Tápegység – hova jutottunk 5 év alatt?

Régi motoros körökben – és a hozzáértők között – talán nem kell magyarázni:
a tápegység nem mellékes alkatrész, hanem az egész rendszer alapja.
Az a komponens, amin minden más múlik: stabilitás, élettartam, biztonság.
Az elmúlt években viszont egyre gyakrabban érzem azt, hogy valami nagyon félrement a piacon. Nem csak az alsóbb szegmensekben, hanem sajnos már a felső kategóriában is.
Az elmúlt 1–2 évben szinte minden hardvernél megjelent a költségcsökkentés:
Kevesebb réz ,kisebb tartalékok ,agresszívebb határértékek ,papíron erős specifikációk, gyakorlatban kérdéses kivitelezés.
Ami 5 éve még középkategóriában teljesen természetes volt, azt ma sokszor már felső kategóriában sem kapjuk meg.

Amit sokan alábecsülnek: Ripple és feszültség-fodrozás ,
Szerintem erről feltűnően keveset beszélünk, pedig kulcskérdés.
A ripple (feszültség-fodrozás): hosszú távon öli a VRM-eket ,terheli a kondenzátorokat ,mikro instabilitásokat okozhat és csökkenti az alkatrészek élettartamát.
Papíron sok táp „belefér a szabványba”, de:
👉 a szabvány nem az optimális működésről szól, hanem a túlélésről.
És itt jön elő az, hogy nem mindegy, mit kapsz a burkolat mögött.

Ryzen ( Zen4 / Zen5) – amikor a „normális működés” magyarázatra szorul

Egy ideje AM5 platformokat használok, és bár technikailag sok minden tiszteletreméltó, van egy pont, ahol szerintem az AMD egyértelműen rossz irányba ment el.

Adott egy teljesen hétköznapi, nem extrém konfiguráció:
Ryzen 7 7700 (65 W TDP)
MSI B650 Tomahawk
280 mm-es Kraken Elite AIO
korrekt paszta (MX-6), friss BIOS
SoC feszültség manuálisan 1,20 V-ra állítva
A rendszer:
játékok alatt, órákig futtatott Cinebench alatt 65–67 °C, stabil, csendes, teljesen rendben van.
Majd jön a valóság abszurd oldala.
👉 programok telepítése
👉 program kibontása
👉 egy egyszerű installer futtatása
és a CPU alkalmanként eléri a 78–80 °C-ot.

Igen ,
Egy setup.exe nagyobb hőcsúcsot okoz, mint egy hosszú all-core terhelés (vagy akár bármelyik Cinebench).
„Ez normális” – csak éppen kinek?
Lehet mondani, hogy:
agresszív single-core boost, rövid burst terhelések, chipletes felépítés, mérnökileg indokolható.
Ez mind igaz.
De felhasználói oldalról ez rossz élmény.
Egy 65 W-os CPU-tól, 280 mm-es vízhűtéssel, nem azt várja az ember, hogy a legnagyobb hőterhelést a Windows telepítő okozza.
És itt jön az AMD felelőssége
Az AM5 platform:
Extrém agresszív boost viselkedést engedett szabadjára, túl nagy mozgásteret hagyott „Auto” beállításokon, mindezt gyenge kommunikációval kísérte.
Majd amikor alaplapok mentek tönkre, a hangsúly gyorsan átkerült arra, hogy:
„nem megfelelő beállítások voltak”
Ezt nehéz komolyan venni.
Egy drága, prémium platformot nem lehet úgy piacra dobni, hogy:
az alapértelmezett működés kockázatos,
a stabil, hűvös üzemhez kézi beavatkozás szükséges és utólag magyarázzuk el, hogy „ez így lett tervezve”.
Ez nem felhasználói hiba, hanem platformszintű döntés.