Már elég régóta megfogalmazódott bennem egy ötlet az emberek "közelebb hozásához" az internet segítségével, viszont amikor még csak körvonalazódott a fejemben a gondolat akkor még nem állt a rendelkezésre az a háttér amivel ez megvalósítható. Úgy gondolom hogy a mai világban már az emberek nagy többségének rendelkezésére áll internetkapcsolat, esetleg mobilnet és van valamilyen (esetemben Google) felhasználói fiókja, amiben megtalálhatók róla bizonyos személyes adatok, képek, elérhetőségek, kapcsolatfelvételi lehetőség. Itt most nem arról lenne szó hogy barátokat szeretnénk megkeresni egy közösségi oldalon, itt a cél olyan személyek megismerése akiket még nem ismerünk, viszont szeretnénk megismerni. Nem tudom hogy ilyen (vagy hasonló) gondolat már más fejéből is kipattant-e, de én még nem láttam találkoztam vele.

Nagyságrendileg fél éve használom (nem vagyok sokat gépező típus egyébként) a Windows 8 rendszert, én a W7 után teljesen meg vagyok vele elégedve, hamar sikerült elsajátítanom az új kezelést és megbarátkozni a többé-kevésbé hasznos újításokkal. Mivel tesóm felvitte egyetemre a "régi" (i5, GTX 560, 8GB RAM) gépet, így kénytelen vagyok beérni öcsém szerényebb teljesítményű gépével, de hát amúgy is csak netezek és filmezek rajta már ha jut rá időm munka mellett.. Ma jutottam el oda hogy viszonylag belaktam a Start menüt és a kedvenc programjaim körül párat feltettem. Íme:

Azok a régi szép Windows Mobile-os idők...

Egy szép kis TyTN

Blue Angel (sajnos kép itt nincs)

ASUS R2h

Tovább keresgélek, hátha találok a privátok között régi linkeket.

Be kell vallanom, régen igen sok előítélettel viseltettem az iPhone-ok felé, ami nyilvánvalóan a fórumokban dúló Android/Apple viták miatt fordulhatott elő, de ezt az első iPhone kipróbálása teljesen elfeledtette, nagyon megtetszett a rendszer. Maga a kialakítás annyira nem jött be, túl sérülékenynek találtam a készüléket, de a szoftver sok mindenért kárpótolt.

No de nem is erről szól ez a cikk, lényeg a lényeg, hosszú (értsd: számomra hosszú) kihagyás után úgy gondoltam hogy szeretnék újra iPhone-tulaj lenni. Nos ez nehezebbnek bizonyult mint ahogy kezdetben hittem. Aki esetleg nem olvasta volna a régebbi cikkeimet (pédául ezt), annak elmondanám hogy nekem szenvedélyem a telefonok cserélgetése, ez immár hobbivá nőtte ki magát nálam. Fejembe vettem ismét hogy leváltom két készülékemet egy 4-es iPhone-ra (régi szerelem, ki kell próbálnom egyszer).

Első oldal

Eddig még nem volt időm leírni a tapasztalataimat legutóbbi szerzeményemről, de most, hogy összeszedtem a legszerethetőbb és legrosszabb tulajdonságait, belevágok. Eddig csak kiegészítő eszköznek (videó/zenelejátszás, játék) használtam a Blackberrym mellé, viszont nemrég Horvátországban direkt nem aktiváltam a roaming szolgáltatást a telefonomon (nem akartam, hogy zavarjanak), így a Blackberry egész nyaralás alatt a fiókban pihent, mindenre a Samsungot használtam, és igencsak meg voltam vele elégedve.

A készülék külsőre olyan, mint a többi Samsung a Galaxy sorozatból: Nem túl izgalmas alakú, műanyag és jól össze van rakva. Számomra a viszonylag igénytelen külső ebben az esetben pozitívum, hiszen nem kell annyira vigyáznom rá (ez persze köszönhető a hozzá adott szilikontoknak is), mégsem karcolódik a burkolata. Félreértés ne essék: eddig egyszer sem esett még le.

Nyár közepén jutottam hozzá egy alig használt Peugeot Stanford biciklihez. Sajnos az alig használt csak annyit takar hogy nem mentek vele, ideje nagy részét a szabadban töltötte, kitéve esőnek-fagynak, ami (ha nem is durva mértékben) látszik rajta, pár helyen már elkezdett rajta csámcsogni a rozsda. Ezzel együtt viszont nagyon jó kis bicikli, más hibája nagyon nem is volt (ha nem említjük a hátsó lyukas belsőt és a néha jó néha rossz hátsó váltókart és hogy nekem kellett láncot venni rá). Szerencsére a kötelező tartozékok mindegyike megvolt rajta, még a dinamó is hibátlanul működött. A kezdeti állapot, még a volt tulajnál (a képek 720p felbontásúak, a nagyításhoz kattints rájuk!):

Már talán bő két-három hónapja használom elégedetten a RIM csúcsmodelljét (9900 Bold), így hát eljött az idő hogy beszámoljak a tapasztalataimról és az "igazi" okostelefonokról való átállás nehézségeiről.

E készülék előtt egy Windows Phone rendszert használó LG készülékem volt (azelőtt meg iPhone), amik azért mind alkalmazáskínálatban, mind kezelésben más kategóriában vannak, mégsem volt nehéz a váltás, a telefont kézbe véve igazából minden egyértelmű volt, nagyjából két-három hónap alatt teljesen kiismertem a funkcióit. Mivel akkoriban voltam a bíróságon szakmai gyakorlaton, így pont jól jött egy ilyen jó megjelenésű készülék, azóta a kezdetben unalmas forma is a szívemhez nőtt, meg lehet vele jelenni minden környezetben.

Bár az idők során a szívemhez nőtt a készülék, azért elmondható hogy ez a telefon inkább munkaeszköz, ezt nem szeretni hanem használni kell, nem okoz iPhone-szintű ez_kell_nekem_most érzést, viszont tökéletesen kiszolgál a mindennapokban.

Még leírni is durva de majdnem egy évig volt iPhone-om, így nagy agyalás előzte meg a váltást de már annyira ki akartam próbálni az új Windows Phone rendszert hogy nem bírtam tovább, és mivel helyben volt egy szép Optimus 7, így hosszas halogatások és fejtörések után elcseréltem az iPhone-ra.

A készülékház nagyon szép, de sokkal törékenyebbnek, sérülékenyebbnek hat (lehet hogy ezt azért mondom mert az iPhone-hoz jó minőségű szilikontokom volt), ez kissé zavaró, ám a nagy kijelző és a minőségi kidolgozás kárpótol ezekért.

Összeszedtem néhány fontos különbséget, ezek szinte ordítottak az első nap után:

- Az Optimusnak sokkal szebb és fényesebb kijelzője van (utóbbi néha kellemetlen is, a legkisebb fokozat kb. az iPhone legmagasabbjának felel meg).

Inkább nem is írok semmit, a kép magáért beszél. Boldog vagyok!