Tegnap kicseréltem a tápot, meg visszaraktam a gépbe a 3070-et. Kábelrendezés, portalanítás, majd vissza az asztalra. Indítom.. semmi, csak teker a végtelenbe az MSI logo-nál. Újraindít, megint. Ezt még vagy 5X eljátszottam, ok, ez nem fog menni. Közben kiírta azt is, hogy automatic repair. Ez este 8 magasságában volt.

Gyanús volt, hogy a VGA driverrel lehet valami, mert a szétszedés előtt letöröltem a régi NVIDIA drivert, de mondom kép van a monitoron, ettől még be kell bootolnia. Szóval váltogattam egy darabig az alaplapi és VGA-n levő csatlakozók között, még a VGA-t is kikötöttem, majd ki is szedtem, mert amíg érzékelte, addig az alaplapi csatival ugye nincs kép a monitoron. Ezzel elment egy csomó idő, de semmi.

Rákerestem erre a jelenségre, mert ismerős volt. Tele van vele a net, egy végtelen loop-ba kerülsz és sose indul a gép, de a repair se megy tovább. Megoldások.. mindenhol a Windows telepítőt írja, de honnan szerezzek? Bekapcsoltam a Macbook Pro-t, rákerestem, hogy hogy lehet Mac-ről bootable USB-t létrehozni. Még szerencse, hogy van itthon olyan pendrive, amin van USB-C csatlakozó is. Közben elkezdtem letölteni a WIN 10 ISO-t, a 6GB-os file-ra 3-4 órát írt - tudni kell, hogy az albimban borzasztóan rossz a wifi, lényegében csak LAN-on kapok használható sebességet. Illetve valószínűleg a modem/router gyenge, na mindegy. Mondom fasza lesz ezt megvárni. Közben keresgéltem egyéb megoldásokat - volt olyan app, amihez nem kellett ISO, de ez nyilván ugyanúgy letöltött valamit a háttérben, úgyhogy nem voltam előrébb. Természetesen nincs LAN port a Mac-en, átalakítóm meg pláne nincs hozzá.

[link]

Erre miért kellett 2023-ig várni? A sok felesleges extra mellett ne lett volna rá igény? Kötve hiszem. Meg hát technikailag se egy nagy kaland megoldani.

[link]

November környékén lejárt a jogsim és a veszélyhelyzet miatt automatikusan kitolták a lejáratát június 30.-ig, úgyhogy úgy voltam vele, hogy fuck it, majd valamikor igénylek újat. Arra viszont nem gondoltam, hogy néha használok MOL Limo-t, ami becsületes applikáció lévén úgy érzékelte, hogy lejárt, így nem tudtam autót foglalni (a sajátom pedig vidéken volt). Hirtelen nagyon kellett volna, úgyhogy kicsit bepánikolva lefotóztam a jogsim mindkét oldalát és beküldtem ellenőrzésre. Aztán rájöttem, hogy ki tudja, hogy hány munkanap, mire ezt valaki elbírálja, meg esetleg elindul egy oda-vissza levelezés, hogy "dehát ez lejárt" - "de a covid miatt mégse" - "ja tényleg".. még szerencse, hogy vasárnap délután volt Úgyhogy nem túl sok reménnyel, de felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy ez a helyzet és vártam, hogy elmondják, hogy ez az autófoglalás most miért nem fog tudni megvalósulni. Ehelyett még be se fejeztem a mondatot, már jött a válasz, hogy meg lett hosszabbítva, le tudom foglalni. Köpni-nyelni nem tudtam.

Nyáron volt az első komolyabb élményem a UPS-szel, amikor is vártam egy külföldi csomagot, aminek ütemezve volt a kézbesítése az adott napra. Szép lassan eltelt a nap, a csomag sehol, másnap gondoltam felhívom az ügyfélszolgálatot, hogy wattafak. "Hát ott volt a futár a társasháznál, de mivel nem tudta kézbesíteni, ezért visszakerült a csomag a depóba." Mondom ki van írva a nevem, de ha nem is lenne, akkor is ott a telefonszám. "Ja hát a futárjaink nem szoktak telefonálni". ?? Itt már kezdett kicsit komikus lenni a beszélgetés, mondom nem az lenne a cél mindenkinek, hogy a lehető legnagyobb valószínűséggel kézbesíteni tudja a csomagot, hogy ne kelljen visszaküldeni a depóba, ott újra ütemezni, meg újra kihozni a csomagot, nekem meg újra várni egész nap, stb.? Ehhez csak a telefont kellett volna felemelni. "Jó hát akkor odaírom a futárnak megjegyzésbe, hogy hívja telefonon." Mondom ez nem alap? A DPD meg az összes csöves futárszolgálat azonnal telefonál, még a Posta futár is (!!). A UPS tipikusan akkor szokott csak csomagot hozni, amikor valami drága cuccot rendelek külföldről, amire még rádobnak 50-60 dollár szállítási költséget is. Nem fér bele a tarifába egy feltöltőkártya a futároknak?

A csapból is ez folyik, hogy 2020, az elátkozott év, minden szar volt, legyen már vége.. de vajon tényleg az volt? A COVID-ot nehéz félretenni, rengeteg embert érintett. Családtagok halála, sok ember elvesztette a munkahelyét. Viszont rengeteg embert nem érintett. Ők miért sírnak? Lehet itt olvasni mindent. Természeti katasztrófák (minden évben van), politikai dolgok (szintén), stb.

Kicsit az az érzésem, mint a pesszimista ember kapcsán, aki mindig a pofont keresi, hogy amikor végre valami rossz történik, akkor elmondhassa, hogy "na ugye megmondtam?". Most legalább van mire fogni, hogy miért szar minden..

Számomra borzasztó mód bicskanyitogató, ahogyan ezt az adblock kérdést kezeli a Prohardver. Először ugye volt az a szép passzív-agresszív poszt, hogy a felhasználók miatt fog tönkremenni az oldal, mert adblocker-t használunk. Aztán megjelent egy finom kis banner felül amolyan emlékeztetőként, hogy nehogy úgy használd az oldalt, hogy ne legyél emlékeztetve, hogy miattad fog tönkremenni.

Mától pedig már az arcunkba tolják, folyamatosan megakasztva ezzel a böngészést. Ebben csak az a vicces, hogy bármennyi pénzt ráteszek, hogy a PH! tulaja/szerkesztősége is használ adblockert, amivel ugyanúgy elvesznek más oldalaktól pénzt, de a PH! ugye kivétel, mert "az az enyém". Remélem érzitek az iróniát. Szerintem nincs olyan ember, aki egész nap reklámokat akarna bámulni, pláne, ha ezt megakadályozhatja 2 kattintással. A PH! vállalta, hogy ingyenes tartalmat szolgáltat. Ez eddig tök jó is volt sokáig, majd amikor elkezdett terjedni az adblocker és vele együtt nem működött tovább ez az üzleti modell, akkor elkezdjük a felhasználókat hibáztatni?

Michelle Williamst "lebénította a hiábavalóság érzése", amikor megtudta, hogy mennyivel keresett többet nála Mark Whalberg

Az eszébe se jutott a kisasszonynak, hogy ő egy C-kategóriás színésznő, akinek talán 2-3 említésre való filmje volt egész karrierje során, míg Mark Whalberg miatt tömegek ülnek be a mozikba (azt most hagyjuk, hogy milyen színész.. pénzt hoz) De igen, mint tudjuk, azért kapott ennyivel kevesebb pénzt, mert nő.

2015 őszén kimentem Dániába néhány hónapra és kellett egy hordozható gép. Ezzel együtt már egyre inkább kezdtem kinőni a játékokból és fél évvel korábban eladtam a videokártyát az akkori asztali pc-ből, tehát ott maradtam egy nem rossz, de viszonylag átlagos i5-ös konfiggal. (Kiegészítésként pedig vettem egy PS4-et, hogy azért ne egyik napról a másikra tegyük le a drogot. Ez is megérne egy külön írást, sose gondoltam volna, hogy konzolt veszek.)

Innentől igazából már semmi nem tartott vissza, hogy eladjam az asztalit és vegyek helyette egy laptopot. Sose volt korábban laptopom, nem is igazán szerettem őket a rengeteg kompromisszum miatt, de nem volt túl sok választásom. Igazából ki szerettem volna próbálni, hogy milyen, valamint az asztali se kellett már túlságosan, nem is akartam volna magammal vinni. Akkor még kevésbé használtam fejlesztésre a gépet, így nem voltak nagy igényem. Mindig is szerettem a jól kinéző laptopokat, így egy ProBook 430 G2-re esett a választás (i3-5010U, 8GB DDR3, 120GB SSD, 500GB HDD). Nem volt egy erőgép, de pont jó volt mindenre. Nem játékra vettem és az ára se volt vészes.