Kedves olvasók, előre leszögezném, hogy aki itt napi 100 km-es tekeréseket akar olvasni rossz helyre tévedt. Én sem a biciklire lettem kitalálva, a barátok sem.

Egy nap elhatároztuk, hogy el kéne menni egyet túrázni. Ez nekünk nem újdonság, már 3. éve járjuk a Tiszát és a többi folyót nyaranként, evezünk napi jópár folyamkilométert, sátrazunk, és persze iszunk és iszunk… és iszunk. Gondoltuk, most menjünk bicajjal!
Ugyanis tudni kell rólunk, hogy egy alkoholt meglehetősen jól bíró társaság vagyunk, ezért is mondtam az elején, hogy ne számítsatok rengeteg km-re.

Nos, hát akkor elmesélem, hogy is esett meg ez a mi kis túránk, hogy többen rávegyék magukat!

Hat emberke, osztálytárs, barát indult útnak a nem éppen csúcsszuper országúti biciklijükkel... ha értitek mire gondolok. Hármunknak van szerencsére nyaralónk a Balaton három különböző részén. Egy Zamárdiban, egy Balatonfüreden (a családomé), egy pedig Balatonlellén. Ezek még jó messze vannak egymástól, így be kellett iktatnunk pár campinget, hogy kényelmesen végig tudjuk "szenvedni” az összesen 237 km-t.

Tegnap hazafelé menet 4 hullócsillagot is láttam, pedig nem figyeltem merev tekintettel az eget..

Vajon mit jelenthet?

Remélem jót jelent és jó időnk lesz jövőhétre amikoris biciklitúrázni megyünk a Balaton köré.. hátha.. Majd megírom milyen volt

És remélem a többi három pedig szerencsét hoz a jövőre nézve.. ugyanis Olaszországban folytatom jövőre tanulmányaimat..

Nehéz lesz onnan hardver csereberélni, dehát semmi sem lehetetlen..

De legalább blogot majd írkálok

Tegnap értem haza Bulgáriából. Rengeteg pozitívum, kevés negatívummal találkoztam, ezt osztom meg veletek.

Napospartra, vagy ahogy ott mondják Sunny Beach-re mentünk (Burgas, Nesebar felé) két autóval nyolcan. Az "autóval" rész azért fontos, mert aki repülővel megy oda, nem ismerheti meg, nem láthat egész képet az országról, ami szerintem egy kirándulásnál nagyon fontos. A tengerpart, és az ország belseje két külön világ.

Először is az utazásról: Én szeretek utazni, de az 1100km 18-21 óra alatt túlzás. Szerbián keresztül mentünk, és ott is csak Belgrád után van autópálya, előtte pedig a szar, foltozott, egysávos útért még elkérnek 2*5 eurót, azután pedig az autópályáért is jópárat. De onnan már szép egyenletes az út. A határok borzalmasak. Ha éppen kifogja az ember azt az időszakot, amikor a törökök vándorolnak hazafelé Németországból, Ausztriából stb, akkor órákat fog vesztegelni a határon. (őket mind egyesével átnézik, és majdhogynem mind mikrobuszokkal vannak). Akkor lettem egy pillanatra ideges, amikor már 2 órája vesztegeltünk ott, és megszólal a GPS, hogy "túl gyorsan mész" nemtudom, hogy jött rá ez. De ezis kibírható, hozzátartozik az utakhoz.