A "minőségi" XILENCE control panel

Erről a ventilátor szabályozó panelről van szó.

Ez a történet nem egy minden szempontot felölelő szakmai teszt lesz, sokkal inkább okulásul szolgáló személyes csalódásom története, egy gyártó bizonyos termékében.

Történt, hogy egy boltból vásároltam egy VGA kábelt, ami nem volt jó a monitoromhoz.
Kicserélték egy újra, de azsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A boltban szerettem volna levásárolni azt a szerény 1500Ft.-ot és kértem 2db. egyszerű VGA hűtőt.
Bár a Webshop-ban szerepelt a termék, természetesen a boltban nem volt.
Megrendelték ugyan, de 3 hét elteltével sem mozdult előre a dolog. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy veszek valami mást. A kedvesem volt bent a boltban a termékkel és felhívott telefonon, hogy mit hozzon helyette. Hirtelen nem tudtam mit kitalálni, kértem egy XILENCE internal fan control panel-t.

Bezzeg annak idején...

Bezzeg annak idején.

Ezzel a kijelentéssel mentek a szüleim az agyamra folyamatosan.(Bár most is részem lenne benne).
Állandóan ezt hallottam tőlük, hogy csak egyetlen témát járjak kicsit körül, az élelmiszerek.
Mindig vitatkoztam velük, mert nem igazán értettem miért volt más régen a kifli, kenyér, hentesáru és minden más.
Néhány éve értem már és én is mondogatom, "Bezzeg annak idején".

Most olyan kifli van a boltban, amit ha nem veszek ki a nylon zacskóból, akkor fél óra alatt szivacs állagú lesz. A napokban mutattam meg a kedvesemnek, hogy görcsöt sikerült kötnöm a kifli-ből. Nem-nem pergett róla közben a finomra sült felső réteg, mert olyan nincs rajta.
Amikor kivesszük a zacskóból, fél óra alatt olyan kemény lesz, hogy verekedni lehet vele.
Eleve ez a nylon zacskós mizéria, miért nem volt jó a papír zacsi?

Bezzeg annak idején.

Hol vannak azok a finom Turista szalámik? A legtöbb most kapható Turista szalámi, puha állagú és az íze az nyomokban sem hasonlít az eredeti ízekre.
Az igazi Turista szalámi ismérve volt, a kissé keményebb állag és az "ráncos külső borítás" amiről tudni lehetett, hogy egy érett igazi finom szalámi.

" A " kutya 2.rész

Előző írásomat ott fejeztem be, hogy Amanda birtokba vehette az egész udvart .

Elég sok szakirodalmat végig olvastam a Bordeaux-i dog-ról és a MOLOSSER tipusú kutyákról. Én ezeket a fajtaleírásokat fentartással szoktam fogadni . Ami abból fakad, hogy az ember a saját kutyájával szemben általában elfogult. A tenyésztők leírásai pedig egy kicsit, khmmm... öncélúak.
Viszont a magam tapasztalataira hagyatkozva, bátran állíthatom, hogy nem sok túlzás volt bennük. Ezek a megfigyelések természetesen nem csak erre a fajtára, hanem általánosan a MOLOSSER tipusu kutyákra is igazak.

Amint birtokba vette, olyan szinten bevédte, hogy semmi sem kerülhette el a figyelmét. Hihetetlenül fejlett területvédő és örző-védő ösztöne már egyéves korában előtört. A szakértők azt állítják, hogy a Molosser tipusú kutyák 2, de inkább 3 éves korukig fejlődnek, mind fizikálisan, mind mentálisan . Ezt több kutyám is alátámasztotta és támasztja. Amanda-val olyan szintű érzelmi viszonyba kerültünk rövid idő alatt, amit azóta egyetlen kutyámnál sem érzek.
Minden szabadidőmet vele töltöttem és minden mozdulatát figyeltem és tanultam belőle.
Amikor leültem a földre, szinte mániákusan törekedett arra, hogy az ölembe tudjon ülni.
Ezután komótosan a vállamra hajtotta a fejét és akár órákig élvezte, hogy miközben simogatom, folyamatosan suttogok valamit a fülébe. Az ilyen meghitt együttléteink alatt, a páromon kívül senkit nem engedett a közelembe . Nagyjából 2 méterre húzta meg ezt a képzeletbeli vonalat. Amikor ezt idegen átlépte a Sátáni nézésére még rádobott egy komoly vicsorgást is. Amennyiben bármilyen másik kutya merészelt ilyen bűnt elkövetni, azonnal kitámadott és 3mp. alatt elintézte, hogy ez ne ismétlődjön meg még egyszer . A később mellékerült kan-al is számtalanszor megcsinálta ezt a húzást. Soha, ismétlem soha semmire nem tanítottam. Nem volt ül-fekszik-ottmarad-jajj de ügyes. Nem, a Molosserek erre a fajta kutya tréningre nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak . Mégis mindig tudta, hogy milyen viselkedés formát várok el tőle . Azt gondolom, hogy teljesen tisztában volt, illetve érezte a bennem lévő/kiáramló nyugodtságot és tudta, hogy ez a megfelelő viselkedés forma. Állandó játékaink alatt kínosan ügyelt arra, hogy a fogai véletlenül se érjenek hozzám, ha véletlenül mégis hozzáért, akkor olyan nagyra tátotta a száját (nem volt kicsi)amekkorára csak lehetett és 1-2 lépést hátrált. Amikor nagyon aljas hangulatban volt, mindig úgy tett mintha már nem érdekelném. A hátam mögé került és fogheggyel megfogta a nadrágomat és Sátáni vigyor látszott a pofáján, amikor elestem.

" A " kutya 1.rész

Az elhatározás

Tízegynéhány évvel ezelőtt elhatároztuk a párommal, hogy Debrecenből egy kis faluba költözünk, hogy tudjunk kutyákat tartani. A már meglévő kutyánkat is vittük magunkkal, aki Zeusz névre hallgat és Angol Bulldog - Boxer keverék. Ekkor volt talán 1 éves .
Természetesen már kész tervekkel és ámde kevés tapasztalattal vágtunk bele a költözésbe. Már jó előre elhatároztuk, hogy milyen fajta kutyákat fogunk vásárolni. A fő motivációt Az egyik kopó másik eb című filmben látott, Hooch nevű Bordeauxi dog (Dogue de Bordeaux) adta.
Lelkesen látogattuk a kutyakiállításokat, ismerkedtünk a fajtával, és tanácsokat kértünk a tulajdonosoktól. Minél több Bordeauxi dog-ot láttam és simogattam meg, egyre közelebb kerültünk a saját kutyáinkhoz.
Amikor elérkezettnek láttuk az időt, hogy megvegyük első kutyánkat eme remek fajtából, hatalmas dilemma elé kerültünk.
Kölyköt vagy növendéket vegyünk?
A 8-10 hetes kölyök mellett szólt, hogy mi szocializálhatjuk és adhatjuk meg az alapnevelést a további életéhez.
A növendék mellett pedig az szólt, hogy talán kevesebb lesz a kezdeti probléma egy 10-12 hónapos kutyával, illetve nem ismervén a szomszédokat és általában a falu lakosságának, a kutyákhoz való viszonyát ( ellopják, megmérgezik, mit lehet tudni ), a növendék kutya vásárlása mellett döntöttünk.