Bevezetés

Bizonyára sokakban felmerült már igény egy-egy egyszerűbb probléma megoldására, amihez célhardvert nem, vagy nem pont olyat lehet kapni, mint amilyet mi szeretnénk. Erre lehet megoldás egy kis utánajárással az Arduino és vidéke.

Mi is az Arduino?

Az Arduino egy mikrokontroller. No, aki nem ért hozzá, az nincs sokkal bentebb :D Én se értek hozzá, úgyhogy csak olyan mértékig megyek bele, amennyit én (úgy érzem) megértettem. A lényeg, hogy van egy alapból nem túl nagy tudású elektronikus egység, amihez rengeteg okos dolgot tudunk kapcsolni, majd a hozzá kapcsolt dolgok képesek vezérelni egymást.

Az alap Arduino lelke egy Atmega 328 mikrokontroller, ilyen található pl. az Uno-n, a Mini-n, vagy a Nano-n. Ebben 32 kB flash van, és 8 bites, innen a jelölése. Emellett gazdálkodik még 4 kB memóriával (SRAM), és 2 kB EEPROM átmeneti tárral.
Ez PC-s szemmel borzasztóan kevésnek tűnik, de szem előtt kell tartani, hogy ez nem PC! Van ennél nagyobb, és kisebb tudású is. A kisebb tudású kevesebb energiával is beéri, a nagyobb tudású többre képes.

2013. január 1-én, 49 éves korában itthagyott minket Tene Zoltán, ismertebb nevén Bordoi. Béke poraira.

Avagy egy kezdő horgász... 4. rész.

Pár hete Laci barátom megkérdezte, hogy nincs-e kedvem szeptember 5-én elmenni a Tisza-tavi törpeharcsafogó versenyre. Elsőre nemet mondtam, mivel előző nap ér(t) véget Siófokon egy szakmai szimpózium, és úgy számolta, hogy valamikor 10-re érek haza. Aztán gondolkodtam: pihenni utána is tudok, és ki tudja, mikor lesz ilyenre legközelebb alkalmam. Nomeg a harcsapaprikás túrós csuszával... az finom

Péntek este mindent összekészítettem, amit tudtam. Laci vett élő csalit, mert azt kedden nem lett volna értelme megvennem. Szombat reggel 5 órakor indultunk, fél hétre ki is értünk a helyszínre. Napijegy vásárlás után regisztráció. Mivel a hétvégére rossz időt mondtak, és közvetlenül egy hidegfront után voltunk, viszonylag kevesen neveztek a korábbi évekhez képest: kb. 60-an versenyeztünk, kb. 1/3-a csónakból, a többiek a partról. 3 órás volt a verseny, elég szerény eredménnyel zárult. A 60 versenyzőből 26 nem fogott semmit... köztük voltam én is. A végén összeszámolta Laci, kb. 32 darab törpe került ki a vízből... összesen. Szebb napokon kis túlzással egy embernek kellett volna ennyit kiszedni. Az első helyezett is kb. 1,3kg-nyi hallal lett az aranyérmes.

Ismét horgászat, ezúttal Nyékládházán a Gólem-tónál, kb. 100m-re az első PH!-tábor helyszínétől (az a hely már foglalt volt). Pénteked délután mentünk ki négyen, a bátyám, két gyereke, meg én. Első utunk a napijegyvásárlás volt, engedély nélkül nem szeretek pecázni. Az más kérdés, hogy nem jött halőr... ennyi erővel jöhetett is volna. Megvolt a jegy, táborhely keresése. Majdnem tele volt a part, de találtunk egy viszonylag jó helyet. Sajnos a part közelében eléggé el kezdett nőni a hínár, komolyabb nádfal meg nem volt sehol, tehát se igazán úszásra, se igazán pecázásra nem volt alkalmas a terep... de evvan. Kicsit beetettem, hátha jobban fog jönni másnap a hal.
Sátorállítás, majd mivel eléggé elment az idő, ezért alvás.

Másnap a Nap előtt keltem, a felszerelés összekészítésével nyitottam. 3 pecabot (amiből általában 2 volt bevetve), etetőanyag, miegymás. A bojlis botot fenekezőre bedobtam, az majdnem egész nap ázott, de nem volt hajlandó a nyeletőfék megszólalni rajta. A bolognai bot úszósra szerelve, csontival próbáltam küszt fogni. Bár rengeteg volt belőle (helyenként fekete volt tőlük a víz), valahogy nem mentek rá. Délután 1-ig kellett várni az első kapásra:

Mint ígértem, folytatom a heti "eseményekkel". Véget ért a tábor, ahol 5 napból 3-an pecáztam is változó sikerrel. A változatosság kedvéért ismét Samy mesterrel ketten vonultunk fel a terepre. Nulladik nap délután egy helyen beetettünk büdös tengerivel (erjesztett kukorica... a ponty állítólag szereti), és arra mentünk fenekezővel. Úszóval is pecáztunk, inkább partközelben, a nádas (ami valójában gyékényes volt) szélénél.

1. nap: szakadt az eső, Zoli még a vegyvédelmi esőkabátban is elázott, nekem nem is volt igazán esőálló cuccom, úgyhogy hamar feladtam. Délutánra jobb idő lett, ismét nekiálltunk közös erővel. Jó darabig semmi, aztán mikor egyedül maradtam, az egyik partszéli úszósra ráment egy ponty, kb. 1kg-s volt. Nem tartott sokáig a fárasztása. Azon kívül még fogtunk vagy 6-8 törpeharcsát, amiből az elsőket visszadobtuk, de utána úgy voltam vele, hogy hal-hal, jó lesz az a halászlébe. Lassan ki is lett dolgozva egy viszonylag egyszerű pucolási mód.

A címben szereplő kezdő horgász én lennék. Olyan szinten kezdő, hogy tegnapelőtt (2009. augusztus 2-án) volt a kezemben először úgy pecabot, hogy az fel volt szerelve. Előtte csak nézegettem, mozgattam, tekertem az orsót, olvasgattam a dolgokat... és sok-sok megválaszolatlan kérdésem maradt. A legszebb, hogy ezek nagy rész az első próbánál meg is lett válaszolva. Csak pár példa:

- Miért párhuzamos az orsó és a bot tengelye, mikor ez légyegesen bonyolultabb technikai megoldás, mint az "egyszerű" dob? Aztán mikor először dobtam, és kihajtottam a kart, egyből világos lett: így tud a legkisebb ellenállással leszaladni a zsinór.

- Hogy van az, hogy 4-5 kg-s szakítószilárdságú zsinórokkal is 15-20 kilós halakat is kifognak? ja, hogy a zsinórnak nem a halat kell elbírnia, csak azt az ellenállást, amit a vízben úszva kifejt. A halat a merítőhálónak kell elbírnia.

- Miért racsnizik mindkét irányba a dob az orsón? Egyszerű: az egyik irányba fogja a fék, a másik irányba meg semmi nem kényszeríti, de nincs ok rá, hogy ott akadálya legyen

mivel moderátorságom megszűnésekor rengeteg "miért nem vagy már mod?" típusú kérdést kaptam, ezért most, hogy újra mod lettem, ezt megelőzendő, összefoglalom a történteket. legalábbis azon részét, amit el lehet mondani.

haladjunk időrendi sorrendben:

2008. 02. 16: debreceni ph-találkozó. összegyűlt a helyi és távolabbi csapat, voltunk több, mint 20-an emlékeim szerint. ekkora társaság nem marad együtt, mi is szeparálódtunk. egy rész elment a vendéglő egy távolabbi helyére, ahol pipáztunk, söröztünk, de csak kulturált mértékben. felmerült, hogy köztudottan antialkoholista fórumtársunkat meg kellene egy picit viccelni: mindenki ragaszt magára egy névcímkét, és sört iszik, erről fotót csinálunk, aztán elküldjük neki. feltételeztük, hogy van humorérzéke. mint kiderült, lett is volna, ha...

...ha egy szélsőséges beállítottságú (ex)fórumtársat nem kapja el a gépszíj, és nem kezd el ok nélkül "poénkodni" a jelen nem levő 2 nagybetűssel. nagyon hülye és nagyon sértő poénok voltak ezek, amik sajnos elkerülték a figyelmemet. a képek már nincsenek kinn, nem az a lényeg, hogy mi volt rajtuk, hanem hogy indokolhatatlanul sértette őket. legjobb tudomásom szerint azóta se kért bocsánatot, nem érzi a tette súlyát.

a téma adott. szeretném az életszínvonalamat nyugodtan, munka nélkül növelni. ehez viszont pénzre lenne szükségem. soook pénzre. részben túlórával össze tudnám szedni, de ahoz dógozni kell

anyagi helyzetemről: van munkám, a fizetésemre se panaszkodhatok (túlságosan). nincsenek mindennapos anyagi gondjaim, sőt, mostanában igazán anyagi gondjaim sincsenek. legfeljebb nem tudok venni kocsit, plazmatévét, meg úszómedencés házat. lakáshitelem van, egyéb tartozásom nincs, előtakarékoskodok, hogy ne is legyen.

hogy mégis miért kellene pénz? miért ne! a sok pénz jobb a kevésnél, márcsak anyagi szempontból is (nem pontos idézet). ha adakoztok, megígérem, hogy a saját jólétem növelésére fogom felhasználni. például tovább bővítem a gépemet. vagy veszek egy jobb ágyat, cipőt, ruhát, biciklit, kocsit, akármit.

a számlaszámom: 11625009-11169501-25000005 (erste)

úgyhogy akinek annyi pénze van, hogy nem bírja elkölteni, az nyugodtan fizethet, segítek neki ebben a nehéz feladatban

No, a folytatás:

mint írtam, a pipa nem volt teljes, valamint volt még 1-2 dolog, amit kinéztem. Mivel Debrecenben nehéz lett volna (jó áron) beszerezni őket, azért maradt a webshop. 2 nagyobb, ismertebb webshopról tudtam ebben a témakörben, szétnéztem az oldalaikon. a vizipipa.eu-nál találtam valamit, ami nagyon megfogott:

Igen, egy arab kendő (ott Arafat-kendőnek hívják, de az igazi nevét nekem se sikerült kiderítenem). Hozzáteszem, nem vagyok muszlim, sőt, nem vagyok (már) vallásos se. Egyszerűen tetszik néhány dolog más kultúrákból.
Hogy a szállítási költségeket csökkentsem, kerestem valakit, vagy valakiket, akik szintén akarnak vizipipához rendelni valamit. Egy emberke akadt első körben, neki egy víztartály (továbbiakban: váza) és némi szén kellett. El is ment szépen a rendelés, a végösszeg majdnem 15k volt. A rendelésben a következő, a folytatás számára fontos dolgok voltak:
- 1 szélfogó
- 1 széntartó konzol
- 1 kerámia dohánytölcsér (az enyém máza lepattant)
- 1 csomag kétalmás dohány
- 50 db szipka.