Nem bűvöltek el soha a fegyverek. Gyerekkoromban ugyan készítettem meghajlított botra kötött spárgából íjat, nádszálra drótozott szeggel nyílvesszőt, de ez csak a szomszéd tv-jének hatására történt, ahol a Robin Hood sorozatot néztük. Harcértéke alulról közelítette a nullát. Legénykoromban a szomszéd srác szerzett (nem kizárt, hogy csak kölcsön kapta) egy légpisztolyt, amivel elmentünk fácánra vadászni. Be is cserkésztük a madarat, de amikor észlelt bennünket, akkora zajjal rebbent fel, hogy mi jobban megijedtünk nála. Az apró ólomdarabot felesleges volt utána küldeni, mert talán utol se érte volna. Arról nem beszélve, hogy célzásra nem volt idő mielőtt kívül került a lőtávon.
A katonaságot most hagyjuk. Ott ugyan meg kellett tanulnom 7,62-es, 9, valamint 100mm-es kaliberű fegyverek kezelését, de nem szerettem meg a lövöldözést. Eltelt 40 esztendő, amikor a Feribá’ barátom testvére kezembe adta a vadász puskáját benn a szobában. Megnézegettem, majd visszaadtam. Kinevettek, hogy félek a puskától. Nem félek tőle, de mit kezdjek vele?
Ezen gondolatok aktualitását a tegnapi rokonlátogatás adta. A teraszon két légpuskát tartanak. Agrár környezet, s a szomszédnál van egy patkánytenyészet. A rágcsálók átjárnak a tyúkok eledelét megdézsmálni. Vannak ugyan kutyák a portán, de nem a tyúkudvarban. Így marad megoldásnak a sportlövészet több-kevesebb sikerrel. Kiegészítő megoldás az élvefogó csapda. Ez persze nem elég hatásos, ha rendeltetésének megfelelően használják. Mondhatják ugyan, hogy többet vissza ne gyere, de aligha értené meg. Inkább a vizes hordó tesztet alkalmazzák. Aztán az unoka szalad haza, hogy a mama tanítja úszni a patkányt. Ha mégse tanulja meg, akkor légi úton kerül vissza a kiinduló állomásra. Aztán mindig jönnek újak. A harc soha nem ér véget.
Harci szellem
-
Írta:
potyautas
[ ÚJ bejegyzés ]
-
A mi ílypuskánk üvegszálerősített síbotból készült és átlőttünk vele az emeletes ház fölött, ki az utcára. (Hetekig visszatérő szórakozás volt ez.) Senki se halt vagy sérült meg, szóval csodák igenis vannak... A nyílvesszők ugyan ilyen anyagból voltak, levágott fejű facsavarral a végükben. Egyszer belelőttünk egyet a meggyfába: 3 évre benne is maradt.
Hatodikban meg osztálytársam vett olyan vadászcsúzlit, ami az alkarra támaszkodott fel és alig bírtuk kihúzni, pedig jó erőben voltunk. Belelőttem vele egy nagyobb követ az égbe (Budapesten
), de nem láttuk süllyedni, mielőtt eltűnt. -
totron
addikt
Underground burgerezőben kell enni miközben Sylvester Stallone-k vagyunk!
Az ölés lélektana. Ahogy én látom van a középút, amikor is érett személyiség nem sportélvezetből cselekszik, gyérítés vagy élőállat élelemmé való átalakítása során. Egyik oldalt meg ott vannak az emberileg szégyen vadászok (nem mind, de bőven akad köztük ez a fajta), másikon meg a mesekönyvben élő vegánok. Lőttem már, nyúztam már, ki tudott jönni utána lelkileg nullára mindegyik, amire nem vagyok büszke az az egerek vízbe fullasztása, nem is csináltam többet. Egyébként nyilván halál a jutalmuk, gyors, tiszta meló keretében, nem fognak távol maradni értelemszerűen.
Tovább a fórumba.
Aktív témák
- Milyen egeret válasszak?
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Gitáros topic
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Jókora gond volt az ASRock bizonyos alaplapjaival
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Sorozatok
- Megmondták, hogy miért nem kapkodunk új okostelefon után
- További aktív témák...