Nem is olyan rég még hatalmas befektetésként tartották számon a Google részvényekbe való invesztálást, ám 2010 elején óriásit zuhantak a cég papírjai. Akkor a 630 pont körül jegyzett részvények árát 810-re is prognosztizálták. A mennybemenetelt az a kínai hackertámadás törte derékba, mely a google szervereit is érintette. A részvényesek nem díjazták a Google előtérbe helyezett lépését, mely szerint kivonul Kínából.
Erre tett rá egy lapáttal, hogy a megváltóként várt Android alapú okostelefonok egyszerűen nem hozták lázba a nagyérdeműt, és csak ímmel-ámmal fogytak.
Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a Google kénytelen volt az okostelefonjainak kínai debütálását elhalasztani, melynek szintén csak a vetélytársak örültek.
A fenti tényezők miatt a várt majd 200 pontos növekedés helyett, egy két lépésben bekövetkező 100 pontos zuhanás állt be az amerikai részvénypiacon jegyzett Google papírokban, melyek végül 529 dollár környékén állapodtak meg.

Bevezetés

Gyakorta olvasni bizonyos fórumokon, hogy sok felhasználó százezreket képes a populáris részegységekre (cpu, vga, mbo, ram) költeni, miközben, ha tápra kerül sor, képes beérni az olcsóbb, noname cuccokkal. Köztudott, hogy ezen kevésbé neves gyártók termékei a nem elég minőségi alkatrészek és technológiáknak hála, egyrészt nem olyan biztonságosak, másrészt a feltüntetett névleges teljesítménynek csak igen kis százalékát képesek ténylegesen leadni, szemben a drágább társaikkal. Hiába tünteti fel a gyártó a több száz wattos névleges teljesítményt, a felhasználó jó, ha ennek a 60%-át megkapja.
Sajnos vagy ennek, vagy a manapság divatos hardverpazarlásnak (feleslegesen nagy teljesítményű részegységek halmozása) hatására elharapódzott az a tendencia mely során egyre nagyobb teljesítményű tápegységeket vesznek a vásárlók.
Ezért ragadtam többek között klaviatúrát, hogy rámutassak mennyi is a valóságban egy átlagos rendszer fogyasztása a különböző felhasználási körülmények alatt (készenlét, alapjárat, teljes terhelés, tuning).

Pár hónapja megjelent a piacon a Cooler Master nagyszerű ár/érték arányú processzorhűtő sorozatának, a Cooler Master Hyper TX-nek, a legújabb tagja, a Hyper TX3. Aki figyelemmel kísérte a család első 2 termékét, az tudja, hogy a TX és a TX2 között mindössze a támogatott processzorfoglalatokban és a ventilátor csatlakozójában van különbség. Az előbbinél külön létezett az AMD és külön az LGA foglalatokra való felszerelést támogató változat, így oda kellett figyelni, hogy melyiket vesszük meg. A TX2 esetén mindkét foglalatra felszerelhetjük a hűtőt. Valamint az eddigi 4 pines csatlakozóról áttértek a TX2-nél a 3 pinesre.
Jogosan merül tehát fel a kérdés, hogy újra egy ilyen kis csekélységért bolondítják meg a szakmát a CM tervezői, vagy ezúttal lényeges változtatásokat is fel tudnak mutatni. Nos, nézzük!