Bevezető
Az egér megjelenése óta Hofi Géza eme kevéssé ismert száma jár a fejemben.
Mire gondolhatott a költő (Szenes Iván) a szöveg írásakor?
Hát persze, hogy a Logitech Pro Gaming Mouse-ra! Első hallásra meglepő lehet a referencia, pedig az egér félelmetesen jól párhuzamba állítható a szöveggel.
Falun rengeteg az emeletes ház,
A paraszt ma már csak komfortban tanyáz.
Bár, igaz, hogy töri magát.
De kombájn töri a kukoricát,
A gép után, ő látja, marad sok selejt.
De érte menni nem felejt.
Hirdetés
A Logitech 2,5 éve dobta piacra a G502 egeret egy új szenzorral, a PMW3366-tal, ami gyakorlatilag minden szenzornál jobb teljesítményt nyújtott, és nyújt a mai napig. Tökéletesen kiakaszthatatlan, magas DPI-n is alig jitterel, nincs ismert bugja, szóval örömbódottá.
Logitech G402 és G502
A G502-be ezen felül minden elképzelhető parasztvakító feature-t beszereltek.
- Alapból nehéz, plusz súlyozás
- Csillió gomb, sniper gomb
- Dönthető, szabadon futó görgő
- Felületkalibrálás (eleinte bugos is volt)
És magasról tojtak arra, hogy mit tettek vele tönkre. A görgő lenyomása rettenetesre sikerült. A forma legtöbb embernek claw gripre passzol, ami a nehéz és orrnehéz kialakítással párosítva nem nyerő kombó. Szóval sokan lepotyogtak, elsősorban a pro gamerek, de a kombájn valóban nagyot aratott.
Egy évet kellett várni a következő PMW3366-os egérre, amikor kiadták a G303-at, egy kicsi és viszonylag könnyű egeret. Ezzel sem sikerült maradéktalanul megnyerni a gamerek tetszését, a formája ennek kifejezetten szerencsétlenre sikerült, túl sokaknak túl kényelmetlen.
Logitech G303
Idén nyáron jött a G900, az első vezeték nélküli egér, ami teljesítményét tekintve nem marad alul a vezetékes társaitól, és a tömege is teljesen vállalható. Fantasztikus mérnöki teljesítmény, ennek megfelelően az árcédulától szívrohamot lehet kapni. A pro gamerek ismét lepotyogtak, felesleges feature-ök gyűjteményéért ennyit minek fizetni.
Logitech G900
Feltűnnek a modern, modern kocka Panák,
Begyűjtik az elhullott kukoricát,
Pusztaföldön akkora a forgalom,
Nem lopás, ez szorgalom,
Ez nem lopás, ez szorgalom.
A vázolt időszakban a Logitech több hasznos innovációt mutatott fel, mint az összes többi egérgyártó együttvéve. Rugós előfeszítő rendszer a puha klikkekért, spéci rugós optikai görgő, hajlékony szövetkábel, gyorsulásmérővel kombinált szenzor, késleltetés-mentes wireless technológia, övék a legjobb és legrugalmasabb szoftveres támogatás.
A G502 megjelenése óta azért sóhajtozunk, hogy tegyék bele a PMW3366-ot egy kis, könnyű burkolatba, a jó öreg G100s-vonal (MX300 - G1 - G100 - G100s) preferált. Az MX300 volt a Logitech első, kifejezetten gamereknek szánt egere. A G402-féle görgő G302-féle rugós klikkekkel, G303-ból való hajlékony szövetkábellel non plus ultra lenne. Annyiért árulhatnák, amennyit nem szégyellnek elkérni érte, még így is vinnék, mint a cukrot, már-már lopásnak tartanák. Sokáig tartott, de összerakta a Logitech, ez lett a G Pro.
Logitech G100s
Jó, a dalszövegben nem kocka Pana szerepel, hanem kocka Lada, de ez a párhuzam is félelmetes. Számos egérben használják tizensok éve, egészen mai napig a Panasonic EVQP0 kapcsolókat, amik talán a valaha volt legrosszabb érzetet nyújtó kapcsolók (a rendes méretűek között). A Logitech ultramodern csodaegerében a görgő alá modern, modern kocka Pana került.
Amit a köznép úgyis elveszejt,
Abból az új Ladádat könnyen megveszed.
És jól teszed.
A Logitech ezzel az egérrel kifejezetten a pro gamereket célozta meg, és el is találta. Még úgy is, hogy pofátlanul magas árat kér érte, közel 26.000 Ft-ot, és csak a Logitech webshopjából rendelhető.
Nem kell mindent dobra verni,
A szomszéd úgyis ránk figyel,
Nem kell mindent dobra verni,
Nem csak figyel, irigyel.
Két éve fél évig G400s-sel laptopoztam az egyetemen, soha senkinek nem tűnt fel. A G Pro-t két előadás között vettem át, és azonnal ki is próbáltam. A mögöttem ülő srác megkérdezte, hogy milyen egér az.
Az egeret övező hype mérésére szerintem elég reprezentatív az OCN threadek látogatottsága. A G Pro-t augusztus közepén jelentették be, és két fő thread van róla. A nagyobbik másfél hónap alatt önmagában utolérte a legendás Razer Deathadder variánsairól szóló, öt éves Megathread-et.
A nevemre utalás már csak hab a tortán.
Mi vagyunk az S-modell,
Siess-modell,
Kövess-modell,
KGST-modell.
A Logitech G egerek számozása egészen konzisztens szokott lenni. 1-es vagy 3-as számot szoktak kapni a kisebb, claw/fingertipes egerek. 4/5 jelzi a nagyobb, palmos egereket, 6/7/9 pedig a lézeres, vezeték nélküli, súlyozható, illetve egyéb parasztvakítással spékelt "csúcsmodelleket".
Az időbeli eloszlás pedig valahogy így szokott kinézni (x a fenti számjegyek valamelyike):
Gx -> Gx00 -> Gx00s -> Gx02 -> Gx03.
A cikkben bemutatott egérre már megjelenés előtt, kívánság szintjén a G102 névvel hivatkoztunk, ugyanis ez következett volna a sorban, mint a G100s utódja. A Logitech viszont úgy döntött, hogy tesz az egészre, és simán Pro-nak nevezi el. Talán nem akarták, hogy a számozás belépőszintet sugalljon, ugyanis ez az egér valójában a felső kategóriát képviseli.
A Logitech közben kiadott egy egeret G102 néven, ami csak az ázsiai piacon kapható, és a szenzortól eltekintve mindenben megegyezik a G Pro-val. Ebay-ről akár mi is beszerezhetjük.
Itt a hús, a tej, a vaj,
Biztos, hogy drágább, mint tavaly.
Valóban. A G Pro közel háromszor annyiba kerül, mint a G100s megjelenésekor.
A tesztről
Az egeret hárman teszteltük, jaffa 2483, Vanir és jómagam. A korábbi tesztjeimben igyekeztem a teljesen objektíven nyilatkozni az egerekről, és a hibákról, furcsaságokról személyes preferenciáimtól elvonatkoztatni. Ezúttal a teszt végén mindhármunk szubjektív véleményét elolvashatjátok, ezáltal reményeink szerint nem torzul az Olvasóban kialakult kép.
Külső
Az egér csomagolása az újabb Logitech egerekhez hasonlóan csak egy egyszerű doboz az átlátszó műanyag biszbasz köré tekert kábellel. A kábel így nincs megtörve egyetlen ponton sem, nem kell hetekig várni, míg kiegyenesedik. Ezt azt elrendezést tudtommal csak a Logitech alkalmazza, átvehetné a többi gyártó is.
Az egér külseje teljesen fekete, kivéve a G logót és a fenekénél lévő ívet, amik a teljes RGB skála bármelyik színében tudnak pompázni.
Forma
A Logitech nagy energiát fektetett abba, hogy a legprofibb játékosok igényeinek eleget tegyen a forma. Ultramodern eszközökkel kifaragtak és teszteltettek rengeteg formát, hogy végül megkapják azt a formát... amit amúgy is kértünk a Logitech-től, a G100s-ét. Ami egyébként minimális mértékben tér el attól, amivel 14 (!) éve kiadták első, játékosoknak szánt egerüket, az MX300-at.
A G100s mellé téve a különbségeket keresni kell ahhoz, hogy megtaláljuk. A legszembetűnőbb, hogy a főgombok a széria korábbi tagjain domborúak, míg a Pro homorú gombokat kapott. A szélén az oldalsó perem is keskenyebb, és nem "egybehátú". Ezen kívül a Pro leheletnyivel szélesebb, és a háta kicsit más ívben görbül.
Ez a kialakítás rendkívül kedvelt a claw és fingertip fogást használók körében, palm gripre csak pici kézzel alkalmas.
Szubjektív véleményem szerint a homorú gombok csak javítottak rajta. Én személy szerint bő egy éve G100s-t használok, így nem tartott sokáig alkalmazkodni hozzá. Nálam a legjobb fingertipes forma, kategóriában leheletnyivel veri a SS Kinzu-t.
Ninox Aurora-val nem tudtam összehasonlítani, de jaffa szerint arra sokkal jobban hasonlít érzésre.
Gombok tekintetében el vagyunk kényeztetve, fingertipes egéren ritka a két oldalgomb a bal oldalon. Ezzel egyértelműen a jobbkezeseknek kedvez, ugyanis a túloldali gombok sokszor zavaróak, ahogy pl. a SteelSeries Kana-n is. A G100s-en meglévő, görgő mögötti gomb megmaradt, bár kevésbé markánsan emelkedik ki a burkolatból.
Súly, anyaghasználat
Az egér 84 grammot nyom a mérlegen, a kábel első pár centijével együtt, ezzel könnyű egérnek számít.
Az előd G100s gyárilag 82 grammos, de a burkolatba csavarozott súly nélkül csak 69, ezzel gyakorlatilag a legkönnyebb egér a piacon. Rengeteg kritikát kapott az anyaghasználatra, gagyinak, olcsó hatásúnak érezték.
A Pro lényegesen jobb anyaghasználatának (és ugye az oldalgomboknak) plusz 25 gramm az ára. Ez minden egérre igaz, a jóféle, vastag burkolat nehezebb. A G303-nál így is 5 grammal könnyebb. És a Logitech nem követte el azt a bunkóságot, hogy garanciavesztés nélkül nem kiszerelhető súlyt tett bele.
Az egér háta a Logitech által régóta használt izzadásgátlós, anyagában matt műanyag. A funkcióját tökéletesen ellátja, izzadt kézzel sem csúszik.
Az oldala annál némileg szemcsésebb, de ahhoz nagyon hasonló. Ez nagyon jól jön a felemelésnél.
Az oldalgombok és a görgő körüli rész fényes, fekete műanyagból van. A görgő széles, bordázott gumi, egyáltalán nem csúszik.
Kábel, talpak
A Logitech-ről a G502 óta tudjuk, hogy képes hajlékony szövetkábelt készíteni, ezt azóta csak a G303-ban csodálhattuk meg. Hajlékonyságban a legjobbak között van, felér a szövet nélküli kábelek zömével is, talán csak az Alcor kábele hajlékonyabb. A Zowie-kkal sajnos nem tudom összehasonlítani. A szövet miatt nem tapad sem az asztalhoz, sem az egérpadhoz, viszont jól hallható és érezhető a súrlódás. A jobbfajta harisnya nélküli kábeleknél általában pont fordítva alakul.
Szerintem jobb lett volna ugyanez a kábel szövet nélkül, de az sem érne a parakábel nyomába sem.
A talpak is ugyanazok, amiket a Logitech sok éve használ. Konkrét negatívumot nem tudok róla mondani, viszont a tömör teflontalpak sokkal jobban csúsznak. Egy ilyen drága egér szerintem megér pár száz Forint ráfordítást a jobb talpakért. A képen már jaffa-féle talpak vannak rajta.
Végre fény derült arra is, a Logitech miért tesz a szenzor köré pici O vagy U alakú talpakat. Ha az egér vagy a pad minimálisan deformálódik, a szenzor így is állandó távolságra van a padtól, ettől a DPI a legkisebb mértékben sem változik. Szerintem ennek nem sok értelme van egy masszív burkolatnál, asztallapon fekvő egérpaddal, csak plusz súrlódó felület.
Belső
Az egeret nem szedtem szét, a képeket Ino-tól vettem kölcsön, köszönet érte.
A Pro megkapta a G302-ben debütált rugós előfeszítő rendszert. Ettől sokkal könnyebben járnak a főgombjai, mint a legtöbb egérnek. Annyival, hogy a japán Omronos G100s-emről váltva is eleinte kattintottam véletlenül. Pár nap után szerintem isteni érzés.
A kapcsolók egyébként 20 millió klikkre hazudott kínai Omron D2FC-F-7N-ek.
Ezzel borzasztó kontrasztban áll a görgő lenyomása. Rövid úton jár, és sokkal nagyobb erőt igényel. A főgombok 35-40 grammnyit, a görgő 300 (!) grammnyit. A kocka Panák (Panasonic EVQP0) még mindig nem képesek csodákra, pláne nem ilyen erőkarokkal. A nyákba ráadásul úgy van beforrasztva (90°-kal elforgatva), hogy esélytelen japán Omronra cserélni.
A DPI gomb lenyomása a szabvány kínai kapcsolóknak megfelelően kb. 75 grammnyi erőt igényel. Az oldalgombok ennél keményebbek, 130-140 g. Véletlen kattintás kizárva, szerintem lehetne puhább, sokan így szeretik. Alattuk mind Kailh kapcsolók vannak.
Eddig a legjobb görgője a Roccat Kone Pure Military-nek volt, amivel valaha találkoztam, az abban használt Alps encoder azóta etalonná vált. A fokozatok szépen elkülönülnek, mégis könnyű tekerni.
A Pro-ban a görgetésért ismeretlen márkájú, 11 mm-es encoder felelős. Érzésre nagyon hasonlít a KPM-re, csak az egész könnyebben jár. Kellemes élmény böngészni, de játékban is megbízható, pontos, fegyverváltást is rá lehet bízni, a fokozatok nem folynak össze.
A helyzetet árnyalja, hogy a lenyomás kemény, a görgetés pedig könnyű, így néha véletlenül görgettem lenyomás közben.
Szenzor
Az optikai szenzor még mindig jobb, mint a lézeres. Ismeretlen fogalmak magyarázatát az egeres topik összefoglalójában találod.
Az egérbe szerelt szenzor, mint a bevezetőben is lehetett olvasni, gyakorlatilag a legjobb a piacon, és eddig még nem volt vele dolgom.
A DPI-je 200-tól 12.000-ig szabadon állítható, 50-es lépésekben. Mint minden szenzornál, ennél is kritikával kell kezelni a maximális DPI-t, jó eséllyel ott már használhatatlan az egér. A tesztjeim zöme arra megy rá, hogy megállapítsam, hogyan változik a szenzor teljesítménye a DPI függvényében, és ebből meghatározzam azt a legmagasabb DPI-t, amin a szenzor még tökéletes teljesítményt nyújt. Ezt általában az alapértelmezett DPI-n és a többszörösein végezzük, hogy meg tudjuk becsülni a natív DPI-t.
Polling rate
Az egér a megszokásoknak megfelelően 125, 250, 500 vagy 1000 Hz-en tud üzemelni. Mindegyiket stabilan tartja, így nyugodtan használhatjuk 1000 Hz-en.
Paint-teszt
Ezzel elsősorban a jittert és az angle snapping-et vizsgáljuk. Az eredményekből megállapítható, hogy angle snapping nincs benne. 3200 DPI-ig nem jitterel, 6400-on is csak minimálisan, ezzel messze kiemelkedik a mezőnyből. Ezt is kritikával kell kezelni, ugyanis a mai szenzorok zömében van smoothing, amivel ezt próbálják eltüntetni, sokkal súlyosabb áron.
A 12.000 DPI-s fokozat gyakorlatilag használhatatlan, egyrészt az elképesztő jitter, másrészt a szégyenletes low speed accuracy miatt. A szenzorok ugyanis egy bizonyos sebességhatár alatt nem érzékelnek, hogy a bemenet zaja ne okozza az egy helyben álló egér kurzorának remegését. Ez alacsony érzékenységnél nem jelent problémát, a user úgyis nagyobb és hevesebb mozdulatokkal és bőven a határ feletti sebességgel egerészik. A 12.000 DPI-vel járó default érzékenységnél a nagyon pici, finom mozdulatok érzésem szerint a határ alatt kezdődnek... Az érzetet nagyban befolyásolja a talpak minősége, és könnyen összekeverhetők, így nem tudom biztosan megállapítani, tényleg erről van-e szó.
MouseTester
Ezt a programot használjuk a perfect control speed és a malfunction speed megállapítására. Mellesleg jó ideje én fejlesztem, az eredeti szerző már nem.
A PMW3366 gyakorlatilag kiakaszthatatlanként híresült el, és valóban van benne igazság, semelyik fórumon nem láttam olyan grafikont, amin a szenzort kiakasztották volna, semmilyen DPI-n. Ezt természetesen kihívásnak vettem. Egymáshoz illesztettem 3 (három) darab Allsop Raindrop XL-t, ami a legjobban csúszó szövetpad, ezzel kaptam egy bő egyméteres felületet.
Az egeret alaposan megrángatva sikerült többször is konzisztensen kiakasztani, brutális sebességnél, kb. 7,5 m/s-nál. Meggyőződtem arról is, hogy nem a padok illesztéseivel van baja, hanem a sebességgel, így produkáltam pár 7-7,5 m/s közötti, rántást is, a tracking tökéletes volt.
Ami még meglepőbb, hogy 6400 DPI-n is ugyanezt hozza, 6 m/s-ig biztosan semmi problémája. Ennek a felső határnak egyébként csak elméleti jelentősége van, ugyanis a legalacsonyabb érzékenységgel játszók is csak szökő évente rántanak éles helyzetben 3,5-4 m/s fölött.
Acceleration
A legpontosabb mérések szerint a korábban legjobbnak kikiáltott PMW3310 nagyon minimális negatív gyorsulásban szenved. A PMW3366 azonban tökéletesen pontos, semmi ilyen problémája nincs.
Smoothing, input lag
Input lagot nem tudtam kimutatni. Az OCN-es fórumozók szerint 2 frame-nyi smoothing van benne, és figyelembe véve a visszafejtett framerate-et, alacsony sebességnél ez 0,25 ms, magasabb sebességnél 0,08 ms, szóval elhanyagolhatónak tekintem.
Szubjektív vélemények
dobragab
Régen láttam olyan egeret, amelyik ennyire lenyűgözött volna, és ezt nem csak a szenzorra mondom. Nagyon korrekt egeret rakott össze a Logitech, szinte teljesen megfelel az elvárásaimnak. A talpak és a kábel lehetne jobb, a talpakat cserélni is fogom. Egyetlen rusnya hibája van, ami sokakat lehet, hogy nem zavar, engem rettenetesen, és ez a görgőklikk. A nagyon puha bal / jobb klikk után nekem szinte fizikai fájdalmat okoz a görgőklikk használata, márpedig azt többet használom, mint a jobb klikket...
Az oldalgombjait nem használom ki, sem a szenzor brutális teljesítményét. Így viszont pont elég nekem a G100s japán Omronokkal, jaffa-talpakkal, saját parakábellel, tökéletes görgőklikkel. És ami nekem a legfontosabb, 20 (!) grammal könnyebb, ugyanis még a műanyag burkolatából is kifaragtam 4 grammot...
Vanir
A fogása kényelmi helyzetben nekem teljesen bejön, aktív FPS közben már kevésbé, de nem olyan vészes. Nekem némileg túl pici.
A bal klikk borzasztó ezen a példányon, de az OCN fórumának egeres részlege szerint ez egérről egérre változik. Nagyon random ez a Logitech QC. A jobb klikk nem vészes. A görgőgomb tényleg brutálisan kemény, nagyon kényelmetlen. Az oldalgombokat is elég nehéz benyomni, és nagy úton járnak. A G403 klikkjei mérföldekkel jobbak (bár a görgőgombja annak is rossz).
A szenzorra nem lehet panasz, illetve a glide-ra se. A G403-hoz képest jobban siklik (mindkettő ugyanolyan után gyártott PTFE talppal került kipróbálásra).
A görgetés fokozatai nem különülnek el túl jól, a SteelSeries Kana v2-hez tudnám hasonlítani méretre és érzetre is. Ez azonban szerintem csak engem zavar, én a határozott lépcsőkhöz vagyok szokva.
Meglepően nehéz a patkány a méretéhez képest. A G100s még picivel nagyobb is, de jóval könnyebb a beépített súly kivétele után.
Az összeszerelés minősége jó, semmi nem lötyög benne egy erősebb rázás esetén sem. A felületkezelés szerintem kiváló, de mindenki mást preferál.
Véleményem szerint nem ér ennyi pénzt a rágcsáló. Ennyiért akkor mondanám jó vételnek, ha javítják az újabb kiadásokban a klikkeket, vékonyabb lesz a kábel, valamint lefaragnak egy jó 10 grammot belőle.
jaffa 2843
Legelőször, amikor megláttam élőben, majd kézbe fogtam, nem a Logitech korábbi egerei ugrottak be elsőre (G100s, G1, MX300), hanem azonnal a Ninox Aurora-ra emlékeztetett. A forma közelebb áll az Aurora-hoz, mint a G100s-hez, a görgő kialakítás is gyakorlatilag ugyanaz a forma, a görgetés érzete és hangja is szinte megegyezik. A nagyon keskeny oldalgombok szintén a Ninox-ra hajaznak. Kéz alatt az Aurora érződik a legkisebbnek a három egér közül, a G Pro foglalja el a középső helyet, a “legnagyobb” pedig a G100s.
Súlyát tekintve gyakorlatilag egy ligában vannak, viszont a G100s óriási előnye a kiszerelhető súly, amivel szemben már esélye sincs a másik két versenyzőnek.
Kábele tömörnek és nehéznek érződik, viszont még a kezelhető kategória. Valamivel keskenyebb, mint a G303 kábele, viszont szinte ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik.
A gombjait nézve már elég vegyesek az érzéseim. A főgombok megkapták a rugós előfeszítést, a burkolattól külön vannak választva, ami mind szép és jó, a probléma nem is ezekkel van.
A görgő kialakítása az előző egerekkel ellentétben már nem optikai elven működik, hanem mechanikus encodert kapott. A görgő fokozatai kevésbé érezhetők. Itt jobban szeretem a G303/G302 görgőkialakítását. Viszont még itt sincs olyan gond, amitől vissza kéne riadni az egértől.
A fekete leves akkor borul a fejünkre, amikor megpróbáljuk ezt a kereket lenyomni. Ilyet én nem láttam még szabadon futó görgőnél sem. Olyan erővel kell nyomni, hogy érzékeljen, hogy az már fárasztó tud lenni, ha valaki sokat használja. Nagyjából 300 grammnyi súlyt kell az ujjunknak ráterhelni, hogy regisztráljon egy klikkelést. A bounce back érzése pedig szintén katasztrófális.
Ez a rossz görgő gomb ráadásul bekavarhat a többi ujjunk alatti gombnak is. Mivel a főgombok puhák és könnyűek, amikor a görgővel szeretnénk kattintani ez hatással van a másik ujjunkra is, amivel nagyon könnyű a véletlen klikkelés. Rengetegszer belefutottam ebbe a problémába azalatt az 9-10 Dota meccs alatt, amíg használtam. A kamerát görgő gombbal húzom, szóval elég tré és fárasztó tud lenni.
Az oldalgombok a megszokott keményebb kapcsolók, itt nincs min meglepődni. Ha véletlenül valaki rámarkol, ne nyomódjon be magától.
Szoftver, értékelés
Az egér szoftveréről nem készítettem leírást, jaffa G303 tesztjében alaposan bemutatja, a G Pro-ban is szinte pont ugyanazokat állíthatjuk.
Összességében le a kalappal a Logitech előtt. Legfőbb hibája a görgő lenyomása, ebben mindhárman egyetértettünk. A kábele, talpai, gombjai nem, vagy alig emelkednek ki a mezőnyből, minden más téren nagyon rendben van, jó szívvel tudom ajánlani.
Azt pedig mindenki magának döntse el, hogy megér-e 24 000 Ft-ot. Igen, huszonnégy darab ezresről van szó, az 100 üveg Staropramen. A többi hasonló egérhez képest irdatlanul túl van árazva, a G102 Ebayről 10k körül beszerezhető, a G100s ugyanott nincs 6k, és a Ninox Aurora is csak 7k + szállítás Amazonról.
