Ma délután volt a Mikola fizika verseny, amin én 3 órán keresztül gyötrődtem. Azt mondják, nekünk, matek tagozatosoknak, vág legjobban az agyunk, hiszen versenypéldákra vagyunk specializálódva. Ez lehet, hogy kis mértékű előnyt jelent, de mi pont ezért sokkmindent bonyolultabban akarunk megoldani, mint ahogy lehetne.
A verseny vége felé az utolsó fél órás hajrában megfeszítettem minden agytekervényemet (megjegyzem, már tényleg nagyon fáradt voltam), és elkezdtem egy újabb példát megoldani… valamilyen hajításos, görbés izgi dolog volt…az xy-tengelyes ábrázolásban egy derékszögű háromszög volt, aminek egyik befogója(a) 40cm és a vele szembeni szög 45° ...ki kellett volna számolnom b oldal hosszát. Mindenkinek feltűnhetett volna, hogy b oldal hossza különösebb megerőltetés nélkül leolvasható az ábráról… mivel ez egy egyenlő szárú derékszögű háromszög.
Itt jött be a mai nap vicce… a matek tagozat áldásos hatása… ahelyett, hogy láttam volna, amit látnom kell én kétségbeesetten, lapozgattam a függvénytáblát, mígnem tangens α -val kiszámoltam a b oldalt.(mellesleg még nem tanultuk a szögfüggvényeket)…Na így lehet egy ovis szintű dolgokból érdekes példákat gyártani
Már alig várom a holnapi lapot…amilyen szerencsém van az én tanárom fogja javítani, és az egész osztály előtt elemzi majd ki értelmes eszmefutatásaim…
Föléd licitáljak? Pont hétfői koordináta geometria tz legnehezebb feladatnál buktam el már a szövegértésnél, nekem az egyenlőoldalű háromszögből egyenlőszárú lett. Főleg nem fog vér folyni egy verseny miatt.