Hirdetés

Apollóra emlékezve

Egyedül töltve a karácsonyt, a következő X-es életkorhoz közelítve, akarva akaratlanul szentimentális lesz az ember és elgondolkozik...

Az utolsó dolog amit zárás előtt kiadtam ma, az 20db inzulinos fecskendő volt.

Kissé csalódott vagyok, egy olyan világban élünk ahol ott van a tenyerünkben a lehetőség, hogy milliónyi információhoz jussunk hozzá, kortól, nemtől, oktatástól függetlenül, egy médium ami közelebb hozza a népeket és egységesebbé tehetné a világot. És mégis éppolyan megosztottak vagyunk mint amikor még léteztek ismeretlen földrészek.
Kiábrándít még az egysíkú gondolkodás, az hogy elfelejtettünk álmodni és merni, helyette maradt a nagy önmegvalósítási vágy és a ki vagyok én szindróma. Levegő után kapkodunk az arcok tengerében.
Elfásultunk, megváltoztak az értékrendjeink és a nagy jólétben nem tudunk már magunkkal mit kezdeni..

De ekkor kortyolok egyet a poharamból és elhessegetem a rossz gondolatokat. Nem is olyan rossz ez a világ mint ahogy az a hírekből elsőre tűnik.

11. 11. 11.

Egy remek nyár volt, a gondtalanság és a viktoriánus évek boldogsága volt a levegőben. Június hó utolsó napja volt. Egy brit férfi a családjával épp megérkezett Olaszországba. Miután kivettek egy szobát maguknak, elindultak ebédelni. Verőfényes nap volt. Később délután le kell menni a tengerpartra úszni, gondolták.
A vendéglő teraszán ülve, a férfi a túloldali asztalnál egy másik úriembernél meglátott egy újságot, aminek a vezércikkében valami, számára idegennek tűnő királyság nevét látta. Eszébe jutott hogy útjuk során már Franciaországban is látta ezt a nevet egy újságban, ebben azonban már illusztráció is volt. A képen két koporsó volt.

Egész Európa nyaralt és élvezte az életet ekkor. Jelentéktelennek tűnt egy ilyen hír, amikor ilyen isteni idő volt és a világi problémák oly távolinak tűntek. Számos nemzedék ifjúsága ért véget ezen a nyáron, még többnek volt ez az utolsó...

Idén néhány eredeti színes képpel szeretnék emléket állítani nekik, úgyhogy a további fantázia szülte (bár nem valószínűtlen) mese helyett jöjjenek inkább a képek:

Lovagok harca avagy Q-fan vs PWM

A megjelenése óta piszkálta a csőröm, vajon hogy lehet az hogy a Silent Knight 2, ami doszt ugyanaz mint az előd csak PWM-es ventivel, hirtelen már támogatja a 4 magos procikat is... Persze a válasz egyszerű: Marketing.

De azért kíváncsi voltam még, ígyhát a harcosok:

A bal sarokban a trónbitorló 2-es számú, a jobb oldalon pedig a büszke előd.

ASUS lapom van, úgyhogy a sok "tök hasznos" kacat közt a Q-fan funkcióval is élhetek és élek is mióta csak megvan rá a lehetőségem. Aki nem ismerné annak röviden: arról van szó hogy a lap, úgy szabályozza a proci ill ház ventijeit hogy a terhelésnek megfelelően teljesítsenek. Ez többnyre be is jön neki, ezzel relatíve zajtalánabbá téve egy zajos gépet is.
Ugyebár ilyen alapokra fektetve az önszabályozó PWM venti csak valami túlhype-olt legendás bestiának tűnt, de ki akartam próbálni. Mi lesz a különbség?

Grafikonokra se időből, se erőből nem futotta, illetve értelmét se láttam, hisz ez többnyire csak vélemény, nameg a nem ASUS tulajok rá vannak utalva a PWM-re, így nincs is viszonyítási alapjuk.

1918. 11. 11.

Egy hideg télies hétfői nap volt, minden ugyanolyan mint mindig... Az éjszakai őrök elhúzódtak pihenni, a nappaliak elfoglalták a helyüket, mindenki tette a dolgát. A tüzérek visszamentek a már rég megszokott állásaikhoz és betöltötték az első gránátokat hogy a szomszédokat is felébresszék, azok sem voltak restek viszonozni a szivességet...
A délelőtt úgy telt mint mindig, egy falatnyi reggeli, hideg kávé, hűvös szél, sártenger... 10:58 perckor egy óvatlan kanadai kiemelte a fejét... isten se tudja mi vezérelte a szomszédot... lelőtte... senki nem döbbent meg, tegnap is megtörtént, pár órával ezelőtt valahol odébb is megtörtént... ez a mindennapok része volt.
Aztán pontban 11 órakkor, valami történt! Valami... ami már közel négy és fél éve nem történt meg... Csend. Senki sem tudta elhinni...pedig mindenki tudta már, de mégis mindenkiben ott maradt a félelem... Lehetséges? Hosszú percek teltek el ebben a hihetetlen csendben, pár madár már le is telepedett az árok szélén... Valaki úgy döntött kimegy... sokaknak a gyomra összerándult a gondolattól, ő se jön vissza! Olykor megtorpanva de mégis kimászott onnan, amit úgy hívtak eddig: otthon, oda amit csak úgy emlegettek: senkiföldje. Megfeszült pillanatok teltek el, de sehonnan nem lőttek. Vége volt!
1918. November 11. 11 órakkor elhallgattak az ágyúk a nyugati fronton, ezzel véget vetve a XX. század őskatasztrófájának, a Nagy háborúnak.

Micro ATX, az enyém kisebb!

A mATX lapokat születésük óta sötét mítoszok kísérik, nem alaptalanul, viszont az évek nagy változásokat hoztak magukkal, a legendák meg valahogy megmaradtak a régi veteránok és a köztudat fejében. Ez ihletett meg arra hogy billentyűzetet ragadjak egy szösszenet erejére.
Történt tavaly ősszel hogy fejembevettem, Athlon 64re kell váltani a Bartont. Nade hogy jön ez ki olcsón? Megvan! Legyen integrált videókártyás a lap, úgyse játszunk annyit, akkor jó lesz.
Így megérkezett az Asus M2N-MX és AM2-es társa egy 3200+os Atlon 64 formájában, ez lett itt-ott megfoltozva az idők alatt, jött az X2, jött az új lap, és apránként sok egyébb extra lett beletűzdelve. (adatlapomon olvasható) A gép forog az alkotó pihen.
Mi lett az olcsó, de hosszadalmas fejlesztés eredménye?
Maga az alaplap [link] sok-sok finomságot hozott magával,D-sub mellett DVI kimenet, TV out, firewire, gbit lan, 8usb, 4sata, 2ide, 4 DDR2 DIMM, egy 16x PCI-e,HD audió, 6150es integrált GPU shader model 3.0 és max 256mega memóriával, 3db 3tűs tápcsati és és és... Egy kellemes platformot adott bővítésre, megfelelő géphűtésre, sokoldalú felhasználásra, igen nevettséges 16kilóért. [link]
Nézzük csak az örök mumust, a GPU, ez volt talán minden mATX gyengepontja a múltban és a széleskörű gyűlölet egyik legfőbb oka. A 6150es GF GPU mégis remekelt, és a régi Radeon7000-hez képest mérföldkő volt számomra. Az új AMD chipsetes lapok 1250es ATI kártyái egészen 1024mb-ig etethetők memóriával ami azért elég alapos hátteret ad még játékonak is. Jelen 6150en a memória mérete 16mb-tól 256ig állítható, ezzel változatos igényeknek felel meg. Jópár tápos játék elfutott akadásmentesen, vagy csak minimális szaggatással, csak hogy egy izmosabbat említsek: F.E.A.R. Persze nem volt annyira szép, de csúnyának se lehetett mondani. Itt egy-két minta 800*600as felbontással: