Hirdetés

2023. február 4., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

To explore or not to explore

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Egy kis böngészőtörténelem, és hogy miért ne a Microsoft Internet Explorer ikonjára tévedjen...

[ ÚJ TESZT ]

Egy kis böngészőtörténelem, és hogy miért ne a Microsoft Internet Explorer ikonjára tévedjen az egerünk.

Az első, maihoz hasonló böngésző a WorldWideWeb volt, melyet Tim Berners Lee mutatott be 1990-ben, megindítva ezzel böngészőszoftverek százainak születését. Nagy ugrás volt a az első grafikus böngésző megjelenése, a Mosaic.

A legkisebb, még ma is élő óriás, a Netscape Navigator 1994 októberében indult útjára. Nos, hol van akkor az IE? 1995-ben, mikor a net már javában terjeszkedett, és a Navigator is szép népszerűségnek örvendett, sokat tapasztalt Bill Gates apánk még olyan kijelentéseket eresztgetett, hogy ő nem lát személyes hasznot az internetben, és nem remél nagy jövőt ennek az új "hóbortnak". Addig nem is vesződtek sokat böngészőkkel. Aztán a tanácsadói végül valahogy mégis meggyőzték, és 95-ben a Microsoft is betört a piacra az Internet Explorerrel. A háború elkezdődött.
A Netscape és a Microsoft, lévén óriási verseny, elkezdték egyre inkább másképpen értelmezni az internet nyelvét. Mikor ez a kis játék már akadályozta a fejlődést, az 1991-ben megalapított (ismét csak Tim Berners Leenek köszönhetjük) World Wide Web Consortium közbeszólt, és elfogadta a Netscape variációját szabványnak. Ez nem is meglepő, hisz a Navigator ott csücsült a legtöbb PC-n, és piaci részesedése stabilan nőtt. Ám Bill Gates látta, hogy ez biza nem jó. A Microsoft ezért egy némileg sportszerűtlen módszerhez fordult; beépítette az Explorert a cég operációs rendszereibe. Így a Windows 95-től kezdve az IE együtt terjedt a nála jóval népszerűbb oprendszerekkel. Ettől a Netscape piaci részesedése 1996-ban 86% körül tetőzött, majd lassan, de biztosan esni kezdett. Két éven belül fordult a kocka, és az IE hegemóniára tört, megszerezte a piac több, mint 92%-át.

Piaci törvényszerűség, ha a mennyiség növekszik, az sajnos a minőség rovására megy. A Microsoftnak többé nem kellett félnie, az Explorer "sikere" töretlen volt. Hangsúlyozom, idézőjeles siker. Hisz mindenki Windowst vett (akkoriban tényleg a legjobb oprendszer a piacon), és így a gépen mindenféle külön szoftverért futkorászás nélkül elérhető volt a net. A lusta felhasználók (és a méglustább rendszergazdák) nem is vesződtek más böngészőkkel. Visszatérve, sok IE volt, mindenki ezt használta, és így a szoftver és a Microsoft megtehette, hogy kicsit ellustult. Nem volt annyira profi, nem volt olyan szép, néhol bugos, csak lazán tartotta be a W3C szabványait, és folytatták azt a - már teljesen felesleges - taktikát, hogy különbözni akartak. Egy sor, saját, közel sem szabványos kódot és lehetőséget vezettek be, ami csak az IE-ben működik. Hogy miért baj ez? Ki fogja ezeket használni, mikor egy weboldalt általában csak egyféleképpen lehet megírni, és a cél az, hogy minden böngészőben működjön, tehát nem fogja senki sem az IE saját szabványai szerint írni az oldalát, mert akkor csak ott működne. Még akkor sem, ha a felhasználók 90%-a azt használja.
Ahogy haladt az idő, a Microsoft egyre inkább áttette a hangsúlyt a technikai precizitásról a látszatra, hisz így jobban eladható volt a csomag. A Netscape pedig szenvedett, de nem adta fel. A válasza az volt, hogy 1998-ban nyílt forráskódú projektté tette a Navigator fejlesztését, biztosítva ezzel a fejlődést, és a kellő fejlesztőcsapat meglétét. Bárki dolgozhatott rajta, és hozzáadhatott a programhoz. Megszületett a Mozilla. A fejlesztések 2002-re értek olyan szintre, hogy egy stabil és jól használható böngészőt tudtak kiadni, ez volt a Mozilla 1.0. 2003. júliusában a projekt kivált a Netscape-ből és Mozilla Organization néven önálló útra tért. A hangsúlyt áttették az akkoriban még Phoenix néven emlegetett projektre, amiből később a Firefox született. Érdekes, hogy szegényeknek mennyi bajuk volt a névvel. Az eredeti, Phoenix nevet el kellett vetniük a Phoenix Technologies miatt. A következő alternatíva a Firebird lett volna, de ennek a használatát a hasonló nevű adatbáziskezelő szoftvert fejlesztő cég ellenezte. Addig ment a huzavona, míg 2004. febr. 9-én elvetették a Firebird nevet, és a projektet átkeresztelték a végül végleges, Firefox-ra.

A sok megpróbáltatás végül meghozta a várva várt eredményt, számos verzió után, 2004. november 9-én kiadták a Mozilla Firefox 1.0-át.
Mondanom sem kell, nem volt könnyű dolguk. Ugyan az IE piaca enyhén csökkent, de még mindig kényelmesen terpeszkedett a saját kis 90%-án. A Mozilla sok újdonságot mutatott be az alapvető stabilitáson felül, többek között talán a legszembetűnőbb, a böngészőfül. Amit már minden valamirevaló böngészőben meg lehetett találni, kivéve a Microsoft lusta kiskedvencét. Mivel a Mozilla a Netscape-ből vált ki, amely pedig a W3C-vel közösen alakította és alakítja a web szabványait, mondanom sem kell, a Mozilla folytatja ezt az áldásos hagyományt, és gondosan ügyel a pontos weboldalmegjelenítésre. És fog is még egy darabig, mert máshogy képtelen fennmaradni a kék óriás mellet, csak ha fürge és precíz. 2007. novemberében a Firefox a piac összesen 16, 01%-át uralja.

A harmadik legnépszerűbb óriás, a Macintosh világot uraló Safari. 2003-ban jelent meg először, az IE-hez hasonlóan a Macintosh oprendszerébe, a Mac OS X-be építve. 2007-ben kiadták a Windows kompatibilis verziót is, nem sok értelme volt, pláne, hogy nem is működött rendesen. Imádom az Apple-t, ha Mac-em lenne, biztos el lennék ámulva a Safaritól, a saját környezetében biztos ezerszer jobb, de sajnos nem Mac-em van... És sokaknak nem.

Végül, de nem utolsó sorban, az Opera. Önálló projektként kezdte, a norvég Opera Software ASA gondozásában. 1996-ban jelent meg az első, 2.0-ás változata. Bár főleg mobil eszközökre fejlesztenek (telefonok, PDA-k, tablet PC-k...), de megtalálható a PC-re fejlesztett verzió is. 2000-ig (Opera 5.0) fizetős volt, majd reklámmal megtömött szoftver lett, majd 2005-től (v8.5) a Google-al kötött szerződésnek köszönhetően reklámmentes, ingyenszoftver lett. Csak érdekesség, hogy az Opera Softwares technikai igazgatója az a Hakon Wium Lie, aki megalkotta a CSS (Cascading Style Sheet) szabványt is.

Nem azt mondom, hogy Firefoxot. Csak azt, hogy ne Explorert. Vegyünk egy átlagos embert, aki tényleg csak a legalapvetőbb tudnivalókkal rendelkezik a webről és a böngészőkről. Teljesen megfelel neki az IE, hisz behoz minden oldalt, viszonylag gyors is, szépen néz ki, és mostmár vannak fülei is. Hát hol itt a baj? Hát a túloldalon. Vegyünk egy webdesignert. A falai HTML kóddal vannak kitapétázva, festményt CSS kódban elemez, és JavaScriptben írja a határidőnaplóját. Kap egy megrendelést, elkészíti szépen, ahogy elő van írva, betéve tudja a CSS 2.0 specifikációt és a JS referenciát. Kicsit szenvedni kell vele, nagyon ínyenc a megrendelő, de hurrá, csak megvan. És nem, nehogy naiv lélek azt higgye, hogy végzett! Mert vannak a böngészők, és van az IE. (...hogy Palik Laci bácsi oly kedvelt szavajárását idézzem.) Az IE? Mint egy rémálom, egy lidérc, a webvilág démonja, aki mindent és mindenkitől mást akar... Ő külön nyelvet beszél. A szabványosan megírt kódot esze ágában sincs jól értelmezni. A CSS-en még jópár álmatlan éjszakát kell ülni, hogy mindenféle agyafurt trükkökkel az IE számára is emészthatővé tegye, és még egy hét, míg a JS scriptnek megírja a másik, IE-nek való felét is. Ráadásul ebben az IE semmi esélyt nem hagy, mert nincs semmilyen beépített opciója arra, hogy érthetően megmondja, mi a baja az adott JS kóddal, vagy CSS-el. Magyarul nincs egy normális debug eszköze sem... Így aztán még azt is a fejlesztőnek kell kitalálnia, miért sír a pici. És mit érzékel ebből a felhasználó? Semmit. Szépen látszik az oldal, itt is, ott is. Csak közben kétszer annyi energiát és pénzt vett el. A szerencsétlen fejlesztőtől is, és a fukar és telhetetlen megrendelőtől is.
Sokan, akiket megkérdezek, hogy miért nem vált át IE-ről, azt mondja mert már úgy megszokta... Ez szerintem olyan, mint hogyha valaki kapna egy robogót, de mégis biciklivel járna tovább a munkába, mert már úgy megszokta, meg hát, mindkettőnek van kormánya meg két kereke... 10 évvel ezelőtt még érthetőbb volt, mert macerás volt egy szoftvert beszerezni. Megvenni, kifizetni, egy halom floppy-n elhozni, feltelepíteni, stb, stb... De ma? Klikk - klatty - hopp. És már használom is. Ha tényleg jobb böngésző, és felhasználóbarát, akkor 10 perc megszokni, utána pedig ezerszer annyi örömöt ad, mint az előző. Megéri. Magyarul is elérhető a legtöbb böngésző, az Opera és a Firefox biztosan. Vagy valaki félti a könyvjelzőit? Toolbarjait? Bármelyik másik böngészőbe átimportálhatók, a Firefox még a beállításokat is automatikusan átveszi, ha úgy kívánjuk.
Ha mást nem, gondoljatok a foteljében terpeszkedő Bill Gates-re, és többek között az IE miatt álmatlan éjszakákat átdolgozó, pizzán élő, kócosfejű, karikásszemű webdesignerekre. Értük tegyétek meg.

Mozilla Firefox
Opera
Netscape Navigator

Hasznos kegészítések Firefoxhoz:
fejlesztői: [link]
felhasználói: [link]

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2023 PROHARDVER Informatikai Kft.