A recept innen van:

Hozzávalók:

5 kg pritaminpaprika (vagy kápia paprika) 5 kg padlizsán 1,5 kg vöröshagyma 1,5 kg sárgarépa 1 l paradicsomlé 1 l étolaj vagy szőlőmagolaj 1 kg főtt bab (opcionális) 1 ek fekete bors 4 db babérlevél só (ízlés szerint, kb. 3 ek)

Elkészítés:

– Süssük meg a padlizsánt és a pritaminpaprikát (vagy kápia paprikát)! A legjobb, ha ezt faszénen tesszük, ami kellemes füstös ízt kölcsönöz neki.
– A vöröshagymát olajon, nagyon lassú tűzön pirítsuk meg!
– Közben főzzük meg, majd pürésítsük a sárgarépát!
– Keverjük össze a paprikát, a hagymát, a répapürét és a paradicsomlevet, majd dolgozzuk át botmixerrel! Ezután adjuk hozzá a padlizsánt, és mehet bele a babérlevél, só, bors.
– Innentől még egy órán át főzzük!
– Tegyük el fertőtlenített üvegbe a nagyon forró zakuszkát, a tetején egy evőkanálnyi forró olajjal! Mehet rá a fedő, és dunsztban hagyjuk kihűlni!

Ezeket a recepteket többnyire magamnak akarom elmenteni, de hátha más is kedvet kap kipróbálni őket, ha már itt a kánikula.

Rosé borkoktél (Levander „Rozé”Mary):

Rozé
Aperol
Levendula szirup
Lime & Tonic

Csillag borkoktél (Elderflower Spritz):

Egri Csillag
Bodza szirup
Limoncello
Szóda

A receptek innen.

"Hogy bízhassunk álmaink igazában, rizlinget vagy szilvánit igyunk – mondani sem kell: szikvízzel! Ne kössünk kompromisszumot, a fröccs sem suta koalíció (bár létezik koalíciós fröccs: egy nagyfröccs és két kisfröccs egy pohárban, Moldova György ír róla a Néma súgóban). Kártékony felfogás, miszerint fröccsbe gyengébb bort kell keverni. A képlet végtelen egyszerű: jó borból inni-, rossz borból csapnivaló fröccs kerekedik. A gyakorlott fröccsivó már az ital színéből és az apró gyöngyök gomolygásából pontosan tudja, értő kezek készítették-e a spriccert. És ha igen, az a legnagyobb gyönyörűség! A jó fröccsnek ritmusa van, ezért ha olvasunk, csak verset olvassunk közben – s ha igazi ínyencek vagyunk, azt is tudjuk, a kisfröccsnek a felező nyolcas áll a legjobban, jambikus lejtéssel. Így a gondolatnak is ritmusa lesz, ritmusa lesz a napnak, az életnek. Az elszánt uzsonnabor-fogyasztó mindig pontos és megbízható (Rottenbiller utcai pincekocsmákban járta a mondás, miszerint a pontos időt is a jó ivóhoz mondja be a Kossuth meg a Vasút)!

Csokoládéhoz bort párosítani éppen annyira nem újdonság, mint bizonyos borokban fölfedezni csokoládés ízjegyeket. A kakaó földes mélységének és egyes vörösborok fűszeres, bársonyos teltségének szövetsége az égben köttetett, mégsem jut feltétlenül eszünkbe egy italban hozni őket meghitt közelségbe egymással – pedig igencsak érdemes.

Elkészítés:
Olvasszunk fel egy tábla (100g) legalább 70%-os kakaótartalmú étcsokoládét 5 dl zsíros tejben. (Erre a legjobb módszer, ha a tejet – akár egy rúd fahéjjal – fölforraljuk, majd a csokoládéra öntjük, és addig kevergetjük habverővel, amíg a csoki teljesen föloldódik.) Adhatunk hozzá egy pici cukrot is, de igazából nem szükséges, ha bírjuk az enyhe édesség és a fűszeres-kesernyés ízek felnőttes kontrasztját. Amikor a csokoládé föloldódott, adjunk a keverékhez 2,5 dl közepes testű, fűszeres-gyümölcsös vörösbort, és tulajdonképpen készen is vagyunk; tovább melegíteni nem kell.

Biztos választás a merlot, de ha esetleg még fűszeresebbre hangolnánk az italt, akkor használjunk chilis csokoládét (vagy dobjunk a tejbe a fahéj mellé egy csipet chilipelyhet), és használjunk újvilági stílusú, dzsemesen gyümölcsös shirazt. A szervírozáshoz használt bögrékbe egy-egy szál rozmaringot állítva pedig még egy plusz villanásnyi télies fűszerességet adhatunk az íz-és illatélményhez.
megj.: kadarka, portugieser és jó lehet

Semmi komment, csak egy nagyon szép táblázat.

Főleg magamnak szeretném elmenteni Kovács Antal sommelier jótanácsait, de hátha más is érdekesnek találja.

A megfelelő alapanyag:
"A forralt bort készíthetjük fehérborból, rozéból, sillerből, vagy vörösborból is. Viszont én általában fehér borból, vagy roséból nem készítek forralt bort, mert ezek a bortípusok a melegítés hatására hajlamosak zavarosnak mutatkozni....Főként emiatt én a siller bort, vagy az alacsony tannintartalmú vöröseket preferálom. Az alacsony tannintartalom a forralt bor esetében kulcsfontosságú szempont, mert a magas tannin- (csersav) tartalom kellemetlenné teszi a végeredményt. "

A recept:
"1 palack bor,
8 db szegfűszeg,
1 db csillagánizs,
1 rúd fahéj,
3 evőkanál nádcukor,
1/2 citrom leve,
1 narancs leve.

Ma jött szembe ez is facebookon, a tegnapi bejegyzésemhez kicsit kapcsolódva.

Kevésbé interaktív ugyan, de legalább olyan érdekes.
Engem pl. kicsit meglepett, hogy hőmérséklet és csapadék szempontjából dél és kelet Budapest mennyire "kilóg" a környezetéből.

Informatív és részletes gazdasági, társadalmi térképek .
Nem csak "térképkockáknak" ajánlott!

semmi extra, csak egy jó kis gyűjtemény a wlbp cikkben.

A Fővárosi Önkormányzat egy térképen összegzi, hogy hol vannak tűzcsapra szerelt ivókutak, ami gondolom ebben a hőségben nagyon jól jön.
Magam sem tudtam róla hogy elérhető így, egyben, térképre szedve, a cikkben pedig a bkk futár alkalmazást is említik a honlap mellett.

Mindenki pótolja az elveszett folyadékmennyiséget!
Kulacsra, palackra fel!