2024. április 19., péntek

Gyorskeresés

Műveleti erősítők II. rész

Egy konkrét példán keresztül ismertetem a műveleti erősítős kapcsolások tervezésének alapjait, számításait.

[ ÚJ TESZT ]

Záró gondolatok

Most csak audio erősítőkről volt szó. Nem véletlen, hiszen sokakat ez a terület felettébb érdekel. Pedig még számtalan felhasználási területük létezik. Például, ha az előbb megtervezett erősítőről lebontunk minden olyan alkatrészt, ami az audio jel miatt került beépítésre, megmarad egy 6,2V-os stabilizált tápegység, ami 200mA-rel terhelhető, 380mA a zárlati áramkorlátja, és a 8-as lábon (ami egy digitális kimenet) még a stabilizátor túlmelegedését is tudjuk detektálni.
Vagy, ha megszüntetjük a visszacsatoló hálózatot és kiiktatjuk a C2-t , akkor komparátorként működik, vagyis a kimenete kapcsolgatni fog a'szerint, hogy a bemenetre adott jelszint kisebb, vagy nagyobb, mint 6,2V. Innen pedig már csak egy kis módosítás kell, hogy négyszögjel/fűrészjel-generátorként üzemeljen.

Kicsit érdemtelenül lehúztam a nem-invertáló erősítőt, melynek szintén megvannak az előnyei az invertálóval szemben. El kell tudni dönteni, mikor melyiket célszerű használni.

Talán az is fontos, hogy miért kapta pont ezt a nevet: műveleti erősítő. Ugyanis képes matematikai műveleteket is végrehajtani: összeadni, kivonni, osztani, szorozni, logaritmizálni, integrálni, differenciálni, stb. Eredetileg ilyen célból készültek az első példányok.

Természetesen nem térhettem ki minden tulajdonságra. Viszont remélem, indulásnak bőven elég az itt leírt információ.

Műveleti erősítők I. rész

Végül arra gondoltam, hogy az a tisztességes, ha meg is építem az erősítőt, mely tisztán "papíron" egy számológéppel készült. Lássuk mennyire működik a gyakorlatban is, amiket leírtam.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.