Tisztelet minden olvasónak.

Végülis a cím majdnem mindent elmond. Véleményeket tapasztalatokat szeretnék olvasni, az alsó képen látható ülő / fekvő pihenő alkalmatosságról.

Eames Lounge Chair and Ottoman

Erősen gondolkodom a beszerzésén. Eddig csak egy helyen láttam és azt sem tudom, hogy eredeti e. Illetve, hogy létezik e utángyártott. Mert bizony az eredetinek igen borsos az ára.

[link]

A Clark Ádám térre vezető Lánchíd úton van egy lakberendezési bolt. Még sose voltam bent, mindig csak buszból autóból szemléltem a kirakatot. De ott a kirakatban van egy ilyen szett fehér színben. Az árát se tudom még.

Szeretek utazni. Nézni a napfelkeltét a buszról, vagy éppen aludni közben. Sose tekintettem úgy az utazásaimra hogy nyűg lenne. Persze mikor dugóban áll a busz nem vagyok ennyire vidám. Ma reggel nem így történt, minden rendben zajlott a busz időben érkezett, és én helyet is foglaltam egy középkorú férfi mellett. Aki próbált aludni.

Elindultunk. Autópályán száguldott a szép fehér kényelmes és légkondicionált volán busz. Na igen , annyi pénzért amit leperkál az ember a bérletért el is vár némi színvonalbeli növekedést.
Elhaladtunk Rácalmás , Kulcs és Adony mellett, de semmi nem történt most a buszon. Nem volt krákogós néni, nem volt baleset. Minden nyugodt volt, és épp ezért el is aludtam. A népligetnél ébredtem. A nap süt a kinti hőmérséklet 23 fok. Mindenesetre minden ideális egy jó metrózáshoz, a munkahely felé.

Népliget-> deák Ferenc tér 10perc
Deák -> Batthyány tér

Történt valami. Figyelmes lettem egy fiatal srácra aki a szerelvény másik végében ült, és énekelve a kezeivel vezénylet, egy zenekart. Arcán látszott a komolyság amivel átéli azt amit csinál. Minden mozdulatának célja van, és határozott. Ujjaival is próbálja hangsúlyozni azt amit csinál..

Csendet kérek..

A két kéz a magasba emelkedik, az egyikben mintha egy karmesteri pálca lenne. Lassan elindul lefelé mindkét csukló, szépen finoman félúton megállnak. Aztán hirtelen a magasba emelkednek a kezek és a karmester nekiáll iránytani az ő csodálatos zenekarát. Szemeit becsukja, és hallgatja a zenét amit ő irányít. Most lassít, kezein lehet látni hogy a hegedűsöket ringatja a pálcás kezével, néha odaint e fuvolásnak hogy eljátssza a papírjára írt hangjegyeket. Fejét kicsit előrebillenti, szemei még mindig csukva, de a keze pontosan tudja mit csinál… Hirtelen int megdermed a levegőben.
Aztán hangosan dúdolva rákezd a fináléra. Határozott gyors mozdulatokkal, irányítja azt a pár tucat embert akik azért gyakoroltak egész életükben, hogy Ő irányítsa őket. A pálca csak úgy suhog a levegőben, minden mozdulat mesteri és ezerszer végigfutott már a karmester kezeiben.

Hirtelen vége. Arcán elégedettség és nyugalom látszik, kezeit leengedi, feláll, bólint a fejével….
Batthyány tér
Lassú puha léptekkel kisétált a hangverseny teremből, fejét nem emelte fel, és nem nézett a közönségre. Én is hasonlóképpen tettem, leszálltam. Gyorsan elrohant, a mozgólépcsőnél már nem is láttam.

Ebben pár percben a metrón utazók biztosan bolondnak gondolták a fiatal srácot,furcsán néztek rá és odébbültek , mégis volt benne valami, mintha tudta volna , hogy mit csinál. Nem csak hadonászott a levegőben, hanem tökéletes mozdulatokkal irányította a láthatatlan zenekart.

Vagy csak én láttam így…

Rengetegen nézték meg eddig. Szinte trend lett elmenni rá. Ismerősi körömben sokan látták. Véleményeket nem kérdeztem senkitől, mert tudtam, hogy én is elmegyek. Van Gogh. Látom a híres festő alkotásait. Bár a dolog nem kifejezetten hozott lázba. De azért mégis jó kultúrálódni.

Tiszteletjegyem volt. Kaptam a cégtől. A múlt héten érvényesítettem is a mai napra. Szerda 10-11 között lehetett bemenni. Oda is értünk pontosan. Akkor már kezdett körvonalazódni bennem, hogy mi vár ránk bent. Hatalmas Van Gogh plakátok lógnak a néprajzi múzeum oszlopain. Ha látná Gogh hogy mit tett a jövővel biztosan büszke lenen magára. Talán.

Sorban állás az maximum 4 percig tartott. A coustomer service gyorsan csekkolta, hogy érvényes a jegyünk. Beálltunk a sorba. Egy nagy üvegkamrán engedték be az embereket kb ötösével. 5 ember be a kamrába ajtó mögöttünk becsuk előttük kinyit. Az előttem lévő öreg néni nem figyelt.
Ajtó kinyit, néni besétál és azzal a lendülettel rá is fordult az első képre. Csak útjában állt az üveg ajtó, ami a cselekvést meghiúsította. Nagy koppanással megállt a kamra belsejében.
A személyzethez tartozó egyik srác belesett a kamrába :
- minden rendben? Mi történt?
De amikor látta hogy a néni zsebkendőt fog az orrához, leesett neki a szituáció. Ajtó becsuk a másik meg kinyit. Elénk tárult Van Gogh nagy budapesti kiállítása. Az első amit meglát az ember az nagy tömeg. A képeket még nem igazán látja csak sejti hogy ott vannak ahol a sok ember. Nincs kontrollálva mennyi ember lehet egyszerre bent. Ezért nagy a tömeg. Szó szerint tapossák egymást az emberek. Ami még feltűnő, hogy rengeteg a külföldi, és a külfödi nyugdíjas. Azért van magyar nyugdíjas is. Esküszöm némelyik igazi válogatott bunkóné.

Állunk a kép elött, olvassuk a történetét. Úgy állunk hogy a félkörben álló emberek mindegyike lássa a szöveget és a képet is egyaránt. Erre fel Miszisz Ő öregsége görnyedhátú ország képviselője, átfurakodik a tömegen és beáll a szöveg elé, tejesen kitakarva azt. Feltolja a szemüveget és elkezdi olvasni a képet néző emberek előtt. Itt még türelmes voltam. Ez az eset előfordult két képpel odébb. Ugyanaz a vatta, tolakodott elénk. Mindegy nem szólok, úgyis láttuk, menjünk.
Szépen sorban haladtunk. Az egyik képhez érve arra lettem figyelmes hogy egy nagydarab zsíros tokás néni magyaráz a képnek háttal egy másik néninek. De olyan ideális szögben álltak hogy a képet sehogy se lehetett egészében megtekinteni.
Itt már szóltam.
- Elnézést, muszáj a kép előtt beszélgetni?

Szóra se méltatott a két hölgy csak kettőt odábbléptek. A többi ember látván hogy mekkora hely szabadult fel az egyik kép előtt, gyorsan odazúdultak. Meglökték a barátnőm. Na itt betelt a pohár. A lökdöső úriember és a barátnőm közé álltam, kicsit „véletlen” oldalba löktem a tagot. Értett a szóból, odébbállt. Gondolhatjátok, hogy jellemzően bunkó magyar viselkedés. Példát kéne mutatni a turistáknak, hogy legközelebb is jöjjön. Az ilyen inkább maradjon otthon. Türelmes ember vagyok de ott a kiállítás helyszínén szabályosan végigidegeskedtem az egészet. A párom szintén.

Odaértünk a híresebb képeihez. Szép nagyok , rengeteg szín van rajtuk. Némelyik bámulatbaejtően szép. Csak az a nagy tömeg. Minden egyes pillantásért a képekre úgy kellett megküzdeni. A kiállítás alatt természetesen tárlatvezetés is folyt. Ebből annyit lehetett látni, hogy a tárlatvezető 30 emberrel rohangált a megüresedett képek között. 2-3 ilyen csoport kóborolt.

Kerestem a napraforgókat. Első sorba nem volt. Másodikba se. Végül kiderült, hogy nincs kiállítva. Kicsit elkeseredtem. Mindenhol azokat a fránya napraforgókat látni. Az ember kívánics rá, hogy tényleg annyira mestermű e, mint azt hallani lehet. Elvégre ha Van Gogh-ról van szó akkor egyből a napraforgók ugrik be mindenkinek.
Na itt nem volt napraforgók.
A többi képet a csalódottság enyhe ízével néztem végig. Szépek voltak, de így nem olyan mint ahogy elképzeltem.

Végignéztük a maradék képeket is. Akik a szerepeltek még kategória. Számos más festő képei ki vannak még állítva egyidejűleg, bár ezeket kevesebben nézik, mert az nem annyira trendi mint Gogh-ot nézni. Ott legalább nem ált egy egész hadtest a képek elött.

Zárásképp eszembe jutott, hogy a 60 év feletti rosszul látó 3 szemüveggel járkáló nénik miért mennek el egy ilyen helyre? A szöveget is 15 cm ről tudja elolvasni, akkor vajon mit lát a képekből messziről? Illetve valaki nem zavartatja magát. De annak meg semmi értelme hogy közelről bambulom a képet. Nem értem.

A szervezés szerintem leszerepelt. Az, hogy folyamatosan engedik be az embereket, elviselhetetlenné, élvezhetetlenné teszi az egész kiállítást.

Kifelé menet hasonló üvegkabinban távoztunk. Megnéztük még az ajándékboltot, és otthagytuk a múzeumot.

070302 reggel

Be volt állítva a telefon hogy csörögjön 06:30 kor. Az 50 es busszal akartam menni. Nem sikerült. 55 kor felébredtem. Gatya fel víz az arcra, kabát felkap aztán futás. Elértem. 0720 zulu szekszárdi járat. Ami jó, mert szinte mindig van rajta hely. De rossz, mert sose történik semmi. Nincs rajta krákogós néni vagy egyéb érdekes ember, még csak egy bunkó sofőr se tartozik a buszhoz.
Azért elmesélem mi van körülöttem.

Rögtön az első sorban egy öreg pár ül. Békésen beszélgetnek. Csoda, hogy még 40 év házasság után is van mit.. Bár a bácsi nem nagyon beszél, inkább csak bólogat.
A néni meg tolja a dumát folyamatosan, kedves férje pedig továbbra is helyeslően hümmög, minden mondat végén.

Némileg unalmas a gyorsjárat. Gyors és tiszta. De autópályán megy. Esélyed sincs annyi balesetet látni mint a hatos úton. Ott mindig van esemény. Kamionok találkoznak személyautókkal. Dömperek zúznak le egy hidat. Ercsiben kamion zúzza szét a házat. Mindig van valami, amiről írni lehet. De itt az autópályán nincs semmi.
Vagy írjak arról, hogy milyen szépen nő a fű az autópálya feltúrt részein?

Áhh Hátrébb teljesen átlagos emberek. Rendesen felöltözve, beszélgetnek nem hangoskodnak. Még a levegő hőmérséklete is megfelelő az utazáshoz .

Ugorjunk vissza a tegnapra. A tegnapi napon is a hazafelé vezető BKV tömegközlekedés részre. Történt ugyanis, hogy a 6-os busszal zúztam a nyugati felé. Megfigyeltem, hogy az első ajtókon alig szál fel valaki, mindenki hátulra orientálódik. Felszálltam elől kerestem egy szimpatikus kapaszkodó helyet és néztem ahogy sorra hagyjuk magunk mögött a megállókat. Közbe sok ember szált fel. Néni mellémáll. De olyan szinten, hogy a barátnőmnek hihették mert én estem zavarba mikor hozzámért. De látszólag nem zavartatta magát tovább dörgölőzött hozzám. Én eléggé utálom mikor idegenek hozzámérnek. Udvariasan hátráltam, már amennyire tudtam mert tele volt a busz. Erre mit csinála vén fogatlan, kopaszodó banyája? Felém fordul és a bazi nagy mellei hozzámértek . Grááá fuj…boááá
Na itt elég volt. Hátat fordítottam, szigorúan könyökkel gyors mozdulattal, hogy érezze. Táska a háton, kicsit megüthette mert már nem akart dörgölőzni. Komolyan még most is rám jön a hányás.
Beszerzek egy elektromos sokkolót a tömegközlekedésre és aki nem a megfelelő távolságra áll, azt meglököm kicsit vele.
zzzbbzz : „állj csak távolabb. geco”

Annyira unalmas ez a mostani járat, hogy lassan azt hiszem valami kandi kamera áldozata vagyok . Szerintem már hülyének néz a sok ember, hogy nem az ablakon bámulok ki buszos standard szerint hanem hátrafelé. Olyan mintha mindenki be lenne szívva. Mosolyognak beszélgetnek, viccelődnek.

Pest – Metró – Dolgozó – Metró - Népliget



A hazafelé vezető út:

A nyugatinál vágódtam fel a metróra. De előbb beugrottam a Burger Királyba vettem egy dupla vápör menüt. Gondoltam, hogy majd a buszra várás közben megeszem.

Persze hogy nem így történt. Pont odaértem a buszhoz, ami ráadásul lassú járat. Sebbaj felszálltam. A leges legelső sorban volt hely. Grááá, így lemaradok mindenről.. nem látom az embereket.
Ők látnak engem.
A világ legbunkóbb dolgát akartam művelni. Enni akartam a buszon, mások mellett. A menüből a narancslé még lecsúszott. Poharas meg szívószálas, ez nem feltűnő. Elővettem a sült krumplit. Itt már nézett a másik oldalon ülő néni. Próbált feltünés mentesen pislogni rám. De nem sikerült neki, ugyanis a feltűnésmentes pislogásból bambulás lett. Na jó akkor talán nem kéne enni sült krumplit.
A srégen mögöttem ülő csaj szintén úgy nézett mintha valami főben járó bűnt követnék el. Azért azt el kell mondjam, hogy van ebbe valami. Szóval a metrón se eszik az ember zsíros deszkát. De gondoltam, hogy most az egyszer kivételt tehetnék. Nem így lett. Mert abban a pillanatban, ahogy elővettem a zacsiból a dupla whopper hamburgert 2 székes távolságban mindenki rámnézett. Aztán persze tereltek, hogy máshova néznek de én átlátok rajtuk.
A mellettem ülő néni kb szívja a nyálát, mert a hamburger láttán megindult a nyáltermelődés. Az a baj, hogy nekem is.
Elraktam. Fájó szívvel.

A fővárosból kifele vezető autóutak kellően eldugultak ahhoz, hogy ne lehessen a gyalogló tempónál gyorsabban haladni. Néha megindul a sor reményt keltve az utasokban, aztán lelassul, vagy jön egy lámpa.

Igazából ez is egy unalmas járat.
3 kategóriába sorolható az utazás típusa.

Extra szar:
Szar busz, szar utazóközönség, és még helyed sincs. Ellenben ezekről mindig van mit irni.

Middle :
Mit a reggeli, vagy mint a mostani. Van hely, relatíve jó busz. Néha történik rajta esemény, amikor egy egy kiemelkedő tulajdonságokkal felvértezett utasról van mit írni.

Nothing :
Van hely , jó busz , gyors busz , és nem ül melletted senki.
Na itt aztán tényleg semmi se történik. 10 perc után beleunsz a busz hangjába és bevágod a szunyát. Az ilyen elég ritka.


Továbbra se történik semmi a buszon. Be vannak ezek szívva. Azt a rohadt szendvicset meg kéne enni. Már hangosan korog a gyomrom. De ahogy csörren a zacskó a nyálcsogatós néni akaratlanul iderántja a fejét. Meg kéne kínálni, akkor biztos nézelődne az ablakon.

Közbe a hatos út kellemesen lágy barázdáira lépett a busz…

30 perc kiesett. Elaludtam. Már a városnál vagyunk. Hamarosan leszállok.
Az buszrol leszállva kicsomagoltam a szendvicsem, és hazafelé menet megettem. Nem bámult senki az arcomba még csak rám se nézett senki. Meszámoltam hazafelé 5 ember jött velem szembe.

Itthon. épp a blogbejegyzést javítom. Mindjárt postolom. ....

Ajjj

Persze ,hogy nincs helyem. A … fene..
Az utolsó darab helyet az előttem lévő csaj foglalta el. A francnak nem tolakodtam. Most a helyén ülhetnék. Na annyi baj legyen, Elfoglaltam a mentő helyet. A lépcsőt. Ez is több mint a semmi. Körülöttem állnak. Szinte tele van a busz. Ja és a dolog tetejébe, esett az eső mikor jöttem. Szóval eléggé eláztam. Öreg néni mögöttem, azt hitte, hogy jó ötlet az esernyőt megrázni a buszon. Nem az . Kb 4 en néztek rá gyilkos szemekkel. De nem értett a nézésből. Neki még a kis utánfutóját is fel kellett hozni a buszra. Ilyen kis papírhordó zacsitároló utánfutó. Amit az öregek huzogatni szoktak. Mellettem már egy félig ismerős kislány ül. 1 hete ugyanígy megszívtuk mind a ketten. Akkor is, mellettem ült a lépcsőn. Szóval padtárs.

Jaj. Majd elfelejtettem. A hétfői busz egyik jellegzetessége a krákogós néni. Minden hétfőn az 5:30-assal ,megy fel pestre. És miért ez a neve?
Mert minden 5. másodpercben krákog. Mintha a sleim odaragadt volna a torkára örökre. Mindig csinál egy ilyen.. hmmkkrrr.. Első alkalommal azt hittem, hogy mulandó. Hamar rájöttem hogy nem. Egészen Pestig tudja csinálni. Ha mellette lett volna az utolsó hely ,jaj bele se merek gondolni. Még így is hallom a krákogást hogy a fülembe üvölt a zene. Mindenkinek az agyára megy egyébként. Szoktak rá érdekesen nézni. A padtársam is tudja hogy a krákogos nénire fel kell készülni. Van zene az ő fülébe is. Múltkor a krákogós néni itt ült a padtárs felett és még rugdosta is a padtársat a lábával. Biztosan véletlen rúgta meg mindig.

Az állók között van egy néni elég öreg szegény. Fél percenként megfordul körbenéz hátha valaki átadja a helyét. Nincs szerencséje, mert körülötte kb. hasonló korúak helyezkedtek el.
Nem tudom miért de a hétfői járat ilyen old szkúl watta szállitó. A busz fele 50 év felett van bőven. Édesanyám szerint van pesten valami ingyenes bemutató mostanában. Egy mágneses ágyat mutogatnak az öregeknek fél milláért, ami természetesen gyógyít, meg fiatalít.

Hoppá.. elég hidegecske van. Valahonnan fúj a hideg. Segáz..
Az utánfutós néni nem tudja levenni a szemét a laptopról. Már 20 perce bámulja. Be kéne tennem valami jó kis dupla anál pornót, had kúltúrálódjon a néni. Lenne pirulás. : )

Egy dolog vigasztal, abban hogy a lépcsőn ülök. Gyors járaton vagyok. Hamarosan felérünk. Szegény kislány nem nagyon élvezi a helyzet szarságát itt mellettem. Valószínűleg egy pesti intézményben tanulhat mert csak hétfőként látom. Azért respect neki mert nem egy idős lány kb 14-15 éves lehet. Engem 14 évesen nem lehetett volna felültetni reggel egy pesti buszra.
Százhalombattánál vagyunk. Könnyű megismerni jobban ki van világítva mint Las Vegas.

ooo esemény van. Az álldogálós fordulgatós néni elindult előre. Nem érdekli hogy mindenkin át kell gázolnia neki valamiért előre kell mennie. Most lökdös mindenkit. Szerintem a buszsofőr melletti lehajthatós helyre pályázik. De tudhatná hogy az VIP hely. Oda nem ülhet le bárki. Csak a pilóta spanjai. Szóvall 2 lehetőség van. Vagy összesnapol a pilótával vagy összeveszik vele.

Érdi körforgó. Összecsukom a notit. Nem szeretem mikor rázza az képernyőt a jó minőségű aszfalt.

________

Este 20:07
ma nem megyek haza. Fent alszom. : )

Még reggel volt. Akkor szálltam fel a buszra, vagyis vártam rá. De már akkor láttam, hogy nem sok esélyem lesz a helyre. Vagyis hogy üljek. Egy lelkész várt a buszmegállóban 6 gyerekkel. Az utcánkban lakik csak azért tudom hogy lelkész. A 6 gyerekből 5 az övé.. A felesége eléggé lestrapált mindig, akárhányszor látom az utcában. Szóval ott várt ez a 6 gyerek. Már a buszmegállóban szét akarták egymást tépni. Mi lesz ha össze lesznek zárva a buszon?Én meg egyre azon aggódtam hogy legyen helyem. Utálom ha állni kell. Különben is bérletem van engedjenek előre. Fejlődő szervezetek. Kell nekik a kiképzés.
Jött a busz. Szerencsére volt hely. De nem annyi hogy kellő messze kerüljek a gyerekektől. Na nem azért mert utálom őket. Bár lehet hogy ez is szerepet játszott a dologban. Csak azt akartam, hogy nyugodtan megnézhessem a dr house legújabb részét munkába menet.

Ezek a kis pöcsök odaültek a mellettem lévő 2 székre. Mögöttem meg a 2 kislány. Szintén a banda tagjai. A kislányok hobbija az első perctől kezdve a háttámla ritmikus rugdosása volt. Szerencsére apura hallgattak. Abba hagyták amikor rájuk szólt.
A kis papnövendékek mellettem folyamatosan autós játékokról beszéltek. Szerencsétlen kis arcok még álmukban is valami autós gamet tolnak. Egymásnak mesélgették, hogy egy jobb estén arról almodnak hogy valami drága ferrarival mennek az iskolába. : )
Jelentkezzen aki látott már papot ferrarival dolgozni menni,

A dr house részről letettem. Túl álmos voltam hozzá. Kómába estem adony mellett. Egészen a népligetig fel se ébredtem. Mikor kinyitottam a csipát. A kis gyíkok áttértek a need for speed carbonról a midtown madness kibeszélésére.

Busz megáll. Én meg rajt.
Metró metró hév. Munkahely.

20:00 kor vége.

Busz Villamos metró.

Na itt megint láttam hogy nem esélyes a hely megszerzése, Sokan álltak sorba. Mellettem egy ismerős remélte ugyanazokat amit én. Legyen helyem.. és ne alkoholista üljön mellettem. Ja és ne gyerek.
Ráadásul, ahogy közelebb értem a bejárathoz, láttam, hogy a kedvenc buszsofőr visz ma haza.
Az egy kopasz emberutáló nagydarab majom. Eddig ahányszor akartam hazautazni azzal a busszal, amit ő vezetett mindig belekötött valamibe. Egyszer hogy nincs érvényesítő a bérlethez. Másszor meg kb azért mert nincs ráírva a bérletre valami szám.
Párszor összevesztem vele. Meg magamban elküldtem a picsába. Persze hangosan nem . mert erősebb, meg nagyobb is megveretni meg nem akarom magam.
Most fura módon nem baszakodott. Rá se nézett a bérletre. Persze azért a mögöttem lévő gyerek diákjába belekötött. Nem engedte diákjeggyel utazni. Egészet vetetett vele. Biztos kap valami jutalékot az utasok után. Mindenkit jól lehúz aztán részesül a haszonból. Találtam magamnak egy helyet. Nem túl ideális mert , nem az ablak melletti. Így meg rálátnak a képernyőre. Na de kit érdekel ez.. láthatják hogy mit irok. 
pl az a néni aki a jobb oldalamon ül.
Épp szalonnás kenyeret eszik. Előkapta a szatyorból a félig megkezdett kenyeret meg a szalonnát aztán küldi lefele. Van almája is. Az fel van vágva. Ki tudja mi van még a szatyorba. Mindjárt előveszi a bort vagy a páleszt. Ja és minden hermetikusan el van zárva mindentől. A szalonna vagy 4 zacskóba volt benne. Az alma dettó. Egy cseppet sem idegesítő ez az zörgő hang. Kész pvc gyár az a szatyor .. Hol fért el a kaja?

Kíváncsi vagyok hogy a bal oldalamon ülö csaj mikor szol hogy vegyem ki a könyököm a veséjéből mert nem romantikus. Vagy hogy ne ismerkedjek.

A néni közbe befejezte az evést és bevágta a szunyát.

Érdekes hogy a buszon mindenkinek fokozott szaga van. Pl. a bácsi aki mögöttem áll és bámulja a monitort, elég dohány szagú. Több 10 éves aktív dohányzással lehet elérni ezt a hatást. Semmiféle márkás vagy márkátlan illatosító nem nyomja el a szagot.
Az elöttem álló srác benzin szagú . Vajon mitől vagy hol járt hogy erősen árasztja a kabátja ezt az illatot?

Elhagytuk Százhalombattát.
Utálom a lassú járatokat mindenhova bemennek. Cserébe sok nép felszáll akit lehet elemezni.
Hm közbe leszálltak elég sokan. Helyes  nincsenek szagok. Vagyis van. A néni szalonnája valahohogy a zacsi gyár tetején maradt és most ezt érezni 3 székes körzetben. A néni meg horkol. Kéne egy fényképes busz blog. Lefényképezni ahogy alszanak az emberek, Én pl. szigorúan nyitott szájjal szuszogva alszom a buszon. Utána mindig nymnyognom kell hogy jöjjön a nyál a számba. A néninek is nyitva a szája néha becsukja mikor részlegesen felébred.

Na itt vagyunk Adonynál. Leszáll a dohány szagú bácsi. Kár. Hiányozni fog a nikotin amit a ruhájából passzív dohányoztam ki magamnak.
Tudtátok hogy adony az város? Ez egyáltalán nem látszik rajta. Viszont a kocsma jó helyen van. Közvetlen a buszmegállóba. Értsd: leszállsz a buszról és ott a kocsma ajtaja egy fél lépésre. Igazán jó hely az alkoholistává váláshoz. Hazaérsz a munkábol és első utad a kocsmába vezessen. Amúgy tuti jól megy a pub mert emlékeim szerint tavaly karácsonykor nyitott és most már teljesen fel van újítva meg műanyag ablakok új fa székek. Meg biliárd asztal. Wellness központ.

Mára ennyi… holnap utazok megint