2018. szeptember 25., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

PC-im története

Avagy a Commodore-tól a Core i7-7700K-ig. Korszakok, játékok és rengeteg nosztalgia.

[ ÚJ TESZT ]

First Blood

Tavaly márciusban összeraktam magamnak egy egész kellemes kis gamer gépet. Most nem mondom, hogy csúcs vas, mert van ismerősöm, aki két GTX 1080-nal tolja SLI-ben, hogy a 144 Hz-es monitorján döccenés mentesen ki legyen hajtva minden. Neki a két VGA-ja került annyiba, mint nekem a komplett gépem.
De azért Full HD-ra, 60 Hz-re ez a gép is megteszi.

Szerintem egy kockának három dologra van igazán szüksége. Egy jó órára, egy jó gaming PC-re és egy Han Shot First pólóra. (Hisz mint tudjuk, tényleg ő lőtt előbb).
Előbbit Svájcból, utóbbit az eBayről érdemes beszerezni, a középső használati tárgyat pedig illik magunknak építeni.
Nyilván az sem árt, ha egy kockának van még 3 laptopja, 2 tabletje, vagy 6 telefonja, egy póló hajtogató gépe, és egy papírból épített Daishija, meg egy F-302-e. Jó, egy Master Chief figura meg egy fénykard még kéne.


Halhatatlanom...

Ez a cikk nem másról szól, mint a számítástechnikáról, a PC-imről, notebookjaimról, és egyéb IT (jellegű) eszközeimről, illetve arról, miként hatottak ezek az életemre.

No de honnét is ered a PC-k iránti szenvedélyem?
A számítástechnikához fűződő kapcsolatom igen régre nyúlik vissza, névleg kb. 8 éves korom környékére, nem sokkal azutánra, hogy leomlott a berlini fal, hazamentek a komcsik, az országot pedig elárasztották a "hanyatló nyugat ópiuma"-i (ha idézhetem ezt az örök klasszikust) a farmer, a miniszoknya, meg a Commodore 64.

Bizony nekem is a jó öreg C64 volt az első, mint az Y generációsok nagy részének. Emlékeszem még a kazettás streamereknek bepötyögött parancsokra, "Run.. Return"... stb... (jó bevallom, csak erre a kettőre emlékszem, többre nem :) )


First Blood

Már ilyen fiatalon megmutatkozott, hogy velem van az Erő (pedig a VHS-es Star Wars hozzánk csak 1-2 évvel később jött), hiszen vért, verítéket és könnyeket nem kímélve mentettem meg az univerzumot az Uridiumban a gonosz... izéktől (na, már arra sem emlékszem, hogy azok mik voltak.)
Persze volt itt ezernyi másik játék, amivel napokat lehetett eljátszani egy jó hétvégi szalonnasütés előtt... és után, lefekvés helyett.
A Commodore mellett szóljon, hogy bár nekem sosem volt, évekig részét képezte még az életemnek, hiába érkezett meg menet közben a nagybetűs PC az életembe.

Történt ugyanis, hogy 1992 környékén az egyik ismerősöm apukája hazahozott a munkahelyéről egy kikukázott 486-ost (a cikket később (és fórumot nem) olvasók számára egy kis korrekció: ez egy elírás volt, amit nem akarok kiszedni. Eredetileg 386-ost akartam írni, de mint ahogy a fórumtársak felhívták rá a figyelmem, talán még korábbi modell is lehet), és új dimenziók nyíltak meg előttem. Pong, Tetris, Pacman és 15 percenként 10 perc szünet, különben a túlmelegedés miatt kikapcsolt a gép. :)
Ahh, régi szép idők. :)
Suliból haza, leckeírás, át a szomszédokhoz, kutyát szétdögönyöz, macskákat elkerget, és estig Pong, és Pacman.

Nagyjából ezzel egy időben egy másik ismerősöm kapott egy Amigát, és ezzel beköltözött az életünkbe a vér, az erőszak, a halál, a nyugati deviancia kvintesszenciája, összefoglaló nevén a Mortal Combat. Húúú minden nap a játszótér után kotortunk fel a sráchoz, hogy szénné verjük egymást, persze csak virtuálisan. Többnyire. :)
A játék négy darab floppy lemezen volt, és ha karaktert cserélt az ember, akkor jó eséllyel egy másik floppyt kellett betenni, megvárni, míg végigkattogja a maga kb. 2 percét, és mehetett ismét a harc. FIGHT!!!!


Mortal Kombat... FIGHT!!!

Fenomenális volt, sosem felejtem el, úgy álltunk sorban az újságosnál a legújabb kombókat leíró PC-s újságokért, mint a kis kacsák.
Sajnos én nem voltam annyira jó Mortalos, így mindig Scorpionnal nyomtam, és agyoncsáklyáztam mindenkit.
Bármennyire is hihetetlen az Amigákkal kapcsolatban ez az egyetlen emlékem, szinte más fronton nem is érintkeztem ezzel a hardverrel.

Persze ezzel egy időben szép lassan több ismerősömnél is feltűntek kiszuperált PC-k, és olyan fantasztikus játékokat lehetett játszani rajtuk, mint a Prince of Persia, vagy az a lövöldözős játék, ahol egy kis lövegtoronyból kell irtani a repülőgépekről ledobott ejtőernyősöket (a címét már nem tudom).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.