bárki számára elérhető fejlesztő környezet, folyamatos support (amiben van bizalom), tervezhető költségek, stb. Az ARM tekintetében a mobil és beágyazott rendszerek esetében ezek adottak, illetve már kiépült egy elég széles infrastruktúra is mind HW, mind SW oldalon amit nagy valószínűséggel csak extra költségekkel lehet átvinni RISC-V-re Ezt pedig a piaci szereplők csak komoly kényszer hatásra fogják megtenni.
Ettől függetlenül van helye a RISC-V-nek, de szerintem még 5-10 éves időtartamon belül sem lesz komolyabb átfedése az ARM jelenlegi piacával Kínán kívül.
Az USA BigTech cégeknél pedig valószínűleg náluk sokkal jobban tisztában vannak mind az elméleti, mind a gyakorlati lehetőségekkel és az ő esetükben ha lesz elmozdulása RISC-V irányba, akkor azok is házon belül maradnak mint a mostani ARM megoldások.
[ Szerkesztve ]
Az Apple MacBookjai lehet azért terjednek munkára, mert már a céges beszerzés se ért a gépekhez, vagy drágább lenne megfizetni őket. Ha veszel egy Macbookot, akkor az garantáltan működik, míg üzletiből van 1000 opció, ráadásul az újabbak még szarok is, mert vékonyak, elégtelen hűtéssel, gyenge a teljesítmény. A beszerezés rosszul választ, pl feleslegesen erős VGA laptopba, de RAM meg alig van benne. Mióta kijött az M1, vékony könnyű notival is megvan a jó teljesítmény. Viszont az almás gépeknél nagyon előre kell gondolkodni, mert gyakorlatilag semennyire sem bővíthetők, és nagyon pofátlan felára van az extra tárhelynek, RAM-nak. A kijelző meg a hang viszont odabasz.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Óceán másik partján a néhány fős cégektől kb a 350-400 fősökig elég jó választás a Mac, abban az esetben, ha nincs olyan SW ami miatt kifejezetten x86 és windows kellene illetve nem kell a windows server funkcionalitást használni.
Nagyobb környezet fenntartása már elég macerás, mert az Apple nem kínál ehhez megfelelő management eszközöket, persze van 3rd party, de az mégsem official...
Ha a fentiek nem jelentenek problémát, akkor elég jó deal-eket lehet kapni a Mac-ekre is, ráadásul a kis cégek számára is elérhető a kényelmes és jó a support, mert a legtöbb nagyobb városban van Apple store és szervizelésre sem kell sokat várni (csere gép opció sem vészes).
Banki finanszírozás mellett kisebb cégeknek az Apple saját kamatmentes részletfizetése is opció (ACMI) – pl. a M3Pro 14" MacBookPro 18Gb ram-mal 166.58 usd/hó amihez a 3 éves kiterjesztett AppleCare+ további 279 usd (vagy 12 hónapig 23.25 usd) és ez globális szervizelést jelent.
[ Szerkesztve ]
A cégek nem tulajdonolják, hanem lízingelik a Macbook-t. 2-3 évente pedig csere a legújabbra.
[ Szerkesztve ]
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
Miért kellene a hosttal megegyező architektúrára fejleszteni?! A cross compilation szinte sose volt gond, a a modern nyelvek pedig teljesen elrejtik az architektúrát és csak egy optiont kell átírni.
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
Magas szintű nyelvek esetében nem fontos, de alacsonyabb szinten és tesztelésnél kijöhet a különbség amikor ez számít. Pont a "kezdeti" időben van erre szükség, az általad is említett esetekben nincs jelentősége.
Próbálj kódot futtatni igazítatlan memóriaeléréssel armv7-en
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
“elégtelen hűtéssel”
ne is mondd, hp zbook, intel 8/16 mag, ha egy mag terhelve volt, mar felszaladt 100! Fokra a homerseklet. Volt hogy az elejen tiszta voros lett a labam mert az olemben tartottam.
HP ZBook Workstation A3000 - Linux Mint; Raspberry Pi4 - Raspbian
számítógépet vagy más informatikai készüléket használók jelentős része intuitívan szeretné használni az adott eszközt és nem megtanulni annak használatát.
csendben zárójelben jegyezném meg hogy ez egy nagyon nagy baj és egy baromi ijesztő globális trend. az meg főleg hogy a piac szereplői egymást taposva próbálják kielégíteni ezt a teljesen életszerűtlen, bár annál népszerűbb igényt.
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
"a piac szereplői egymást taposva próbálják kielégíteni ezt a teljesen életszerűtlen, bár annál népszerűbb igényt" – ha nem lenne rá igény, akkor nem foglakoznának vele. Mivel felhasználói oldalról van igény erre, ezért nem mondanám hogy ez nem életszerű.
A gép-ember interfészek ergonómiája már elég régi (csak a 90-es évek elejétől csúfolják UX-nek). Lehet azon vitatkozni, hogy ki kell-e szolgálni ezt az igény a kávéfőzőktől és mosógépektől a számítógépeken és mobiltelefonokon át az atomerőművekig és repülőgépekig vagy inkább oktatni kell azokat akik ezeket használni akarják vagy használniuk kell. Alapvetően az indokolatlan kognitív terhelés csökkentése a cél, ezt nem tartom károsnak.
Az egy másik kérdés, ha arra céloztál, hogy csökken a népesség probléma megoldó készsége.
Szerintem nem arra gondolt, hogy az emberek nem tudnak álmukból felkeltve felrajzolni egy összeadóáramkört tranzisztorokból, hanem inkább ezt kifogásolja.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
ha nem lenne rá igény, akkor nem foglakoznának vele.
a kapitalizmus agyatlan bestiája, valóban: lényegtelen mennyi kárt okoz, ha profitot lehet belőle termelni, csinálja. tökmindegy mire van igény, nem kell mindent kielégíteni. erős példa lesz, de gyerekpornóra is van igény, ez mégse jelenti azt hogy ilyet kéne előállítani, sőt.
inkább oktatni kell azokat akik ezeket használni akarják vagy használniuk kell.
ez lenne az alap, szerintem. ha valamit használni akarsz, akkor tanuld meg használni, ne pedig nyavalyogj hogy ez neked túl bonyolult és csinálják meg egyszerűbbre. az ilyen embereknek a legbonyolultabb eszköz amit használnia szabadna az az eke és a kapa.
Alapvetően az indokolatlan kognitív terhelés csökkentése a cél
nos, ez érdekes kérdés. mit tekintünk "indokolatlan" kognitív terhelésnek? mert szerintem az hogy összetett eszközöket/rendszereket tudjon valaki használni az nem tekinthető indokolatlannak, ugyanitt pedig nem kell mindenkinek mindenhez értenie. az sokkal nagyobb baj hogy növekszik az az állomány ami konkrétan semmihez nem ért, aminek kiváló melegánbya ez a hülyékre optimalizált világ
csökken a népesség probléma megoldó készsége.
ezt mondom. ok és okozat kölcsönösen összekapcsolódik. azzal hogy mindent hülyék által is hozzáférhetőre tervezünk, ezzel pont azt bátorítjuk hogy nem kell érteni semmihez, nem kell tudni gondolkodni, etc. és nem csak a problémamegoldó képesség hanem az általános értelmi színvonal, ami szerintem az emberek ember mivoltának megcsúfolása. de ez már ideológia 
véleményem szerint a hülyeség az egyetlen olyan disability amire nem hogy nem kell de nem is szabad tekintettel lenni és akadálymentesíteni előtte.
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
Ha, jól értem az a probléma, hogy a grafikus felhasználói interface-ek a komplex feladatokat egyszerűen végrehajtható műveletekké bontják le? Ezért azokat szinte bárki el tudja végezni és ez az egyik fő oka annak, hogy az általános értelmi színvonal csökken, mert nem kell érteni semmihez?
Abban egyetértek, hogy vannak alkalmazások amelyek komplex feladatok egyszerűsítenek le és ezzel készségeket tesznek feleslegessé és ezáltal azok elcsökevényesednek. Például a Google– vagy az Apple Maps a térkép olvasási és részben a tájékozódási készségét csökkenti.
De csak azoknál akik van/volt ilyen készsége. A lakosság jelentős részének a térkép nagyjából egyenlő a Burda szabásminta melléklettel – ez így volt 50 évvel ezelőtt is és így van ma is, mert ehhez kell egyfajta készség, ami nélkül elég nehezen megy a térkép "olvasása" még gyakorlással is.
Az a kisebbség akinek az agya el tudja végezni ezt az a absztrakciót ami ahhoz szükséges, hogy a sík felületen, a valóditól drasztikusan eltérő léptékben, az ember számára szokatlan perspektívában ábrázolt és erősen leegyszerűsített jelrendszerbe konvertált leképezésből térbeli információkat tudjon létrehozni a tájékozódáshoz azoknál ezek a térkép alkalmazások csökkentik ezt a készséget. A többieknél viszont ez egy mankó, ami kiegészíti, segíti őket.
De hasonló dolgok vannak a fizikai világban is – pl. az autó – az elmúlt 20-30 évben eltűnt a szivató amivel szabályozható volt a benzin levegő keverék aránya. Eltűnt a klasszikus slusszkulcs aminek az elfordításával és megtartásával kell indítani az autót és közben figyelni a motor hangjára. Eltűnt a közvetlen bowden-es összeköttetés a gázpedál és az adagoló között. Ezeket mind elektronika végzi egyetlen gomb megnyomására. A nagy többségnek ez mindig is nyűg volt, persze van egy kisebbség akinél ez AZ AUTÓ.
De ugyan ez az automata sebességváltó – ez tipikus esete az indokolatlan kognitív terhelést csökkentenek. Persze itt is lehetne azt mondani, hogy aki nem boldogul egy mechanikus váltóval az ne is vezessen.
Vagy egy router beállítása – biztosan többen vannak olyanok akik imádják a Mikrotik eszközöket vagy más hasonló funkcionalitású és komplexitású eszközöket terminálon keresztül beállítani. Én az vagyok aki Winbox-ot használ, mert nem kell memorizálnom az utasításokat és azok szintaktikáját és ezzel drasztikusan lerövidíti és megkönnyíti mind a tanulási folyamatot, mind a feladat elvégzését – amit így már én is meg tudok csinálni.
A komplex funkciók elvégzését lehet egyszerűsíteni olyan módon amikor a hibázás lehetőségét csökkentjük és ezzel együtt az elvégzés hatékonyságát növeljük. Ha ez lehetséges, akkor ott a kognitív terhelés is csökken. Ha nem indokolja racionális érv, hogy mért ne ezt az egyszerűbb módszert használjuk, akkor ott indokolatlan volt a kognitív terhelés. Ilyen a térkép alkalmazás, Mikrotik esetében a Winbox vagy az autóknál az motorvezérlő elektronika és az automata váltó. Ezek mind egyszerűsítenek és sok esetben készségeket pótolnak részben vagy egészében. Ezt lehet hívni elbutulásnak is. Nézőpont kérdése.
Másik eset amikor egy alkalmazás (vagy fizikai eszköz) azért komplex mert a tervezés és kialakítás során nem foglakoztak ergonómia szempottokkal. Erre csodálatos példa a felsőoktatásban a Neptun vagy a közigazgatásban az Ügyfélkapú. Mind a kettőt lehetne lényegesen használhatóbb.
Abban igazat adok neked, hogy a lakosság jelentős részének hiányoznak olyan készségei amelyek komplex feladatok elvégzéséhez lennének szükségesek. Ezeket viszont nem a leegyszerűsített applikációk vagy eszközök okozzák, hanem a megfelelő oktatási rendszer hiánya (Qubit – Lassan a magyar nyolcadikosok fele funkcionális analfabétának tekinthető; a következmények beláthatatlanok) az alkalmazások és eszközök amiket te bűnbaknak állítasz be "csak" reflektálnak egy meglévő problémára. Abban igazad van, hogy ezzel erősítik az. De ettől még nem ők az okozói.
[ Szerkesztve ]
