Sziasztok!
Csak néhány, lelkemet nyomasztó gondolatot osztanék meg veletek.
Otthagytam a munkahelyem, mely nem is igazán csak egy munkahely volt, hanem inkább az életem része.
Rohadt nehéz most még feldolgozni, kicsit keresem is magam és a helyem, hogy mivel tudnám legjobban kitölteni a keletkezett űrt.
Most már több, mint egy évtized volt a hátam mögött és rohadt nehéz erről úgy írnom, hogy nem akarom a sérelmeimet se kiteregetni.
Tudom, hogy merre visz az utam tovább, efelől nincsenek kétségeim.
Arra volnék kiváncsi, hogy veletek történt-e hasonló és azt hogyan dolgoztátok fel, mi volt, ami segített nem arra gondolni, hogy olyan dolog megy tovább nélkülem, ami talán a jelenlétem nélkül meg se valósult volna....