Bevezetés, Lemezek

Az írásban nem célom, hogy a bemutatott merevlemezek hibáiról írjak. Nem tudom összevetni a sebességet SSD-vel sem, így ezt se várjátok el tőlem. Egyszerű gondolatébresztőnek szánom csak, hogy felhasználótól, beállítástól függően mennyire más terhelést kaphatnak a lemezek.

A kezembe akadt öt merevlemez, amik között csak két azonos modell volt, de még ez az ikerpár is más-más feladatot látott el. A négy különböző modellt Ubuntu alatt egy gyors benchmarknak is alá vetettem, de ez tényleg csak egy gyors teszt, mert kíváncsi voltam, hogy nagyjából mit tudnak.

A smart információ lekérdezéséhez és a sebesség teszteléséhez felhasznált gép alapja egy Asrock 890GX Pro3, processzora X6 1055T volt. A gépen x64-es Ubuntu 11.04 futott, aminek a beépített lemezkezelőjét használtam.

S.M.A.R.T.

4.75TB-ot sikerült kipakolni az asztalra. Ez még ma is elég szép mennyiségnek számít, bár már két lemezzel simán letudható. Az alapvető adatokat egy táblázatban foglaltam össze, de csak töredék információt hordoznak egy lemezről. A Self-Monitoring, Analysis and Reporting Technology (smart) által gyűjtött adatokkal lehet az adott darab múltjával a képet tovább árnyalni. Magáról a smartról és annak lekérdezéséről már többen írtak, nem ragoznám tovább.

A mai darabokra, mint mechanikai csodákra tekintek. A hajszálnál vékonyabb légrétegen siklik a fej, aminek a gyorsulása fejléptetésnél meghaladja a 10g-t. Az egész szerkezet nagyon érzékeny, sok dolog is befolyásolja az élettartamot, íme néhány közülük:

- Indulásnál az üzemi fordulatszám eléréséig a lemez forgató motor extra terhelést, áramot kap
- Szintén indulásnál a fej alatt nem alakul ki a megfelelő légréteg
- Sok fej pozicionálással járó fájl műveletek
- Külső mechanikai behatások
- Üzem közben a merevlemez megfelelő hűtés hiányában melegedik
- Hirtelen hőmérséklet ingadozások

A felsoroltak közül az utolsó három pont egy normális házban, szellőztetés mellett, ha nem rugdossuk a gépet elvileg nem okozhat gondot. Az első hármat viszont a felhasználás módja határozza meg. Egy fájl szervernél jellemzően folyamatosan pörög a lemez, és nagy állományoknál a fejet sem rángatja. Ezzel szemben egy komoly adatbázisnál terhelés alatt a fejek egy pillanatra sem pihenhetnek. Egy otthoni gépnél viszont akár 10 perc után is leállhat a lemez, így 1 hónap alatt többször pörög fel, mint egy szervereben használt társa egész életében. Szerencsére ezeket az adatokat évek óta tárolják a merevlemezek és könnyedén ki is olvashatjuk őket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!