Bevezetés
Gyakorta olvasni bizonyos fórumokon, hogy sok felhasználó százezreket képes a populáris részegységekre (cpu, vga, mbo, ram) költeni, miközben, ha tápra kerül sor, képes beérni az olcsóbb, noname cuccokkal. Köztudott, hogy ezen kevésbé neves gyártók termékei a nem elég minőségi alkatrészek és technológiáknak hála, egyrészt nem olyan biztonságosak, másrészt a feltüntetett névleges teljesítménynek csak igen kis százalékát képesek ténylegesen leadni, szemben a drágább társaikkal. Hiába tünteti fel a gyártó a több száz wattos névleges teljesítményt, a felhasználó jó, ha ennek a 60%-át megkapja.
Sajnos vagy ennek, vagy a manapság divatos hardverpazarlásnak (feleslegesen nagy teljesítményű részegységek halmozása) hatására elharapódzott az a tendencia mely során egyre nagyobb teljesítményű tápegységeket vesznek a vásárlók.
Ezért ragadtam többek között klaviatúrát, hogy rámutassak mennyi is a valóságban egy átlagos rendszer fogyasztása a különböző felhasználási körülmények alatt (készenlét, alapjárat, teljes terhelés, tuning).
A tesztgép
alaplap: ASRock A785GXH/128M
processzor: AMD Sempron LE140, AMD Phenom II 550BE
vga: MSI Radeon 3850 OC 256MB pci-e
ram: 2x2 GB Geil Ultra 800MHz
hdd: Maxtor 160 GB ide
táp: FSP Everest 500plus80
fogyasztásmérő: EKM 30
A tesztről
Minden bizonnyal sokak előtt ismert az AMD processzorokban letiltott magok aktiválásának a lehetősége. A módszer lényege, hogy az SB710-es -vagy ennél újabb- déli híddal szerelt chipsetű alaplapok esetén lehetőség van a gyárilag letiltott processzormagok bekapcsolására. A tesztkonfigurációban szereplő két cpu olyan örömben részesített, hogy mindkettőnél sikerült bekapcsolni a letiltott magokat, így olyan mintha 4 különböző processzorunk lett volna: Sempron 140, Athlon II X2 240, Phenom II X2 550BE, Phenom II X4 B50.
Próbáltam minden szóba jöhető felhasználási állapot fogyasztás értékét megörökíteni. Ezek a következőek voltak: boot, készenlét, alapjárat, prime95-tel elért maximális cpu terhelés, furmarkkal izzasztott vga, full load (mely a prime95 és a furmark együttes futtatásából adódott).
Az átlagfelhasználó gépe a működés során ezen stádiumok valamelyikébe biztos beleesik, de gondoltam a tuningolást meg nem vető olvasókra is. Ebből az okból kifolyólag a jó kis 3850-nek megemeltem a gpu frekvenciáját 770 MHz-en, a ramokat pedig 1004 MHz-en futattam. Így keletkezett további két kategória: az OC vga, és az OC full load.
Érdekességképp felkerültek az Asrock alaplapra integrált hd4200-es igp-vel született eredmények is. Hasznos lehet az irodai felhasználásra épített egymagos konfigurációkat használók esetén.
Továbbá fontosnak tartom az alulfeszelt variációk bemutatását is. Ezekben az esetekben egyszerűen jóval kevesebb feszültséget adtam biosból a cpu-nak. Természetesen figyelembe véve, hogy a rendszer megőrizze a stabilitását.
(a teljes teszt mérési eredményei letölthetőek xlsx formátumban)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
