Első oldal

Tudni kell rólam hogy a telefonokhoz mindig is átlagon felül vonzódtam már egész kis korom óta, hamar hobbimmá vált a telefonok cserélgetése (eddigi telefonjaim a teljesség igénye nélkül).

Elmondhatom magamról hogy mindenféle rendszerrel ellátott telefon megfordult nálam, mobilos kérdésekben általában otthon vagyok, követem a technológia fejlődését és az új operációs rendszereket is érdeklődve figyelem.

Bevallom őszintén, az iPhone-hoz kezdetben kissé szkeptikusan álltam, túlárazott vacaknak tartottam, sikerült is hosszú ideig megállnom hogy vegyek egyet magamnak.
Egyszer csak azonban elérkezett az idő, kaptam egy jó ajánlatot egy kellemes állapotú 3Gről, gondoltam kipróbálom, aztán ha nem tetszik akkor adom is tovább.

Elkezdtem olvasgatni a teszteket a készülékről és egyre jobban megtetszett, lassan már azt vettem észre magamon hogy alig várom hogy megjöjjön a csomag Pestről. Május 20.-án meg is érkezett ismerősöm a telefonnal, már a buszon nekiestem a kicsomagolásnak.

Először kissé csalódott voltam, hiszen a telefon a teljes előlapi fólián kívül nem volt valami szép állapotban, néhol a krómszegély meg volt kopva és a hátlapja is elég csúnya állapotban volt (szerencsére egy jó kis szilikontokot is kaptam hozzá, ez elrejtette a kisebb sérüléseket), nem volt túl szívderítő látvány. Az anyagminőséggel viszont teljesen elégedett voltam, azelőtt nem igazán fogtam ilyen jól összerakott és minőségi készüléket.

A rendszer is elég lassú volt, 4.2.1-es szoftverrel kaptam meg ami mellé még egy butított Android is fel volt téve, nem is beszélve a Cydiás multitasking és háttérprogramokról ami eléggé lelassította a készüléket. Persze ettől még nem törtem le, gondoltam gyorsan teszek rá egy gyári szoftvert és jó lesz. Az is lett.

Szélsebesnek persze így sem lehetett nevezni (a 4.2.1 amúgy sem erre a készülékre lett tervezve) de a felhasználói élmény és a rengeteg hasznos szolgáltatás miatt hamar megszerettem, hamar azt vettem észre hogy az addig állandóan használt X3-02 a fiók mélyén hever.
Hamar be is laktam a rendszert, kedvenc programjaim egytől egyig fent voltak AppStore-ban. A nagyobb sebesség elérése reményében egyszeer feltettem rá a 3.1.3-as szoftvert, viszont érdemi sebességkülönbséget nem hozott, ellenben egy csomó program el sem indult rajta a túl régi rendszerre hivatkozva.

A zenehallgatás mindig is egy fontos szempont volt nálam, e téren az összes eddig kipróbált készüléket bőven túlszárnyalta az iPhone, a hangminősége átlagon felüli. Maga a program is gyors, könnyű megtalálni és rendszerezni benne a zenéket, az viszont zavart benne hogy telefonról nem lehet törölni egy már megunt zenét vagy videót, ehhez mindenképpen gépre van szükség. A Podcast szó fogalmával nem is voltam tisztában kezdetben, aztán rájöttem hogy mekkora királyság, rá is szoktam az iTunes Store állandó használatára.

Zenéim rendszerezésére sosem fordítottam elég gondot (albumborító szinte egy számomnak sem volt beállítva), de az iTunes miatt hamar ráálltam zenegyűjteményem rendbetételére, pár nap után már az összes zeném helyes ID3 címkével és borítóval szerepelt a programban. A szoftver erőltetése engem már kezdetben sem zavart, így legalább rá voltam kényszerítve képeim és zenéim rendben tartására, persze hazudnék ha azt mondanám hogy néha nem örültem volna egy USB-háttértár funkciónak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!