UPDATE!!
Aki olvasta a cikket az ugorjon a cikk 3/4-ére ahol több dologra fény derül, legeslegfontosabb hogy a Linux stabilitásával és megbízhatóságával kapcsolatban megoldás született és a véleményem is 180 fokos fordulatot vett ezügyben.
A többiben nem.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Talán a fennti cím valamennyire találó.
Nem összehasonlítás, nem rangsor, nem lehúzása vagy felmagasztalása bármelyik, a témában szereplő operációs rendszernek. Ez a szándékom lehet hogy nem mindenhol látszik mert a Linux hibáit domborítom ki, viszont ezen hibák is okozhatják hogy szélesebb, átlag felhasználói körbe nem tud elterjedni a mai napig.
Zömében a saját tapasztalataimat öntöttem egy blogbejegyzésbe. Ami nem zárja ki hogy a szubjektivitásom egyúttal objektív is.
2000 óta használom napi szinten a Windows rendszert, W2000, XP, a Vista kimaradt, a W7 átutazó rövid vendég volt és 2016 óta W10.
Androidot 4.xx óta, 9 éve használok, szintén napi használattal.
Kb. 10 éve jött az ihlet hogy megnézzek valamilyen Linuxot is.
Ez a próbálkozásom, bár erősen és lelkesen akartam, 8 évig rendre kudarcba fulladt, majd 2 éve egy Linux Mint 18 Sylvia, később egy Linux Mint 19 Tara személyében a frigy úgy tűnt végre megköttetett.
Sajnos vagy nem vagyok kitartó vagy az elvárásaim nagyok de a házasság nem volt hosszú életű.
Az utána következő Arch Manjaro viszont tarolt nálam, az összes nyűgje, hibája és a roppant sok beleölt idő és munkaóra ellenére több mint 1 évig használtam.
Majd a csalódások sokasodása után megváltunk egymástól. Nem haraggal, inkább a rosszat elfelejtve és emlékezve a szép időkre.
Jelenleg egy Debiant használok, ez sem fenékig tejfel, tele számomra új hibákkal vagyis inkább új bosszantó featurékkel. Ugye a feature az amikor a bugot legalizálják.
Az első ami számomra teljesen szokatlan (és nehezen lekövethető a mai napig) az a Linux félelmetes mennyiségű változata. Tudom hogy ezek mind visszavezethetők néhány alapra de az 1Windows, 1Android, 1IOS után van 1000Linux és ez már az legelején elborzaszt és szerintem nem csak engem.
Nincs olyan hogy „A” Linux. A számítástechnikát épp elkezdő, vagy a másik rendszereken évek óta ténykedő és váltani, vagy csak kipróbálni szándékozó user nem fogja tudni választani "AZ 1" Linuxot.
Tele a net elárvult, magára hagyott próbálkozásokkal.
Ha ezeket kihagyom, a fő csapásirányok akkor is lekövethetetlenek egy átlagembernek.
Például, legyen Arch? Oké legyen. Mi legyen, legyen Vanilla? Legyen Manjaro? Vagy Manjaro alapú más?
Legyen Mint? Ami Ubuntu, az meg Debian?
Legyen LMDE? Lehet Xubuntu, Ubuntu, Lubuntu?
Mi az az XFCE, mi a Gnome, minek KDE ha van Cinnamon, mi az a PPA, mi az hogy tükör, mi az a csomagkezelő, mi az AUR, minek 15 kernel? Xfce, Gnome, izé, hogyisvan?
Fedora, Suse, Zorin? Legyen CentOS, Mint vagy Debian?
Az biztos hogy a Linux az első Google keresésnél elvérzik egy átlagembernek.
Ezen átlépve, ha sikerült a választás, fennt van a hőn óhajtott OS.
Ha itt meg is állunk, akkor egy nagyon jól használható és testreszabható rendszert fogunk látni, használni.
A probléma akkor kezdődik ha kicsit tágítanánk a horizonton és kilépünk az OS komfortzónájából,
ez (nálam) sorozatos keresztbetevések és szívatások sorozatát jelenti.
Ez lehetséges olyan hardver vagy szoftver igényével ami egy másik OS alatt pár kattintással/tapicskolással használatba vehető.
Ilyenkor indul a guglizás, a fórumok aktív látogatása, ha az ember esendő és magyar akkor a fordítózások, anyázás aktív használata, a terminál napi több órás pötyögése.
Ezt hardver vonalon első blikkre nem rovom fel a Linux rendszerek hibájául mert a gyártók vastagon tehetnek a driverek hiányáról, de lásd tovább gondolva:
Erről átvitt értelemben konkrétan maga a Linux tehet, ha a felhasználói részesedése 20-30% lenne akkor a gyártók már nem mehetnének el mellette egy legyintéssel.
De miért csak 2-3%? Talán pont azért amiről ez a cikk szól.
Hardver után a szoftverek.
Már most elmondom, anti -terminálos, -terminál emulátoros, -parancsoros és -PowerShelles alkat vagyok. 2020 van, alagút van az óceán alatt, ember járt a Holdon, a lakásom és az autóm beszélget velem, GUI van a számítógépen. Ez alap.
Amit én Linuxon abszolút nem fogadok el, az a csomagtelepítés fogalma, pontosabban annak megvalósítása.
Máris kifejtem ezt miért utálom.
Vagyünk 1 szoftvert. Szeretném telepíteni. Ha mákom van, a gyári szoftvertelepítő megtalálja mert fennt van valahol amit ő ismer. Next-finish-használ. Egyébként ez így még néha ebben az esetben sem igaz.
A probléma akkor kezdődik ha a szoftver máshol található.
Ilyenkor a tárolót kézzel hozzá kell adni és így telepíthető. A konzol máris kezdi bontogatni a szárnyait de ez még csak a kezdet.
A probléma fokozódik ha a szoftver így sem érhető el csak valahonnan letölthető, jellemzően a GitHubról vagy a szoftver honlapjáról vagy bárhonnan. Itt megtalálni a letölthetőt, nemegyszer már ez kihívás, de az igazi móka a gépre letöltés után kezdődik. Lejöhet tar, zip, deb, pkg,zst meg a még a fene tudja milyen formátumba.
Ha deb, akkor sem egyszerű mert pl. nekem a Debiannal szállított gyári szoftvertelepítő NEM alkalmas helyi fájlok telepítésére. Vagyis valószínűleg alkalmas, de nálam ilyenkor homokórázik majd minden hibaüzenet nélkül elszáll a telepítő. No problem, idő van, internet van, keresgélések után vadásszunk egy Synapticot, azzal már megy.
A tömörítetteket kicsomagolva, a móka folytatódik. Ha esetleg valami script van ami indítja a telepítést akkor még izgalmasabb mert azt futtathatóvá is kell tenni, természetese sudo meg egyebek. Hogy a folyamat nem akad el valahol arra garancia nincs.
(csak zárójelben, az Arch felhasználói tábor látványos növekedése szerintem pontosan a csomagtelepítés jól megoldott kivitelétől van. Ami nincs meg AUR-ba az nincs is, mindent meg lehet találni és jó esetben pár kattintással már a gépen is van)
Vagyis a Linux rendszerek szoftverezésénk tartozékai, a teljesség igénye nélkül:
Szoftverkezelő szoftver. Ebből kismillió, mert amit tud az egyik azt nem tudja a másik,
Apper, Synaptic, Pacman, Pamac manager, apt, dpkg, yay, trizen, Discover, yum, flatpak, rpm, pip, gdebi és még kismillió, számomra ismeretlen és értelmezhetetlen fogalom. Majd, miután a fenntiek csődöt mondanak, jön a terminál.
Ez Windowson:
Van 1 azaz EGY darab Windows Installer. Hogy ez egyáltalán van, arról a felhasználónak tudomása sincs, de egyébként sem érdekli.
Kettőt kattint a hőn óhajtott szoftver épp most letöltött telepítő exe, msi fájlon és a szoftver felmászik a gépre és lehet használni.
Ha a szoftver történetesen egy hardver tartozéka akkor hozza magával a drivereket, kiegészítőket, a kezelőfelületet, beállítási felületeket, segédszoftvereket, pl. multifunkciós.
Ugyanez Androidon:
.apk kiterjesztés, a procedúra hasonló „bonyolultságú” mint Win alatt, néhány bökés a képernyőn és települ, használható.
Ha az Android nem így működne, a felhasználói tábora 99.99%-a (a maradék mérési hiba) 5 perc alatt hajítaná a telefonját a kukába.
Szőke plázacica, épp a Facebook Messengert telepíti, nyit egy terminál emulátort a telefonon, felveszi a facebook PPA-t a telefonra, updatel, majd sudozások sora után telepíti az alkalmazást, ezután megadja neki a jogot hogy elinduljon, esetleg kilép ADB-be és még ott bűvészkedik egy kicsit.
Elképzeltétek..? Szerintetek..??
Némely alkalmazás esetleg valami hiba, hiány vagy nemtudommi okán nem akar letöltődni vagy települni, a terminál elkezdi szórni a kínai és óhéber nyelv keverékét a képernyőre, ilyenkor azonnal el is megy az ember kedve a további több órásnak/naposnak kinéző műveletektől.
Ezek nem légbőlkapottak hanem magam tapasztaltam több tucatszor ha nem 100x.
Nem tűnik életszerűnek így a telepítgetés.
Legutolsó, még frissen fájó hatalmas pofon a Viber telepítés volt. Mivel nem érhető el a gyári tárolókból, egyáltalán sehonnan, a Viber honlapról letöltve indult a jópár órás szopás.
Egy milliók által használt applikáció Debianra úgy megy fel hogy atomjaira ki kell csomagolni a telepítőt, átírogatni benne libcurl, libssl meg libmittudomén miket, aztán visszacsomagolni és ezután kegyeskedik felmászni a gépre. És nem érdekel hogy ez a rendszer vagy a Viber hibája, vagy a Föld-Hold együttállása miatt van így. Ultranonszensz. Winen, Droidon nem kell ezekkel szórakozni, a Tejútrendszerbe összesen 100-an (se) Vibereznének ha ez a telefonon is így működne.
Vajon hányan csinálnák meg ezt a procedúrát?
Csak érdekességképp. Ha valakinek van hangulata, ideje és kitartása, olvassa el, hogyan lehet Vibert használni. katt ide
De olvasd végig! Én 5x olvastam végig. Ezzel szemben áll a pár kattintás.
Valamint ami még nekem szegényes, sőt nemleges, az Linux szoftverek leírása.
Keresek egy szoftvert amiről halvány elképzelésem van de még sosem használtam. Már a keresés sem egyszerű mert a szoftver neve köszönő viszonyba sincs a tárolóban lévő névvel.
Megtalálom a szoftvert, az oldalon van egy nehezen megtalálható letölthetőség, meg egy litánia ami számomra érdektelen mert nem tudom és nem is akarom értelmezni.
Van pár példa a terminálos parancsokra és snitt.
Miután felszenvedem a programot, természetesen csak terminálba futtatható, le kell vadászni hozzá egy GUI-t hogy halandó egyáltalán használni tudja úgy, hogy nem mélyed bele a script írás csodálatosan egyszerű rejtelmeibe.
Mindezek után a program még képtelen tenni a dolgát mert további tesztek (modprobe), a tesztek után a neki kellő modulok, egységek, kernelmodulok engedélyezése és azok automatikus indulásának bekonfigurálása szükséges.
Ezt szeretném egy konkrét példával illusztrálni.
Nekem nagyon fontos a monitorok fényerejének szabályzása, extrém kicsi fényerőt is használok éjjelente. Meguntam a monitor gombok nyomkodását és kis keresgélés után megtaláltam a DDC/CI vezérlés leírását.
Nézzük a szoftverkínálatot.
Windows alá a legjobb a ClickMonitor DDC, congratula a szoftver megalkotójának.
Minden ott van ahol kell, kezes, gyors, gyorsgomb parancsok arzenálja+egérgörgős szabályzás, grátiszba kapunk egy hangerőszabályzót is egérgörgővel a tálcán, ez még OSD kijelzéssel is megfejelve. Ez utóbbi funkció nagyon is hiányzik a Winből. Mindez egy kellemesen látványos és nagyon-nagyon könnyedén testreszabható GUI-val kezelhető, mindenhez csúszkák, visszajelzések, a program 100%-ban beállítható gui alól. További extrák is vannak és mindezt tudja akár 3 monitorral is.
A szoftver teljesen free, reklámmentes, könnyen kezelhető és elérhető portable változatban is.
(támogattam egy kisebb adománnyal a fejlesztőt mert megérdemli)
Linkelem a honlapot, itt minden röviden, lényegre törően le van írva, a gyorsgombok listájával, azok használatával, minden ami kell a használatához.
Mindez, bár angolul de természetes szőkéknek is érthetően, ami lényeges azok mind képekkel illusztrálva, egy óvodás is be tudja konfigolni és használni a szoftvert az oldal végiggörgetése után.
Ezokból nekem sem volt semmi problémám, 10 másodperc alatt települt, 2 perc alatt teljesen bekonfigoltam, természetesen a jól megcsinált GUI alól és azóta is használom 6 pc-n.
Nincs próbálgatás, kernelmodulok engedélyezése, konf fájlokba turkálás, minden működik elsőre.
Nézzük a Linuxos változatot, a neve ddccontrol.
Ismerte eddig minden szoftverkezelő (hála Istennek) így nem volt nehéz telepíteni.
Ddccontrol telepít, majd rájön hogy ez csak a parancssoros változat, GUI is telepít.
Program indít, hibaüzenetek tömkelege. Próbálom értelmezni, keresgélek, majd mivel nem mentem semmire, egy segítőkész linuxos fórumon tanács kérése. (Nem kívánom az oldalt reklámozni de NEM a PH. fóruma, itt ugyanis mikor totál kezdőként próbálkoztam, igen kellemetlen élményekkel lettem gazdagabb.)
Itt felvilágosítottak hogy a szoftvernek további függőségei és kernel modul követelményei vannak.
Miután ezeket lepróbálva a szoftver elindult, ezeket a kernel függőségeket automatikusan indulóvá is kellett tenni.
Ez így elmondva biztosan töklogikus és pofonegyszerű annak aki pingvinfigurával a kezébe és terminálos parancsokat mormolgatva jött ki Anyukája hasából, de nekem ez az egész 1 napba, ezen belül 3 óra időráfordításba telt.
A program gui fapados, a Wines szoftverhez képest fényévekkel primitívebb láványba és szolgáltatásba, gyorsgombot képtelen vagyok beállítani neki de legalább használható. Erős kompromisszumokkal.
Itt megtekinthető mindkét szoftver weboldala és összehasonlítható.
itt a Linuxos program honlapja
itt pedig a Windowsos
Hasonlítsátok össze a két leírást. Melyik az emberbarát?
Megbízhatóság, stabilitás.
Számomra többször leszerepelt mindegyik Linux rendszer.
Egyszerűen nem értem hogy sokszor mit csinál.
Kis túlzással minden napra jut egy meglepetés,
Benedek Elek : Minden napra egy mese" című könyve jut eszembe.
Csak villanások amik beugranak,
Böngészőnek megadom a mentési könyvtárat, ami történetesen a háttértáram download könyvtára.
2-3 napig ebbe menti a netről leszedett fájlokat. Majd gondol egyet és elkezdi mentegetni a home/Felhasználónevem/Letöltések könyvtárba.
Miközben a böngészőbe továbbra is a háttérpartíció van megadva. Majd gondol egyet, és elkezd menteni a sima home/Felhasználónevem alá.
Este nyomtattam, másnap reggel gép indítás, nyomtatás nincs. Elvitte a cica.
Ennek a kijavítása volt a legnagyobb cumi, kb. 5 nap fórumozásba és sacc. 10-12 beleölt munkaórába telt.
Wine egyik nap még működik, másnap nem hajlandó, indul a szögelés.
Automatikusan induló alkalmazások random nem indulnak automatikusan, ha bejátszom a sleep paranccsal hogy szépen egymás után induljanak akkor kb. 2 hétig jó, majd megint kimarad 1-2 alkalmazás. Az összesen 5-ből... Megint megszögelem, más értékekkel késleltetem, felcserélem az alkalmazások sorrendjét és megint jó. De meddig...?
Bizonyos szoftverek a telepítés után képtelenek elindulni csak pörög az ikon a panelon, majd a program kilép. Az alkalmazás indítóját macerálva, az exec sorba fórumokról levadászott kiegészítőket beirkálva jó lesz. Hogy meddig, az első frissítésig mert akkor megint át kell írni.
Opera böngésző egyik percről a másikra összeomlik.
Hónapok óta jól működő képernyőbillentyűzet minden ok nélkül egyszer csak ékezetes betű beírásánál simán beborítja az egész rendszert, a rendszer minden ékezetes betű bevitelére szó nélkül újraindult.
Saját partíciómanagerrel létrehozott FAT32 fájlrendszerű partíciót a rendszer képtelen használni. Ez tényleg így volt, nem vicc, 1 nap szenvedés után reboot Win, abba megformáz, visszaboot Linux, a partíciót azonnal tudta használni.
Egyik napról a másikra megszűnt a pendrivek írási lehetősége. Minden erre létező alkalmazás, a saját lemezkezelők, saját image írók, az appimage Etcher, mind elszálltak ha telepítő pendrivot akartam írni vagy formázni. Ezt nem tudtam megoldani, a Manjaro ezzel a hibával szállt a sírba.
Az energiakezelés esetlegessége, random kitalálhatatlan működése.
A képernyő kikapcsolása 10 percre van állítva, és olyan orosz rulett féleség, 10-ből 3x kikapcsolta a monitort, 3-4x nem, 3-4x meg a monitor ment, totál fekete képpel, közepén az egérkurzor.
De bezzeg amikor benne vagyok nyakig egy teljesképernyős játékba (ePSXe emulátor) , AKKOR lelövi a monitort 10 perc múlva! Brilliáns.
Jpg képformátumot futtathatónak ítélt és megtiltotta hogy megnyissam. Egy képet.
Bluetooth szolgáltatás "véletlenül" nem indul el, vagy ha elindul, a hetek óta jól működő BT. adaptert nem ismeri fel, vagy ha felismeri, automatikusan már nem kezeli, közli hogy hiba van vele.
1-2 reboot és megint 1 hétig jó a BT.
Minden előjel nélkül a fájlkezelőből minden sorba hiányzik pár betű, vagy a helyére négyzeteket rak be, ezt csak egy reboot oldja meg.
Hetek óta jól működő játék emulátor elveszíti játék közben a joysticket, megoldás reboot.
Teljesképernyős játékból visszatérve az Asztal totál összekuszálva, egymás hegyén-hátán az ikonok a bal felső sarokba.
Sorolhatnám napestig.
Mielőtt valaki azt mondja hogy ez mind a fantáziám szüleménye, megadom a fórumok linkjeit ahol hónapokig mindenki ezekkel, és jó pár más problémámmal foglalkozott.
Ennyire megbízhatatlan rendszerrel életemben nem találkoztam még.
Linux verziók, disztribúciók szétszórtsága a lemezkezelés terén.
Nem tudok erre jobb kifejezést.
Mind a három disztró homlokegyenest más csatolási pontokat, csatolási megoldásokat használ a másod, háttér meghajtókra/partíciókra. Minden telepítést tökugyanúgy csináltam, ennek ellenére hol leválasztható háttértárnak, hol fix lemeznek tette, ezek csatolása hol automatikus, hol nem, tette a mnt, tette a media meg a fene tudja milyen könyvtár alá, hol meg jelszót kért amikor csatolni akartam. Egy lemez, egy partíció csatolásakor. Ennek az értelme…? Benne a lemez (ek) a gépbe, sata porton csatlakoznak és igen nagy eséllyel azért vannak a gépbe mert használni szeretném őket a telepítés után. Automatán csatolva, jelszó nélkül.
A másik amitől én személy szerint a pokolba kívánom a rendszer kitalálóit, az a biztonság. Illetve annak felfokozott, túllihegett, extrém megoldásai. A leghihetetlenebb helyzetekben tesz keresztbe a rendszerbiztonság, olyan szituációkban tiltogat ahol értelme nulla. Csak a 'Pingvin a zanyád' felkiáltásokat szaporítja.
Én véleményem szerint ez nem korlátozó hanem ellehetetlenítő rendszer.
Nem akarom a T. Nagyérdeműt konkrét példáim sokaságával terhelni de amikor az ember úgyis síkideg, 1 darab fájlt akar bemásolni valahova és akkor a leglehetetlenebb helyzetekben kell konzolt nyitogatni, mivel én tényleg teljesen hülye vagyok a parancsokhoz, Google, keresés a Fájl áthelyezés, másolás parancsokra, rendszergazdai jogok, sudo, nem sudo, miért nem, átmásolta? nem, nem másolta, miért nem másolta, azt írja nem található, persze elírtam egy betűt vagy kihagytam-nem hagytam ki egy szóközt stb.stb.
Bemegyek egy akármi mappába, futtathatóvá teszek egy kis scriptet, majd közli hogy nem találja. Dir parancsra kiilstázza, hát ott van, abba mappába, te meg nem látod? Utálom.
Mindez 1 másodperc lenne ha a fájlkezelő hajlandó lenne root módba elindulni. Persze nem indul.
KDE-Dolphin, nem lehet a fájlkezelőt sudoval indítani. Ebből külföldi fórumokon elég nagy balhék is voltak, ennek a kitalálóját olyan szavakkal illették amit nem idéznék ide mert kimeríteném a trágárság fogalmát.
És teljesen jogos a felháborodás.
Ha ez a Debian meg fog makkanni, utána fogok nézni hogyan lehet csak root-ot csinálni és azt fogom használni.
A következő amit (lehet hogy csak) nekem sose sikerült stabilan megoldanom az SMB megosztás.
Egyetlen egyszer, Mint18 alatt kigörcsöltem egy samba megosztást ami működött is.
Ilyet soha többet nem sikerült, Mint 19, Manjaro és Debian alatt sem. Vagy működik, pár napig és minden ok nélkül meghal, ez Manjaro alatt így volt, este jó volt, gép leállít, másnap reggeltől nuku samba, vagy napokig küzdés után sem megy.
2020-ba milyen nagy elvárás, hogy a „samba beállítás, konfigolás” keresésre a Gugli első 5000 találata ne így kezdődjön:
Nyiss egy terminált, kézzel babráld a smb.conf fájlt, ezt és ezt írogass bele, majd tedd a samba klienst vagy mit a rendszerrel indulóvá, daemonokat tesztelgessél hogy ugyan kegyeskedett-e elindulni vagy nem stb.
Vagy esetleg így…? :
fájlkezelő, jobb klikk, megosztás, név-jelszó megadása, leokéz, megosztás működik.
Persze hogy ez így működik, csak nem a Linux alatt.
Ezek után most biztos sokan a jól bevált elkoptatott szlogen után nyúlnak,
miszerint ha valamit használni akarok azt bizony előtte járjam körbe 2 hétig, kutakodjak, keressem a számomra legmegfelelőbbet, majd ismerjem meg, mélyedjek bele.
Nem, nem és megint csak nem. Én nem megismerni és szögelni szeretném folyamatosan a rendszeremet hanem használni. Igen, használni, könnyen, zökkenőmentesen és nem havi 20-30 másra is fordítható órát beleölni.
Marika néni, Pista bácsi vagy a plázacica, de semelyik átlagfelhasználó sem merül el a telefonja rejtelmeiben, esze ágában sincs az mmc tárhely felosztása után érdeklődni, a telefon driverei, működésének alapjai sem érdeklik, a Gsm és a 4G mobilhálózat működése még kevésbé érdekli. Közömbösek számára a bootloader, root, stock, custom rom, twrp stb. kifejezések.
Mint ahogy az emberek döntő hányada sincs tisztába és nem is érdekli hogy mi is történik ha otthon a konyhába felkapcsolja a villanyt. Hány ember, mennyi gép és milyen technikai megoldások által világít neki a lámpa, nem érdekli, nem fog ezért magába szívni tudást a 3 fázisú generátorok, az erőátviteli transzformátorok vagy az energiaelosztó hálózatok működésével kapcsolatban.
Autót sem úgy vásárolnak a népek hogy előtte hetekig bújják a gépkönyveket, majd ha megvan a kocsi akkor elmélyednek az abs meg a motorvezérlés rejtelmeiben, újrakalibrálják a lambdaszondát és a turbógeometriát, megbarkácsolják a futóművet, esetleg átprogramozzák a Tesla autopilot rendszerét. Nem is kell mert jól működnek. Nem is érdekli őket, működjön.
Igen a hasonlataim talán sántítanak de a lényeget nagyon jól tükrözik.
Egy szóval sem állítom hogy a másik rendszerek hibamentesek, szívtam azokkal is, nem keveset.
Viszont 20 év alatt nem szögeltem ezredannyit összesen a Wint és az Androidot mint a Linuxokat 2 év alatt.
2 darab Wines pc van a saját tulajdonomban és 4 darabbal van napi kapcsolatom a munkámból kifolyólag. A 4 év alatt 6 Wines gépen ÖSSZESEN kb. 10- 15x kellett rendszergazdai parancssort és regeditet használnom. Powershellnek a közelébe nem jártam.
A telefonom 30 hónapos amit jelenleg használok. Amikor megvettem, beleöltem 20 órát. Ez gyakorlatilag a telefon gyári szoftverének lecserélésére ment el, utánajártam a bootloader (legális, gyártó által támogatott) nyitásának, custom romok lehetőségeinek. Majd kipróbáltam 2 romot, a második van használatba kb. 28 hónapja. Mert stabil, megfelel nekem, azt csinálok vele amit akarok, játszi könnyedséggel, pipák, pöttyök megfelelő helyre tételével, csúszkák huzigálásával a legutolsó almenüig beállítottam ahogy nekem jó. És így van több mint 2 éve. Azóta megfordult rajta 100+ applikáció, működik a távirányitó app a tévémhez, pillanatok alatt megtörtént az otthoni hálózatba beillesztése a készüléknek, nem vakarózik az sd kártya csatolásával, minden funkció működik.
A 28 hónap alatt 2x kellett kilépnem recoverybe, azt is Magisk modulok telepítése miatt és ha jól emlékszek 2x volt olyan gubancom a telefonnal ami miatt fórumhoz kellett fordulnom. 28 hónap alatt..!
Még annyit hogy nem tudom, fő rendszernek, vagyis ez nem jó kifejezés, egyedüli rendszernek bemernék-e vállalni egy Linuxot. Az utóbbi 2 évben számtalanszor előfordult hogy egy adott probléma megoldását keresve, az előre látható 1-2 napos szívást kikerülve inkább hagytam a fenébe az egészet, reboot Win és ott 10 perc alatt megoldottam. Igen, ha csak a Linux lenne akkor rákényszerülnék hogy azzal oldjam meg, még ha napokat is eltökörésznék vele.
Ez biztosan így van, de miért szenvednék? Ha ott a lift, minek menjek gyalog a 6. emeletre..?
Valamint, 2 speciális célszoftveremnek, ami a napi munkámhoz elengedhetetlen, nemhogy Linuxos megfelelője de egyáltalán hasonló, vagy akár teljesen más de a feladatra alkalmas szoftver nem létezik. Ennek hetekig jártam utána, nincs, nem megoldható. Winre és Androidra és IOS-ra van. Ezért pl. én teljesen nem is tudnék csak Linuxot használni.
Viszont.
Ami megfogott és amiért ha el is lanyhulok, vagy épp anyázva szidom, akkor is kitartok most már mellette,
az a kinézet, a legapróbb részletekig testreszabható, látványos felület, az interaktív ikonok a panelen, a fájlkezelő könnyen és részletesen beállítható ahogyan akarom és még kismillió nagyon eltalált feature. Nekem a KDE nagyon bejött, ehhez az asztali felülethez képest a Win egy fapados ekhós szekér.
A rendszer valóban azt és úgy csinálja ahogyan én szeretném, de ezt nagyon körülményesen lehet elérni és nem stabilan, nem hosszútávon.
Zárszóként,
nem írtam le semmi olyat amit nem saját magam tapasztaltam.
Nem ferdítettem és a legenyhébb olyan szándék sem motivált hogy lehúzzam a rendszert vagy valótlant állítsak róla.
2 év tapasztalata van elnagyolva, durván papírra vetve, a szerintem szarvashibákat kiemelve.
Ezeken változtatva partiképes, tömegek számára ideális rendszert lehetne csinálni. Már ha egyáltalán ez a cél és nem egy kisebb, szűkebb, hobbista vagy önjelölt programozónövendék a fő célközönség.
Nem tudom kitől olvastam, de nagyon találó, ezúton plagizálnék tőle, kb. a lényeg:
Maradhatna az NT kernel, a maga kitűnő támogatottságával, könnyű driverezhetőségével, megfejelve a jól eltalált, könnyen alakítható asztali környezetek közül valamelyikkel.
Talán neki van igaza.
Írásomban semmi méreg vagy agresszivitás nincsen. Talán inkább a sajnálkozásomat szerettem volna átvinni a cikkben.
Sajnálom hogy egy teljesen jó, használható, megszerethető rendszert mintha direkt tűzdelnének teli triviális hibákkal, a napi használatot ellehetetlenítő, korlátozó, baromira idegesítő, roppant nehézkes megoldásokkal. Ezek a teljesen kezdőt nem fogják megfogni, a kicsit is már tapasztaltabb, más rendszereken alapfogalmakat szerzetteket meg elüldözik. A maradék aki kitart, az meg soványka, lásd 2-3%. Teljes bizonyossággal, meggyőződéssel állítom hogy erről maga a Linux tehet.
Utóirat utóirata,
a „barátságos” Linux használói a fórumokon korántsem olyan barátságosak, valamint türelmetlenek.
Ismerem ezt az érzést, fennt vagyok több elektronikai fórumon és gutaütés kerülget amikor teljesen kezdő tanácsot kér egy 5.1 hangrendszer házilagos megépítéséhez és a forrasztópákát se tudja még rendesen használni.
De mindig erőt veszek magamon és elkezdem az alapoktól magyarázni az elektronikát, türelmesen.
Ez nem mindig hálás feladat, oldalnyi litániákat írok segítő szándékkel és gyakran egy köszönöm se jön. De nincs is ezzel baj, a tudásom jottányit nem lesz kevesebb mert adok belőle másoknak is, sőt jó érzés. Hisz valamikor 40 éve én is voltam kezdő és igen visszavetett volna ha elhajtanak és ledegradálnak, csupán mert tökamatőr az ember.
Eme utolsó gondolatsort mélyen mindenki figyelmébe ajánlanám, aki bár esetleg segítő szándékkal rendelkezik de türelemmel már nem, a tudását így nem fogja tudni továbbadni.
Ez eléggé hosszúra sikeredett, köszönöm hogy végigolvastad.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
UPDATE UPDATE UPDATE
Nem hagyott nyugodni a dolog hogy a Naprendszerben csak én szívok ennyit a Linuxokkal és bár nem terheltem tovább a nyűgjeimmel semelyik fórumot, a háttérben szorgalmasan küzdöttem tovább.
Volt olyan telepítésem ami az 1. bootnál mirelitre fagyot egy video vagy egy alkalmazás megnyitásakor stb. stb.
De nem adtam fel, már szó szerint kihívásnak éreztem hogy rájöjjek, mi a baj.
A konfigomba kicseréltem a RAM modult, kicserélem a msata SSD-t, mindent, és a végén vettem egy Samsung EVO 1TB SSD-t is és megpróbáltam nem a msata hanem a SATA portos SSD-re telepíteni, csekély sikerrel.
Mivel kezdtem feladni, olyat tettem amit nagyon ritkán, külső segítséget vettem igénybe egy minden hájjal megkent és évizedes rutinnal rendelkező számtekes barátom személyében.
Addig rágtam a fülét amíg megadta magát és rámszánt egy napot.
A nála lévő kb. 1Kg pendrivéről minden létező nyúzótesztet lefuttatott, köztük volt egy XUbuntu LIVE is.
És amikor azt nyúzta, észrevettem hogy semmit nem veszek észre. Vagyis, 2 év alatt annyira belémrögzültek a linuxok hibái ezen a pc-n hogy vártam a megszokott egér pillanatnyi kihagyásokat, a videónál a megszokott késést, a villanásnyi kis hibákat.
És NEM VOLT semmi.
Órákig nyasztattuk, majd feltelepítettem a XUbuntut.
Ennek 5 hónapja, azóta direkt gyilkolom. Komolyan szadizom, mindent ami eszembe jut, azt elkövetem vele, pl.a XUbuntura rárántottam egy KDE Plasmát, 10 percenként váltom a témákat, az egérkurzort, minden létező grafikai beállítást végignyomkodtam, egyszerre 2 videóplayeren +YT. nyomattam a videót, WINE alól egy rakás programot futtattam mindeközben stb.stb.
És nem lehet megakasztani!!
Békésen tűr mindent és végrehajtja, ahogyan ennek lennie kell.
Ha valaki elmondaná, azt nagyon megköszönném, hogy mit tud az Ubuntu?
Amit nem tudott a Mint18, a Mint19, a Mint20, a Manjaro 3 verziója, a Debian és még néhány más disztró..?
Miben más mint a többi, mert hogy ez eddig 1 azaz 1 darab apró akadást vagy anomáliát se produkált, nemhogy fagyást.
Ha valaki ezt megválaszolja nekem, az kap egy 3 gombócos virtuális fagyit. De tényleg, komolyan kérdem, miben más az Ubuntu?
Miután szépen megy a gép, és egyszerűen nem tudom semmilyen akadásra rábírni, nemhogy fagyásra,
ezúton ünnepélyesen megkövetem a linuxos társadalmat, bocsánatot kérek amiért a Linuxok megbízhatóságát és stabilitását kétségbe vontam és visszavonom az erre tett állításaimat és megjegyzéseimet.
A többit tartom, pláne hogy néhányszor megszívtam snap-es programokkal, minő kellemes dolog hogy a kismillió Apper, Synaptic, Pacman, Pamac manager, apt, dpkg, yay, trizen, Discover, yum, flatpak, rpm, pip, gdebi, tar, zip, deb, pkg,zst, make variáció mellé bejött ez is.
Zárszóként,
nagyon megköszönném ha valaki elmondaná hogy a saját konfigomon, amin csődöt mondott tucatnyi disztró, az Ubuntu hogyan tud teljesen tökéletesen teljesíteni, miben más, kernelbe, vagy...?
Mert én nem tudom erre a választ.
