[A holnapi napon egy cTab MP tablet tesztjét olvashatjátok - a szerk.]
Még nem ismertem az Android rejtelmeit, amikor 2010 karácsonyán megszültem a Zenithink ZT-180-ról írt ismertetőmet. Az a készülék már nagyon ígéretes volt, sokan mai napig is megelégedéssel használják. De eltelt egy fél év, ami a forrongó Andorid tablet piacon nagyon sok idő. Megjelentek az utódok, pl. a ZT-180 második változata dupla RAM-mal és ROM-mal, Android 2.2-vel stb. Hozzá sajnos még nem volt szerencsém.
Ez az első Logout bejegyzésem, amit egyből olyan témának szentelek, ami sokmindenkit érdekel itt a PH-n. Várom az építő jellegű (=értelmes) kritikát.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az iPhone. Érintőképernyő, wifi, komoly hardveralap, miegymás. Szépen lassan fejlesztgették, kapott GPS-t, meg 3G-t, lett mögé komoly app store, ahonnan mindenféle alkalmazásokat lehetett leszedegetni. Mellette futott a vele szinte azonos, de telefonfunkcióktól megfosztott változata, amit iPod Touch néven ismerünk.
Boldog volt mindenki, kerek volt a világ.
De a marketing nagy úr, termékfejlesztésre volt szükség. Az iPhone4 még odébb volt, az Apple konferencia viszont közel, hát mutassunk be valami újat. Steve barátunk be is mutatta a világnak az iPad nevezett okosságot. A nép álla leesett. Ezúttal nem az ámulattól. Mindenki csak pislogott, hogy emmegmi?!?! Mert ami Steve kezében volt, az biza' egy iPod touch volt. Csak bazinagy. Másnap tele lett vele a sajtó, mindenki az Apple-ön röhögött, és jöttek is a vicces összehasonlítások ezerrel, mint pl. ez, ez, vagy épp ez:
