Ismerkedés a CPU-kal
Nem is olyan régen, mikor készítettem a Pentium PRO CPU-k tesztjét, Atom_Anti fórumtársunk, aki adta az 1MB-os Pentium PRO-t, jelezte, hogy szívesen felkínálna Egy Socket 478-as Pentium 4 Extreme Edition Processzort is, egy esetleges újabb tesztre. De hogy kerek legyen a teszt, tud adni mellé egy Northwood magos azonos órajelű CPU-t is.
Az egészbe az volt a legszebb, hogy nekem pedig egy nagyon hasonló órajelű Prescott magos procim van, így össze tudtam hozni egy olyan tesztet, ahol 3 különböző magos csúcs Socket 478-as Pentium 4 mérheti össze erejét. Mivel az Extreme Edition CPU-k nem mindennaposak, s ritkán akad ilyen ritkaság az ember kezébe, úgy gondoltam, igyekszek egy nagyon alapos minden részletre kitérő tesztet összehozni, amiben sokkal-sokkal több játékteszt lesz, mint korábbi tesztjeimben.
A CPU-k közelebbről
Kezdjük először is azzal, hogy megismerkedünk a különböző processzorokkal
Elsőként a Northwood-al
A Northwoodok váltották az első szériás Pentium 4-eket, a Willamtte-ket, és ha különösebb újításokat nem is hoztak magukkal, hisz ugyanarra a Netburst architektúrára épültek, mint elődjeik, és ugyanúgy az SSE2 utasítás készletet támogatták. De a belső felépítésük igen csak változott az elődhöz képest.
Ezek voltak az első Pentium 4-ek, melyek már 0, 13 mikronos csíkszélességgel készültek, azaz úgy, mint a Tualatin magos P3-ak. Továbbá az elődhöz képest dupla akkora gyorsítótárat, 512KB L2-t kaptak.
Az FSB-jük elég széles skálán mozgott, mert míg a kezdeti példányok QPB-je (Külső FSB) 400MHz volt, később már 533MHz-es lett, s végül a legerősebb példányoké pedig már 800MHz-en ketyegett. A Northwoodok órajele is nagyon széles skálán mozgott, a legalacsonyabb órajelű 1, 6GHz volt, s a legerősebb példányok 3, 4GHz-ig jutottak el. Továbbá fontos megjegyezni, hogy az Intel a Northwood magos Pentium 4-ekben mutatta be először a Hyper Threading technológiát, ami egyszerre kétszálú feldolgozást tett lehetővé, ennek köszönhetően a rendszer 2 magos, azaz inkább 2 processzoros rendszernek látta a központi egységet.
Ha jól emlékszem, az első Hyper Threading-re felkészített CPU a 3, 06GHz-es Pentium 4 volt, amit 2001 Decemberében mutattak be, de csak 2002 év elején lehetett hozzájutni.
A Tesztben szereplő Northwood magos processzor 3, 2GHz-es órajellel rendelkezik
A Gallatin magos CPU-król azt kell tudni, hogy 2 illetve 4 utas szerverekbe szánt processzorok, melyek Socket 603/604 tokozással rendelkeznek. Tulajdonságaik szinte megegyezik a Northwood-al, hisz ugyanazon a csíkszélességen készültek, ugyanúgy 512KB L2 gyorstáruk van, csak rendelkeznek annyi extrával, hogy kaptak 2MB harmadlagos cache-t is
Na most az Intel gondolt egy nagyot, (mikor az AMD bejelentette az Athlon 64 FX-et) s a legerősebb Gallatin magos Xeonokat átültette S478-as foglalatba, s legyártotta az első Extreme Edition CPU-kat. Ezek a processzorok 2 különböző órajellel voltak elérhetőek,(Socket 478-ban) 3, 2GHz és 3, 4GHz-en. A Tesztben szereplő Extreme Edition 3, 2GHz-es volt
A Prescott magos Pentium 4-ek igen ígéretesnek tűntek, hisz erre a magra épülő processzorok hozták az SSE3 utasítás készletet, továbbá a gyorsítótárat megint csak duplázták a Northwoodhoz képest, így a CPU már 1MB L2-vel tud gazdálkodni. Ráadásul a gyártástechnológia és frissült, immáron 90 nanométeren (0, 09 mikrométer) készültek.
Illetve vannak bizonyos példányok, amelyek a 64bites utasításkészletet is támogatják, aztán hogy ez mennyire hivatalos, az más dolog, mert az Intel honlapján sem szerepel ilyen processzor…
A legalacsonyabb órajelű példányok 2, 26GHz-en futottak, s 533MHz-es külső FSB-vel rendelkeztek, míg a leggyorsabb S478-asok 3, 4GHz-ig jutottak el. Amúgy, a Prescott is elég hosszú életű volt, hisz erre a magra épülő CPU-kat gyártottak LGA775 tokozással, 2MB L2-vel, de ez már egy másik történet…
Nekem is egy 3, 4GHz-es példányom van, így ő került a Gallatin és a Northwood ellen.
Azt hiszem tovább is léphetünk a kis összegzőnk után, megismerkedhetünk a tesztkonfiggal:
Prémium kategóriás processzorokhoz prémium kategóriás alaplap dukál, így a választásom az Abit IC7-MAX3-ra jutott (ezt most úgy mondtam, mintha olyan sok S478-as alaplapom lenne. Igaziból csak ez az egy van, de ez nagyon ott van a szeren Továbbá a 2 sorral feljebb lévő mondatot azért írtam le, mert továbbá így akarok menőzni az IC7-MAX3 alaplapommal előttetek:DDD )
Tesztkonfig
Szóval akkor a vas:
Abit IC7-MAX3 alaplap
ATI Radeon HD 3850 AGP VGA kártya
2X1GB Corsair XMS 500MHz Memória 400MHz-en
Northwood, Gallatin, Prescott Pentium 4 3, 4GHz-en
160GB Samsung SATA HDD
Windows XP SP3 Operációs rendszer
Sajnos, míg a Northwood és a Gallatin magos P4 3, 2GHz-es, addig a Prescott 3, 4GHz-es. Ráadásul ezek a processzorok mind szorzó zárasak, ezért az azonos órajel elérést a Northwood és a Gallatin magos Processzornál FSB emeléssel oldottam meg, ami hatására a 400MHz-es memória órajel és a 800MHZ-es QPB órajel magasabb lett azoknál a CPU-knál a Prescottal szemben, de ez a „teljesítmény többlet” totálisan elhanyagolható.
CPU-k hőmérséklete
A CPU-k teljesítményének tesztelés előtt nézzük meg, mennyire is melegednek ezek a proccok, egy Zalman CNPS 9500LED hűtés alatt.
Grafikont nem készítettem, hogy mindenki nézze meg, az Everest mit is mutat.
Először a nyugalmi állapotot vizuáljuk meg:
A Northwood és a Gallatin közt 2 fok különbség van, itt is látszik, hogy lényegében ugyanaz a csíkszélessége mindegyiknek. Azt a plusz 2 fokot a Gallatin „javára” szerintem a plusz cache-nek lehet betudni
A Prescott kezd kitűnni társai közül, igaz itt még csak 5 fokkal melegebb
Na toljunk nekik egy kis PRIME95-t, s lássuk, terhelve meddig kúszik fel a CPU-k hőmérséklete:
A Gallatin és a Northwood 50 fokra melegedett fel, a prescott viszont már 56 fokig is elment…
Amúgy tovább már nem melegedett, hiába hagytam tovább, had fusson a PRIME95, elég hamar beállt a végleges hőmérséklete.
Igaz ez a 6 fok nem olyan vészes, DE! Árulja már el nekem valaki, hogy csinálja ezt a Prescott! Kisebb csíkszélességgel készült, ráadásul majd’ 2tized voltal kevesebb feszültséget kap, mégis jobban melegszik?!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
