2019. augusztus 23., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Socket A, Te csodás!

  • (f)
  • (p)
Írta: |

1999 közepén nagyot fordult a világ, és megszületett a XX. század legnagyobb találmánya...

[ ÚJ TESZT ]

1999 közepén nagyot fordult a világ, és megszületett a XX. század legnagyobb találmánya (a camping sajt és a fűszerespolc után) az AMD K7 mikroarchitektúrájához [link] igazodó Socket 462-es foglalat, ismertebb nevén a Socket A.

Pontosabban szólva július 23-án megjelent a Slot A-s "Athlon Classic" mely már a K7 architektúrára épült. Ez a proci az ekkor uralkodó Pentium 3asokat hangosan kiröhögte minden benchmarkban. Kazetta formában készült, szinte egy kései válasz lehetett az intel slot 1-ére, de igazi célja valószínűleg az volt, hogy így az alaplapi cache-nél gyorsabb memóriákat tudtak használni, melyek 50, 40 vagy 33%ával mentek a processzor sebességének. Emiatt is lett ez AMD-ék első zárt szorzójú processzora, mivel az akkoriban használatos memóriák (SRAM) nem bírták a processzor skálázhatóságát követni. (hozzá kell tennem hogy később megtalálták a zárat és a feloldásának a módját)
Igaz az intel ekkor így is küzködött a 180nm-re való váltással és ezenfelül még tervezési, gyártási és minőségellenőrzési hibák tömegével, de nem ezek miatt lett hatalmas siker a Slot A és ezzel az Athlon márkanév, hanem a tényleg kimagasló teljesítményével.
500mhz-től 700ig terjedt az elsők sebessége, majd 250ről 180nm-re váltva 550-1000mhz-ig mentek el ezek a processzorok.

De az AMD nem állt meg, generációt kellett lépni, nem egészen egy év alatt 2000 június 5-én bemutatkozott az immár klasszikus PGA formátumban az Athlon Thunderbird széria, mely magával hozta a ZIF tipusú Socket A foglalatot, ami aztán nem is akart odébbállni többet.
A Thunderbird széria is érkezett Slot A kivitelben. Ennek a processzornak a tervezésében született meg az AMD által mai napig követett nézőpont, miszerint a több cache nagyobb teljesítményt eredményez, de a gyorsabb még annál is többet, így a Thunderbird 256 full speed exklúzív cache-t kapott. 1400mhz-es végsebességgel ez a processzor ismét farbabillentette inteléket.

Ezek voltak úgymond az úttörői a Socket A sikersorozatának mely az elkövetkező években nem maradt abba. Persze ne felejtsük el hogy az Athlonok mellett a Duronok is elfoglalták a helyüket a nap alatt.

Újabb egy év, 2001 októbere, megjelenik az AMD napjainkban leváltásra kerülő PR jelölése a Palomino magos processzorokkal melyek 1333-1533mhz-ig mentek ezzel 1,8ghz-s Pentiumokat megszégyenítve.

2002 nyarán a kétféle FSB-vel megjelenő Thoroughbred, egyszerűbben T-bred A ill B variánsa 133 és 166mhz-s busszal 2133 és 2250mhz-s végsebességeken 2600+ és 2800+os jelöléssel került piacra majd a foglalatába.

Hirdetés

Ekkortájt (is) eszébejutott a tervezőknek hogy két mag jobb mint egy, és a többprocesszoros rendszerekre is kellett gondolni, aminek az eredménye az Athlon MP lett.
Később ebből fejlődött ki a Geode NX mobil széria, a hagyományos mobil Athlonok mellé.
A Geode-ok különlegessége, hogy szintén Socket A-ban foglaltak helyet, tehát asztali PC-kben is lehetett őket használni.

MP:

Geode:

Mobile Athlon 4:

2003 február 10. a csillag a zenitre jutott, a Barton-Thorton magos processzorok még Thoroughbred órajeleken üzemeltek, viszont immár 512KiB L2 cache-t kaptak, ezzel kiérdemelve a magasabb PR besorolást 2500+tól 3200+ig.
AMD-ék itt elérték az EV6 busz küszöbét, az Intel reneszánszát élte a Northwood magos Pentiumokkal, és ismét fellélegezhetett. Fizikai képtelenség lett volna tovább pumpálni a K7 architektúrát. Egyik mag se lépte túl a 2200mhz-s végsebességet.

Ekkor már úton volt a K8 avagy az Athlon 64.

Magáról a foglalatról pár apróság:
453 csatlakozási pontja volt, 100tól 200mhz-ig terjedő FSB-t támogatott és 1,0-2,05V-ig terjedő feszültségleadással rendelkezett, CPGA és OPGA tokozású proceszorokat fogadott.
Értelemszerűen a chipset-beli különbségek miatt egy régebbi lap nem tudott mit kezdeni egy bartonnal, de a visszafelekompatibilitás lehetővé tette hogy a felhasználó részletekben újjítsa a rendszerét, ha nem állt módjában másképp... (triviális, de előny)

2003 őszén jelentek meg az első Socket 754ek, ezzel leváltva, de nem lezárva a Socket A több mint 4éven át tartó uralmát. Ennek egyik oka hogy a korai Sempronok még ebbe a foglalatba mentek, azontúl több nagy alaplapgyártó mai napig listán tart néhány Socket A-s lapot.

Socket A Sempron:

Sokat megélt ez a tokozás és végigkísérte az első igazán drasztikus teljesítmény növekedést a processzoriparban. Az SD-t Leváltotta a DDR az ő ideje alatt... Minden hájjal meg lett kenve, kihajtottak belőle minden csepp erőt, amit már csak az otthoni buherátorok tudtak fölözni és maradandó nyomot hagytak a számítástechnika történelmében.

Jómagam sajnos akkori anyagi helyzetem miatt csak külső szemlélőként követhettem nyomon ahogy elrohan a technika. De azóta igyekeztem bepótolni a lemaradást és számos Socket A lapot összeszedtem majd csatarendbe állítottam, ezek mai napig remek szolgálatot tesznek világszerte a filmeznivágyók érdekében ;)
Az írásra legújabb szerzeményem, egy Chaintech Apogee 7NJL1 ihletett meg, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani Tildy-nek ezért a csodáért!
Sajnos nem sikerült elfogulatlannak maradnom, de azthiszem úgyis elsősorban hozzám hasonló AMD rajongók fogják ezen sorokig olvasni :)
Végezetül: Igen, tudom hogy főképp a processzorok köré építettem a cikket és alig szólok a témáról, de aki tapasztalta, tudja...
Az esetleges helyesírási hibákat pedig igyekszem javítani...

Hirdetés

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.