Olvastam valahol, hogy kb. az 1960-'70-es években úgy gondolták, hogy ha egy számítógépes sakkprogram meg fog verni egy sakkbajnokot, akkor azt már nevezhetjük majd intelligenciának. És mégis, amikor 1997-ben a Deep Blue megverte Kaszparovot senki sem gondolta úgy, hogy a program intelligens. Egyszerűen arról volt szó, hogy a számítógép gyorsabban tudta a korábban eltárolt állásokból kikeresni a legoptimálisabb lépést. Ennyi volt: a mesterséges intelligencia csak "if-then-else" utasítások sokasága lett, semmi más.
De mégsem ezt gondoljuk az MI-ről.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mit is értünk mesterséges intelligencia alatt és - ami talán fontosabb kérdés -, hogy mit nevezünk egyáltalán intelligenciának?
Az intelligenciáról, mint fogalomról valószínűleg azért gondolkodik mindenki másképp, mert nem mindegy, hogy emberekkel, állatokkal vagy gépekkel hozzuk kapcsolatba.
Az emberi intelligenciát általában IQ tesztekkel mérjük de ezek a tesztek leginkább csak a logikai megoldóképességeket és az emlékezőtehetséget mérik, amiket lehet javítani tanulás során.
És itt egy fontos fogalom: a TANULÁS. Bár számítógépeket tekintve a tanulás is csak egy leprogramozott (if-then-else) algoritmus, mégis manapság ezt a leprogramozott "képességet" hozzák fel, mint a mesterséges intelligencia megvalósulását. Ez talán érthető, mivel itt már azt gondolhatjuk, hogy a gép gondolkodik tovább és mi csak a kezdőlépést adtuk meg, másszóval elindítottuk a folyamatot.