This is goodbye...

Ahogy a kalandjaimnak tavaly ősszel, most az írásomnak értem a végére, így nem marad más, mint megköszönni a kitartó olvasóimnak a figyelmet. Négy év alatt a kaptam kritikát és meg nem értést is a baráti körömből éppúgy mind elismerést, és azt is megértem, ha valaki inkább a gyakorlatszerzésre vagy bulizásra fordítja a nyarait, de én egy percig sem bánom azt, hogy összességében majd egy évet gyerektáborban töltöttem.

Számomra is egyértelmű, hogy ezt ilyen formában a végtelenségig nem lehet csinálni,- nem is érné meg hosszú távon,- azonban mindennek megvan az előnye és a hátránya, és az elmúlt években úgy éreztem, hogy számomra a kínált előny egálban van az ebből fakadó hátránnyal.
Még egyszer köszönöm a kitartó figyelmeteket és csak annyit szeretnék mondani, hogy ha valaki érez elég kitartást magában, hogy belevágjon egy ilyen nyárba, mindenképpen tegye meg, mert kivételesen a reklámnak igaza van:

Az élmény felbecsülhetetlen, minden másra ott a Mastercard.