Bevezetés, teszt környezet

Bevezetés

Amikor elkezdtem építeni az új HTPC-m, akkor annak további feladatokat is szántam. A terveknek megfelelően ma már a szokásos zene és film lejátszáson túl web és CIFS kiszolgálóként is használom linux alatt. A hardverre több lehetőség is felmerült:

- Meglévő gép felturbózása: A HD lejátszáshoz elég egy videokártya, így olcsón megúszható.
- Desktop CPU alapú gép: ITX méretben a költsége a másik véglet, de teljesítményben is a legjobb
- ION-os gép: Alacsony fogyasztás, 3 év garancia. Az Nvidia linuxos támogatása jó.
- E350: Alacsony fogyasztás, elfogadható ár. Elvileg az fglrx támogatja a HD gyorsítást

Asrock E350M1

Elültették a bogarat a fülemben az E350-el kapcsolatban és az elérhető tesztek alapján is jobb választásnak tűnt, mint az ION, ezért mellette tettem le a voksomat. A legegyszerűbb Asrock lapot szereztem be, amit 2GB memóriával és egy Samsung merevlemezzel toldottam meg.

Az alaplap a méretén kívül sok említésre méltó extrával nem rendelkezik. Két DDR3-as memória, egy PCIe x4 foglalat és 4 SATA port van a lapon. Hátul a szokásos videó (DSUB, DVI, HDMI), eSATA, USB és hang csatlakozók találhatóak.

A lap lelkét alkotó APU-ban két darab out of order, fejenként 512 kB-os másodlagos gyorsítótárral rendelkező Bobcat CPU mag van. A maximális frekvencia 1.6GHz és támogatja az SSE, SSE2, SSE3 és SSSE3 utasításokat. A 64 bit és a virtualizáció támogatása csak hab a tortán, bár nem hiszem, hogy sokan kihasználnák őket. Az APU lényeges újítása az egy chipre integrált GPU, amely két tömbbe szervezve 80 shader processzort tartalmaz. Ezzel megfelel a HD5450-nek, ami a 6-os széria UVD3 dekódolóját kapta meg a HD anyagok kezelésére. A memóriavezérlő 64 bites és közösen használja a CPU és GPU.

Teszt rendszer

Mivel Croesussal még névrokonságban sem vagyok, így azzal teszteltem, ami kéznél volt. Ideális esetben egy ION és egy Sandy Bridge i3 2100 is bekerült volna a tesztbe. A hardver és a cikk terjedelme behatárolta a lehetőségeket, de igyekeztem letesztelni és leróni amit csak lehetett. A következőket akartam felmérni:

- Milyen teljesítményt nyújt a Brazos egy régi rendszerhez, egy mai hasonló árú és egy azonos órajelen futó AMD CPU-hoz képest
- CPU és memória limitáció, ha van
- Melyik rendszer mennyit fogyaszt

A régi rendszer egy 939-es Athlon 64 volt, ami kapott egy 256MB memóriával ellátott nVidia 8400GS-es videokártyát. Az azonos árú gépet egy Athlon II X2 240 képviselte, ami futott a gyári 2.8 és 1.6GHz-en is, illetve szimuláltam vele egy mag letiltásával egy Sempron 145-öt is. Természetesen ez utóbbi esetben a fogyasztás mérés értelmetlen. Szoftver oldalról a máshol is megszokott felhozatalt használtam. Talán csak az XBMC fordítás és fogyasztás mérés ami nem átlagos, de nem tudtam megállni, hogy egy kis linux rész ne kerüljön az írásomba. Az XBMC működését, telepítését nem célom bemutatni, azt ne kérjétek számon rajtam.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!